A magyar klubélet egyre inkább a mélybe süllyed, és a megoldások elérhetősége egyre homályosabbá válik.

Tényleg pusztul a klubélet és fenntarthatatlanok a jelenlegi állapotok? Ahogy a zenészek egyre romló anyagi helyzetét vizsgáltuk, a zenei kiadók elmondták, hogy jelentősen drágult a technikai háttér, miközben a klubélet szinte teljesen kikopott. Hogy megértsük ennek okait, megkerestünk több hazai klubot és színpadtechnikai céget, hogy elmondják, valójában mennyire sötét a magyar valóság, ha a könnyűzenéről van szó.

Sehol sem rózsás a helyzet, sem a vidéki településeken, sem a főváros szívében, legalábbis a megkérdezett helyszínek tapasztalatai szerint. Az adózási szabályok módosulása, a fenntartási költségek folyamatos emelkedése, a pénz vásárlóerejének csökkenése, valamint az előadói igények átalakulása mind-mind súlyosan kihatnak a hazai klubélet dinamikájára.

Számos helyszín már feladta a harcot a fennmaradásért, míg mások még mindig kitartanak, hol kisebb, hol nagyobb eredményekkel. Ilyen például a Dürer Kert, amely a főváros szívében található. Az elmúlt évek során számos nehézséggel kellett megküzdenie, hiszen a jól ismert Ajtósi Dürer sor helyszínéről az Öböl utcába kellett költöznie, közel a Kopaszi-gáthoz.

A Dürer Kert csapata igencsak bizakodó, hiszen az újonnan kialakított klubhelyszín lehetőséget ad arra, hogy egész évben változatos programokkal várják a látogatókat. Brandjük mélyen gyökerezik a budapesti éjszakai élet kultúrájában, így nem meglepő, hogy számos előadó és menedzsment keresik őket, hogy együttműködjenek és fellépéseket szervezzenek. Ugyanakkor a klubélet jelenlegi kihívásai őket sem kerülik el, és folyamatosan alkalmazkodniuk kell a változó körülményekhez.

A Dürer Kert munkatársai kifejtették, hogy a jelenlegi kihívások között a nagyobb fesztiválok és koncerthelyszínek vonzereje jelentős hatással van a klubéletre. "A fővárosi színtéren azoknál az előadóknál, akik nem kizárólag fesztiválokra vagy arénákra terveznek, a klubélet teljes mértékben virágzik. Fontos azonban, hogy a programjaik ne csak arra épüljenek, hogy egy nagyobb arénát sikerüljön megugrani, hanem legyenek hosszú távú terveik is."

A klub szakértői úgy vélik, hogy az adózási rendszer komoly kihívásokat jelent, hiszen a meglévő szabályozások bizonyos körülmények között inkább akadályozzák a zenés klubok működését, semmint támogatnák a hazai koncerthelyszínek életben maradását. Mint kifejtették:

Még mindig túl magasnak ítéljük a 27%-os áfát, mivel ennek következményei közvetlenül a jegyvásárlókat terhelik. Az utóbbi időszakban bevezetett turisztikai hozzájárulás sem nyújt megoldást, hiszen nem világos számunkra, miért van szükség rá. Az ilyen típusú klubok ugyanis fokozzák a külföldi turisták vonzását Magyarországra, így inkább támogatásra lenne szükségünk, nem pedig újabb terhek viselésére.

A Dürer Kert munkatársai szerint ma már jelentős nehézség szimplán a rentabilitás is, a jelenlegi gazdasági helyzet adta fenntartási kihívások, amibe beletartozik a munkaerő utánpótlása, a fővárosi kluboknak is kihívást jelent, a vidéki helyeknek pedig még nehezebb a helyzetük. A problémához hozzátartozik a megfelelő állami támogatások hiánya, továbbá, hogy a zenészek megélhetési nehézségei miatt a fizetési igények is növekednek,

A Dürer Kert munkatársai kifejtették, hogy a zenekarok kiadásai folyamatosan emelkednek, ami automatikusan magával hozza az igények növekedését is. Ennek következtében a koncertjegyek ára is emelkedik, így a zenekaroknak alkalmazkodniuk kell a költségeik fedezéséhez. Jól látható, hogy a közönség jelentősen csökkent a jegyvásárlás terén, ráadásul a jegyeket sokkal később szerzik be, mint korábban. Ez a tendencia azt eredményezi, hogy a célcsoport egyre szűkebb lesz, hiszen az új előadók felfedezése helyett a közönség inkább a már jól ismert kedvenceikre összpontosít a költéseik során.

Az infláció, az ipari áram áremelkedése, a rezsi kiugró növekedése, a bérek emelkedése és a KATA kivezetése mind-mind kulcsfontosságú hatásokkal bírnak a klubok működésére. A Dürer Kert esetében pedig külön kihívásokat jelentett a helyszínváltozás, amely új helyzeteket teremtett a klub életében. Nehéz pontosan összehasonlítani a jelenlegi állapotokat a régi helyszín körülményeivel, de a klub vezetése szerint a bérleti díjak körülbelül ötször-hatszorosára emelkedtek a Covid előtti időszakhoz képest, mivel a kiadásaik is hasonló arányban drágultak. Mindezek ellenére a Dürer Kert csapata optimizmussal tekint a jövőbe: a helyszín különleges atmoszférájára, a közösség erejére és az új ötleteik megvalósítására összpontosítanak.

A zene sokak számára csupán a Maslow-piramis növekedési szükségletei közé tartozik, ami azt jelenti, hogy könnyen háttérbe szorulhat, amíg az alapvető igények nincsenek kielégítve. A folyamatosan emelkedő élelmiszer- és lakhatási költségek mellett – amelyek mellett a jövedelmek gyakran nem tartanak lépést – a kulturális élet jelentős sebeket szenved el. Ez a helyzet arra figyelmeztet, hogy a művészet és a zene támogatása elengedhetetlen ahhoz, hogy a társadalom szellemi gazdagsága ne csorbuljon.

A székesfehérvári Fezen Klub is hasonló kihívásokkal néz szembe. Kérdésünkre Kovács Antal, a klub vezetője, így válaszolt:

A belépőjegyek és italok árai emelkedtek, ami ellentmond a célomnak, hogy az emberek zsebében maradjon elegendő pénz ahhoz, hogy igazán jól érezzék magukat. Ha valaki az összes pénzét a belépőre költi, akkor nem marad neki lehetősége a pultnál vagy a merch standnál való vásárlásra. Sajnos a munkabérek, járulékok és közüzemi költségek drámai emelkedése miatt kénytelenek voltunk ezt az áremelkedést beépíteni a jegyárakba. A 2019-es és a 2022-2023-as látogatottság között jelentős különbséget nem tapasztalunk, azonban 2024-re észleltük, hogy az idősebb korosztály (25-30+) körében körülbelül 30 százalékkal csökkent a szórakozási kedv. A fiatalabbak esetében nem figyelhető meg létszámcsökkenés, viszont a költési hajlandóságuk jelentősen visszaesett.

A szakértő kifejtette, hogy a bérleti díjak terén nem hajtottak végre emelést, mivel a zenekarokkal való együttműködésük során százalékos arányban osztják el a bevételt, így a jegyértékesítésből származó jövedelemhez is hozzájárulnak.

A Fezen, amely országos szinten kiemelkedő koncerthelyszínnek számít, korszerű technikai háttérrel és elhivatott személyzettel rendelkezik. Azonban a korábbi években még könnyedén vendégül látott, elsősorban mainstream zenekarok ma már nehezen tudják megszólítani a közönséget. Hiába a telt ház és a 100 százalékos jegybevétel, a költségeiket nehezen tudják fedezni. "A klubok világában nem illik magas belépőket kérni, így azok a zenekarok maradtak, akik valóban a zenélés iránti szenvedélyük miatt lépnek színpadra. Számukra a legfontosabb a közönség kiszolgálása, és a dalaik önállóan is megállják a helyüket látványos show nélkül. Az elmúlt négy év során a belépőjegyek ára legalább 100-150 százalékkal emelkedett. Ez a közönség számára nem csupán hajlandóság kérdése, hanem inkább a lehetőségek határain belül mozgás kérdése" - fejti ki a szakember.

Kovács Antal határozott véleménye szerint a hazai klubélet az utóbbi években jelentős visszaesésen ment keresztül. Szavai szerint a főváros lakosságszáma révén sokkal szélesebb a közönségkör, és a különböző események gyakran büszkén hivatkoznak a teltházas budapesti rendezvényekre. Azonban sokan hajlamosak figyelmen kívül hagyni, hogy Székesfehérvár nem egyenlő Budapesttel; nem lehet összehasonlítani két olyan várost, ahol az egyik, agglomerációval együtt, 2,5 millió embernek ad otthont, míg a másik csupán 150-160 ezer lakost számlál.

A szakember hangsúlyozza, hogy sok más koncerthelyszín sokkal nehezebb helyzetben van, így a Fezen esetében nem érdemes panaszra. Az utóbbi időszak tapasztalatai alapján megtanulták, hogy a klub kapuját csak akkor nyitják meg, ha biztosak abban, hogy legalább a rezsiköltségek megtérülnek, de sajnos néha még így is jelentős csalódásokkal kell szembenézniük. A Fezen vezetője különösen megemlíti, hogy a közönség manapság elsősorban a mainstream előadók iránt érdeklődik, és már régóta nem jellemző, hogy az emberek önállóan, kalandra vágyva látogassanak el ismeretlen zenekarok koncertjeire a szórakozás reményében.

Kovács Antal megosztotta gondolatait:

A rockzene potenciálisan kulcsszerepet játszhatna a klubélet fenntartásában, azonban a jelenlegi trendek azt mutatják, hogy egyre inkább háttérbe szorul. Ezt a jelenséget tovább súlyosbítja az állam szerepvállalása, különösen az ingyenes rendezvények szervezésével. Ki az, aki hajlandó borsos árat fizetni egy előadásért, ha a szomszédos városnap keretein belül ugyanezt ingyen is megtekintheti? Ráadásul a megélhetési költségek, mint például a rezsi, adók, a KATA megszüntetése, üzemanyagárak, bérek és járulékok mindkét oldalon nyomasztóak. Ha az emberek jövedelme lehetővé tenné, hogy havi három-négy eseményre is eljussanak, akkor talán más lenne a helyzet, de sajnos ez nem így van. A klubtámogatások ugyan nyújtanak némi segítséget, de az összképet nézve nem kínálnak igazi megoldást a problémákra.

Szűcs Mihály, a budapesti Barba Negra vezetője hasonlóképp látja a körülményeket, és elmondása alapján a klubélet fennmaradása jelenleg a rock és metál zenekaroknak köszönhető. "Kijelenthető, hogy vidéken nyáron szinte teljesen leáll a klubélet. Egyes klubok szabadtéri helyszínt alakítottak ki a saját kockázatukra. Hihetetlen nehéz ezt anyagilag és lelkileg feldolgozni! Minden elismerést megérdemelnek.

A Barba Negra vezetője - ahogy a Dürer Kert és a Fezen Klub vezetése is - kiemelt problémának látja az adózási rendszer működését. Elmondása alapján a KATA átalakítása és a 27 százalékos áfa az előadóknak és a kluboknak egyaránt komoly nehézségeket jelent, a megemelkedett árak pedig többek közt erre való reakciók, hiszen a fenntartási költségeket mindenkinek ki kell gazdálkodni. A korábban említett támogatási rendszerről pedig úgy vélekedik, hogy nincs megfelelően arányosítva, és sokan nem úgy részesülnek belőle, ahogy kellene nekik:

A könnyűzenei támogatások zöme jellemzően az önkormányzati eseményekhez áramlik. Ezeken a rendezvényeken a rock- és metalműfajok képviselői gyakran nem tudnak részt venni, így a támogatásuk és fellépésük is meglehetősen korlátozott. Ugyanez a helyzet a klubokkal és a rock tematikájú rendezvényekkel, mivel a szponzori háttér rendkívül vékonyka. Az ingyenes rendezvények népszerűsége viszont jelentősen csökkenti a fizetős események esélyeit, amelyek gyakran alig vagy egyáltalán nem kapnak támogatást.

A Barba Negra helyzete igazán különleges, hiszen Európa egyik legnagyobb klubjaként nemcsak közepes, hanem nagyobb zenekarok számára is ideális helyszínnek számít, mind a közönség, mind a színpad méreteit tekintve. Szűcs Mihály válaszában hangsúlyozta, hogy a Barba Negra célja egy hiánypótló szerep betöltése volt a fővárosban, amely méreteivel sok turné állomásaként szolgálhat, és amelyre szinte minden nagyobb városban található példa. Szerinte vidéken nem lenne fenntartható egy 3300 fős – nyáron akár 6500 fős – klub működtetése, egyrészt a közönség létszáma miatt, másrészt pedig azért, mert a nagyobb produkciók általában a fővárosokat célozzák meg.

Saját kiadásaikat nézve is jelentősnek véli a mostani emelkedést. Egyes esetekben 200-300 százalékkal is nőttek a költségek, és Szűcs Mihály szerint nem lehet a vendégekre terhelni a kiadások emelkedését. A szakember elmondása alapján a Covid előtti időszak "egy álom volt a maihoz képest". A Barba Negra vezetője kérdésünkre elmondta, hogy bérleti díjat nem lehet nagyon emelni, mert a produkciók, szervezők nem tudják kitermelni a kiadást.

Két lehetőség áll előttünk:

Az ő esetükben a megállapodások egy része nem a bérleti díjakra épül, ami lehetővé teheti, hogy a koncertek szervezése gördülékenyebben, kisebb kockázatok mellett valósuljon meg. A szakértő hangsúlyozza, hogy sajnos nem állnak rendelkezésre szponzorok vagy olyan támogatások, amelyek kifejezetten az ő tevékenységeikhez lennének igazítva.

Ha nő a kiadás, akkor emelkedik minden. A hazai előadók is feszegetik a jegyár-határokat. Azt tapasztaljuk, hogy az egyedi nagy fellépői csomagokra megmaradt az érdeklődés, és azokra a koncertekre is, ahol kedvező jegyárak biztosítottak. Budapesten még nem drasztikus a helyzet, de vidéken előfordulhat olyan tartós visszaesés, hogy kevesebb zenekar indul el önálló turnéra, mert a klub adott napi kiadását sem termeli ki, és a zenekar rezsijét sem. Ez nem zenekari igényből fakad, és nem a klub emelt a díján. Sajnos a kiadások emelkedését nem lehet jelenleg utolérni. Mellette a támogatások rendszere, bár a kezdeményezések megvannak, nem tud hatékonyan szakmailag segíteni

Szűcs Mihály, a Barba Negra vezetője úgy véli, hogy elengedhetetlenek a közös szakmai konzultációk, amelyek valóban tükrözik a hazai klubélet sajátos igényeit.

A zenészek megélhetési gondjainak témájában készült korábbi cikkünkben két hazai zeneműkiadót kérdeztünk meg a jelenlegi helyzetről. A vállalatok az adózási nehézségek és a klubélet átalakulása mellett a technikai háttér drágulását is kiemelték, így lapunk megkeresett olyan hazai cégeket, amelyek számos zenei eseményre biztosítanak színpadtechnikát és szakembereket.

A HG Event képviseletében Szmodits Zoltán válaszolt a kérdéseinkre, aki elmondta, hogy a gyártók és forgalmazók éves szinten négy-hét százalékot emelnek a koncerttechnikai felszerelések árain, ehhez pedig hozzájön a forint folyamatos gyengülése. Mindennek ellenére a produkciók nem adhatják alább, ugyanis magasan vannak az elvárások hazánkban is.

Minőségi szolgáltatást kell nyújtani itthon is. Képzett szakemberekkel, világszínvonalú eszközökkel. Jóformán nincs különbség egy hazai neves előadó és egy külföldi sztár eszközigénye között. Mindemellett a hazai kívánalom a jól árasított, adott esetben olcsónak mondható szolgáltatás

- részletezi az ellentmondást a HG Event szakembere.

A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy profi szakemberekből, akik a jelenlegi technikai kívánalmakat a legmagasabb szinten tudják kiszolgálni, szintén hiány van. Aki képzett és neves a szakmában, az természetesen magasabb bérigényt fog számszerűsíteni a zenekarok, produkciók és szolgáltatók felé.

Szmodits Zoltán a kérdésünkre válaszolva kiemelte, hogy megfigyeléseik alapján az utóbbi időszakban a fesztiválok száma csökkent, míg a rendszeres koncertek száma viszont növekedésnek indult.