Ha Trump nem nyújt támogatást, akkor hosszú időbe telhet, mire Rogán leszakad a szankciós listáról.
Rogán Antal számára nem tűnik olyan könnyű feladatnak, hogy leváljon az Egyesült Államok szankciós listájáról, mint ahogyan azt a magyar kormány képviselői sugallják. Ezt a következtetést támasztják alá a rendelkezésre álló hivatalos adatok is.
Kedden vált nyilvánvalóvá, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodát irányító minisztert felvették az amerikai pénzügyminisztérium Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) által közzétett szankciós listára. Az indoklás szerint a politikus a kormányzati hatalmát arra használta, hogy saját magának és a Fideszhez hűséges személyeknek gyarapítsa a vagyonát, ezzel pedig hozzájárult a korrupció elterjedéséhez Magyarországon. A szankciók következtében Rogán nem léphet be az Egyesült Államok területére, és amennyiben bármilyen vagyontárgya van ott, azt befagyasztják. Továbbá minden olyan amerikai céget vagy szervezetet blokkolni kell, amelynek legalább 50%-a Rogán érdekeltségében áll, bár eddigi tudomásunk szerint ilyen nem létezik. A politikust érzékenyen érintheti, hogy az OFAC engedélye nélkül tilos bármilyen tranzakció, amely Rogán vagyonát érinti, amerikai állampolgárok vagy az Egyesült Államok területén keresztül. Azok is szankciókkal nézhetnek szembe, akik a tilalom időszaka alatt pénzügyi kapcsolatba lépnek a miniszterrel.
A Rogán által vezetetett Miniszterelnöki Kabinetiroda azt közölte: "Ez a lépés a távozó, sikertelen amerikai nagykövet utolsó, pitiáner bosszúja. Január 20. után az Amerikai Egyesült Államoknak új kormánya és új elnöke lesz. Hivatalba lépésük után megtesszük a szükséges jogi lépéseket." Hasonló szellemben nyilatkozott Szijjártó Péter külügyminiszter is.
Bár van lehetőség arra, hogy valaki lekerüljön a listáról, fontos megjegyezni, hogy a szükséges jogi lépések hivatalos folyamata meglehetősen időigényes. Az első lépésként egy emailt kell megfogalmazni az amerikai pénzügyminisztérium megfelelő osztályának, amelyben részletezni kell a helyzetet, és kérni a vizsgálatot. Ezt követően számos további lépés vár ránk, amelyek során alaposan dokumentálni kell a szükséges információkat és bizonyítékokat.
Az érintett kérelme a lista eltávolítására több indokra is visszavezethető. Először is, a személyes adatok védelme és a magánélet tiszteletben tartása kiemelten fontos szempont a mai digitális világban. Az érintett számára kényelmetlen lehet, ha a nevét vagy adatait nyilvános helyen, például egy listán találják, ami potenciálisan veszélyeztetheti a biztonságát vagy a magánéletének intimitását. Másodsorban előfordulhat, hogy az érintett körülményei megváltoztak, például új munkahelyet kezdett, vagy más okból kifolyólag már nem kívánja, hogy a korábbi információk nyilvánosak legyenek. Az ilyen változások során természetes igény, hogy az egyén kontrollálja saját adatait, és eldöntse, mikor és hol szeretné, hogy azok megjelenjenek. Harmadszor, az érintett jogosan érezheti úgy, hogy a lista nem tükrözi valós helyzetét, esetleg régi vagy pontatlan információkat tartalmaz róla, ami káros hatással lehet a hírnevére vagy a szakmai lehetőségeire. Az ilyen helyzetekben fontos, hogy az illető lehetőséget kapjon arra, hogy helyreállítsa a saját képét és elérje, hogy az adatai pontosan és megfelelően legyenek kezelve. Végül, az érintett kérheti a lista eltávolítását jogi vagy etikai okok miatt is, például ha úgy érzi, hogy az adatai kezelése nem volt megfelelô a vonatkozó törvényeknek vagy szabályozásoknak. Az ilyen megfontolások figyelembevételével az eltávolítási kérelem indokolt és jogos.
Az indoklás során számos tényezőt figyelembe lehet venni, például azt, hogy a személy alaptalanul került-e fel a listára, vagy hogy a korábbi címkékhez vezető körülmények már nem állnak fenn. Ezen kívül érdemes hangsúlyozni a pozitív fejlődéseket is, mint például a szankcionált személy viselkedésében bekövetkezett változások, valamint azt, ha lemondott a szankcióval érintett szervezetnél betöltött pozíciójáról. Mindezek az érvek hozzájárulhatnak a helyzet újraértékeléséhez.
A törlés kérvényezéséhez nem szükséges ügyvéd közreműködése, azonban fontos tudni, hogy a folyamat hosszadalmas lehet, mivel minden egyes kérelmet külön-külön értékelnek. Amennyiben az OFAC további információkra van szüksége, a kérelmező számára egy vagy több kérdőívet küldhet, általában a kérelem benyújtását követő 90 napon belül. Ha a válaszok új, releváns információkat szolgáltatnak, az OFAC ezeket alaposan megvizsgálja, ami további időt vehet igénybe. A kérelmező emellett kérheti azokat az iratokat is, amelyek a jegyzékbe való felkerülés alapjául szolgáló, titkos információkat nem tartalmaznak; ennek feldolgozási ideje változó, így érdemes türelmesnek lenni.
A folyamatot jelentősen befolyásolhatja, ha az OFAC-nak más ügynökségekkel és szervezetekkel is egyeztetnie kell az ellenőrzés során. Továbbá, ha a kérelmező nem reagál időben, vagy ha a benyújtott információk hiányosak, az szintén késleltetheti a döntést. Fontos megjegyezni, hogy amennyiben az érintett hamis vagy félrevezető adatokat szolgáltat, ez nem csupán a végső döntés meghozatalát késleltetheti, hanem akár a szankciós listáról való törlését is elutasíthatják, sőt, a bűnüldöző hatóságok is lépéseket tehetnek az ügyben.
Ha valakinek a kérvénye elutasításra kerül, lehetősége van arra, hogy újra benyújtsa azt. Azonban, ha nem tud friss bizonyítékokat csatolni, az OFAC valószínűleg ismételten el fogja utasítani a kérelmét.
