Gyárfás hét év börtönbüntetést kapott, míg Portik életfogytig tartó fegyházra számíthat a jogerős ítélet értelmében, ami Fenyő János meggyilkolásához kapcsolódik.
Kisebb módosításokkal megerősítette a Fővárosi Ítélőtábla Gyárfás Tamás és Portik Tamás tavaly hozott elsőfokú döntését. Ennek értelmében Gyárfás, mint felbújtó, hét év börtönbüntetést kapott, míg Portik életfogytiglani fegyházra ítélték jogerősen, Fenyő János, egykori médiavállalkozó meggyilkolása miatt. Ezzel a jogerős határozattal véget ért a kilencvenes évek egyik legmegrázóbb ügyének, amely a magyar gazdasági és politikai elit közötti leszámolásokról szólt.
Cikkünk indoklását hamarosan frissítjük, hogy még informatívabbá és érthetőbbé tegyük.
Gyárfást a Fővárosi Törvényszék tavaly februárban első fokon hét év fegyházbüntetésre ítélte, míg Portik Tamás életfogytig tartó börtönbüntetést kapott. Az akkor még nem jogerős döntés szerint Gyárfás bűnsegédként instruálta Portik Tamást Fenyő megölésére, amelyet végül Jozef Roháč, egy szlovákiai elkövető hajtott végre. Az érintettek mindvégig tagadták a rájuk rótt vádakat, míg Gyárfásék a felmentésükért fellebbeztek, az ügyészség pedig a büntetés súlyosbítását kérte.
Fenyő János, a magyar médiapiac meghatározó alakja, 1998 januárjában tragikus körülmények között vesztette életét, amikor Budapest II. kerületében, a Margit körút és a Margit utca sarkán saját autójában lőtték le. Fenyő sikeres üzletemberként számos népszerű újságot vásárolt fel, a gyermeklapoktól a tinimagazinokon át a hírlapokig terjedően, és médiabirodalma ekkorra már tizenöt-tizenhét milliárd forintot érhetett. Az ügyészség nyomozása szerint a merénylet mögött Gyárfás Tamás, az úszószövetség egykori elnöke állt, aki bérgyilkost fogadott fel, köztük Jozef Roháč szlovákot, aki a robbantásért is felelős Portik Tamás megbízására cselekedett. Roháč 2017-ben életfogytiglani börtönbüntetést kapott. Gyárfás és Portik ügyének tárgyalását 2019-ben egyesítették, így a két eset szorosan összefonódik a magyar bűnügyi történelem egy sötét fejezetében.
Ez az ügy a kilencvenes évek alvilági leszámolásainak egyik legemlékezetesebb eseménye volt. Fenyő, aki más alvilági figurákkal ellentétben ismert és népszerű személyiség volt, erős politikai kapcsolatokkal is rendelkezett. Az ő brutális utcai kivégzése radikális változást hozott a magyar kriminalisztika történetében. Érdemes alaposan átgondolni Szily László cikkét erről a zűrzavaros korszakról, hiszen ő személyesen is találkozott Fenyővel, aki 1994-ben a később meggyilkolt vállalkozó Népszavájánál kezdte pályafutását.
A kilencvenes évek közepén és végén Budapest egy igazán zűrös időszakot élt át: a belváros tele volt olyan szexklubokkal, amelyek a maffia markában voltak. Eközben a maffia nagykutyái egymást gyilkolták le, klasszikus amerikai filmekbe illő módszerekkel. Sorra következtek be a kivégzések, melyeket bombák, hangtompítós fegyverek és pisztolyok segítségével hajtottak végre, mindez a legprofibb bérgyilkosok keze által. Később kiderült, hogy a hírhedt gyilkosságok mögött sok esetben Portik neve állt.
A tavalyi első fokú ítélet után világossá vált, hogy nemcsak mi, hanem az ügyészség is súlyosabb büntetés kiszabását kérte másodfokon Gyárfás Tamás számára, aki egykori médiavállalkozóként ismert. Portik Tamás mellett tehát ő is a figyelem középpontjába került. A másodfokú eljárás során Gyárfás az utolsó szó jogán elmondta: "Soha nem voltak gyilkos hajlamaim. Amikor visszanyertem a Napkelte című tévéműsort, nem volt okom arra, hogy olyan kockázatos lépésre szánjam el magam, mint a megöletés. Kiemelném, hogy 1997-ben már nem állt fenn köztünk semmilyen ellentét."
