A megfélemlítési törvény megalkotása mögött ügyészek stáblistája állhatott, így vált belőle egy olyan büntetőeszköz, amely minden kiskaput gondosan lezárt.
Egy hét leforgása alatt Magyarország politikai tája drámai módon közelebb került a putyini Oroszország berendezkedéséhez. Az átláthatósági törvény, amelyet a pártok, civil szervezetek és gazdasági társaságok ellen is fel lehet használni, valamint Orbán Viktor trollhadserege újabb fegyverek a hatalom kezében. Ezek az eszközök arra hivatottak, hogy a következő évi választásokon a valódi választói akarat helyett egy manipulált eredmény születhessen.
Várhatóan június közepétől bárkit sakkban tud tartani a kormány, aki egy civil szervezet, gazdasági társaság vagy párt nevében szólal meg a közéletben. Bár az erről szóló törvényjavaslat állítólag a külföldi befolyást akarja megakadályozni, a jogszabály brutalitása lesújthat például olyan környezetvédőkre is, akik veszélyes anyagokat alkalmazó beruházás ellen emelik fel a szavukat egy településen, vagy olyan szülőkre, akik civil szervezetet alapítanak az iskolarendszer hiányosságainak pótlására, de olyan vállalkozókra is, akik véleményt nyilvánítanak az állam gazdaságpolitikájáról. A törvény adta eszközökkel lecsaphatnak ellenzéki pártokra és független médiumokra is. A cél, hogy még a jövő évi választások előtt kriminalizálják ellenfeleiket, hiteltelenítsék kritikusaikat, és ellehetetlenítsenek mindenkit, aki képes kárt okozni a hatalomnak.
A történet középpontjában a Szuverenitásvédelmi Hivatal áll, amelyet Lánczi Tamás irányít. Érdekesség, hogy Lánczi apja, Lánczi András, az Orbán-rendszer egyik kulcsfigurája, olyan híres mondásával vált ismertté, miszerint a korrupció, ahogy Ő fogalmaz, a Fidesz legfőbb politikai eszköze. Az ifjabb Lánczi már dolgozott a kormányfő tanácsadói között, olyan neves személyek mellett, mint Habony Árpád és Schmidt Mária. Hivatala különös vonzalmat mutat Rákosi Mátyás iránt, hiszen jelentéseik tele vannak a kommunista pártfőnök jellegzetes kifejezéseivel, mint például a "külföldi érdekek képviselete" és a "guruló dollárok". A hivatal kutatóintézetét pedig Horváth József vezeti, aki a rendszerváltás előtt a III/III-as osztály, vagyis a politikai rendőrség egykori tisztje volt.
Ez a hivatal jogosult arra, hogy bármilyen indoklás vagy bizonyíték nélkül összeállítson egy listát azon szervezetekről (pártok, civil szervezetek és vállalkozások), amelyekről úgy véli, hogy befolyásolják a közélet alakulását. A törvénytervezet rendkívül széleskörűen definiálja a „közéleti tevékenységet”, így gyakorlatilag bárki, aki nem magánszemélyként vagy egyéni vállalkozóként szólal meg közpolitikai kérdésekben, a jegyzékbe kerülhet, amennyiben „külföldi támogatást” fogadott el - amely fogalom szintén széles értelmezést nyer. Ide tartoznak az uniós források, de más juttatások, kölcsönök, valamint bármilyen jogviszonyból eredő külföldi bevételek is. Nem meglepő, hogy ezt a jogszabályt sokan a Huxit irányába tett újabb lépésként értékelik.
