"Ha Budapestet a szakadék szélére sodorják, a magyar gazdaság sorsa megpecsételődik."

A fővárosi vezetés álláspontja szerint a kormányzati elvonások súlyosan megviselik Budapestet, a város közel került a csőd állapotához. De hogyan alakult ki ez a feszültség a főváros és a kormány között, és milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy a villamosok egy hónap múlva is zavartalanul közlekedjenek? Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója segítségével vizsgáltuk meg a pénzügyi válságot és a lehetséges jogi megoldásokat.

Karácsony Gergely május végén bejelentette, hogy a Magyar Államkincstár jogellenesen levont 10,2 milliárd forintot Budapest számlájáról. A főváros sürgős jogi védelmet kért a bíróságtól a döntés megdöntésére, mivel ennek hiányában Budapest pénzügyi helyzete súlyos válságba kerülhet.

Az összeg jelentős részét a szolidaritási hozzájárulás keretein belül inkasszálták, amely a kormány által a gazdagabb önkormányzatoktól beszedett források révén a kevésbé tehetős települések támogatására szolgál. A fővárosra kirótt szolidaritási hozzájárulás mértéke drámai emelkedésen ment keresztül az ellenzék hatalomra jutása óta: 2018-tól 2025-ig a Budapest működési kiadásainak aránya 3,3%-ról 25%-ra nőtt. Konkrét számokban kifejezve: Tarlós István hivatalának idején 5 milliárd forintot vontak el a főváros költségvetéséből, míg 2025-re már 89 milliárd forint levonásával számolnak. Ez a mértékű elvonás Karácsonyék szerint komolyan veszélyezteti a város működőképességét; ezért pénteken egy tízperces tömegközlekedési leállással kívánják felhívni a figyelmet a problémára.

Kiss Ambrussal, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatójával közösen elemeztük a pénzügyi válsághelyzetet.

A szolidaritási hozzájárulás olyan települések által fizetett összeg a központi költségvetésbe, amelyek jelentős helyi iparűzésiadó-bevételre (hipa) tesznek szert. Azóta, hogy 2019-ben több megyei jogú városban ellenzéki vezetők kerültek pozícióba, az összeg folyamatosan növekszik. Ez a tendencia leginkább az iparosodott nagyvárosokat érinti, mint például Székesfehérvár. Cser-Palkovics András, a város fideszes polgármestere, régóta bírálja ezt az intézkedést. A csütörtöki interjújában kifejtette, hogy bocsánatkérést vár Vitályos Eszter kormányszóvivőtől, aki a településvezetők panaszait "sírásnak" és "picsogásnak" minősítette.

Kiss Ambrus tájékoztatása szerint 2025-től kezdődően új szabályozás lép életbe, amely szerint a kormány miniszteri rendeletben határozza meg, hogy mekkora szolidaritási hozzájárulás megfizetése kötelezi az önkormányzatokat. Az előírások szerint március végéig a teljes hozzájárulás 28%-át kell beszedni, ezt követően pedig havonta további 8%-ot vonnak le. Karácsony Gergely korábban kiemelte, hogy az idei év során a főváros eddig 40 milliárd forintnyi szolidaritási hozzájárulást juttatott el az államkasszába. Ezt szemléltetve elmondta, hogy ennek ellenére 35 milliárd forintot tudtak fordítani a közösségi közlekedés fejlesztésére.

A legfrissebb inkasszálás során 10 milliárd forintos összeg került a számlánkra, amelynek hátterében az alábbi tényezők állnak:

beleszámolták a Versenyképes Járások programba befizetendő pénzt is, amit az iparűzési adó növekményből vonnak le.

Kiss Ambrus nem tudja megmondani, hogy a kormány milyen számítások alapján várja az iparűzési adóbevételek növekedését, hiszen a vállalkozások még nem tettek eleget a gazdasági teljesítményük jelentésének. Az azonban biztos, hogy központilag 3,6 milliárd forintot hozzáadtak a szolidaritási hozzájáruláshoz. A vállalatok többsége általában három időpontban, március 15-én, május 31-én és szeptember 15-én teljesíti az iparűzési adó befizetését. A cégeknek május 31-ig kell benyújtaniuk az előző év gazdasági eredményeit, melyek alapján meghatározzák az adó mértékét. Budapesten körülbelül 270 ezer adóbevallás készül, de a többség adómentes: csupán körülbelül kétezer vállalkozás állítja elő az iparűzési adó 75%-át. Az idei bevételek mértéke a bevallások feldolgozása után, június végén fog kiderülni. Emellett, ha szeptemberben jelentős recesszió sújtja a gazdaságot, akkor a vállalatok likviditása is kérdésessé válhat, ami befolyásolhatja a befizetéseket.