Újabb friss előrejelzések láttak napvilágot: a gazdaság fokozatos növekedésnek indulhat, ugyanakkor a forint értéke továbbra is csökkenhet.

Az Egyensúly Intézet legfrissebb előrejelzései alapján 2024-re csupán 0,6%-os növekedéssel kalkulálhatunk a GDP terén, mivel az idei év teljesítménye a vártnál gyengébben alakult. Az inflációs ráta 2023-ban 3,9%-ra csökkenhet, ám 2026-ra ismét emelkedésnek indulhat, elérve a 4,9%-ot. A forint árfolyama továbbra is gyengülő tendenciát mutat, várakozások szerint jövőre az euró ára meghaladhatja a 410 forintot, ezt követően pedig 418-432 forint között ingadozhat. A munkaerőpiac helyzete is változik, a munkanélküliség növekvő tendenciát mutat, míg a bérek emelkedésének üteme várhatóan lassul.

A harmadik negyedévben újra csökkent a magyar GDP: a piaci várakozásokat alulmúlva jelentősen, az előző negyedévhez képest 0,7 százalékkal esett vissza. A beérkező adatok fényében így idén a korábban vártnál alacsonyabb bővülésre lehet számítani, az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint a magyar GDP 2024-ben 0,6 százalékkal fog növekedni. A következő években ugyanakkor beindulhat a növekedés: az agytröszt előrejelzése alapján a GDP bővülése 2025-ben elérheti a 2,2 százalékot, majd 2026-ben a 2,6 százalékot. Ez az előrejelzés azonban messze elmarad a kormány 2025-re vonatkozó, 3 százalék feletti növekedési várakozásától.

A következő években a gazdasági növekedés motorjának a fogyasztás ígérkezik: a háztartások 2024-re sikeresen helyreállították az inflációs válság alatt elveszített megtakarításaikat. Ennek következtében a várható reálbér-emelkedés kedvező környezetet teremt a fogyasztás felfutásához. Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint a 2026-os választási évre...

A fiskális politika is olyan lépéseket fog tenni, amelyek célja a fogyasztás ösztönzése.

A beruházások mérsékelt növekedését elősegíthetik a jelentős külföldi tőkeáramlások, valamint az EU-s források belföldi kihelyezésének várható felgyorsulása az év közepétől. Ugyanakkor e tényezők az import növekedésével is együtt járnak, ami a gyenge kereslet miatt rontja exportpiacaink helyzetét, így a külkereskedelmi egyenleg romlásához vezethet, különösen 2025-ben.

Az Egyensúly Intézet prognózisa alapján az inflációs ráta egy ideig tartó felfelé ívelés után 2025 közepére fokozatosan csökkenni fog, majd ezt követően tartós növekedési pályára lép. Az intézet szakértői arra számítanak, hogy

A következő évben várható csökkenés fő mozgatórugói a gyenge belső kereslet, a szigorú monetáris intézkedések, valamint a globális dezinflációs tendencia.

Ahogy 2026 felé közeledünk, a kereslet serkentésére irányuló fiskális és monetáris intézkedések jelentős impulzust nyújthatnak az áremelkedésekhez.

A monetáris politika továbbra is szigorú keretek között működik, ami visszafogja a gazdasági növekedést. A jegybank jelenlegi helyzete rendkívül összetett: noha a reálgazdaság állapota indokolná a kamatcsökkentés folytatását, a kamatok további mérséklése kockázatot jelenthet a forint árfolyamának stabilitására, amelyre a Magyar Nemzeti Bank most nagyobb figyelmet fordít, mint korábban. Az Egyensúly Intézet ezért arra számít, hogy…

A jelenlegi jegybanki vezetés várhatóan nem módosítja a kamatokat, viszont a 2025 márciusától megalakuló új csapat esetleg enyhíthet a monetáris politikán.

Az Egyensúly Intézet legfrissebb elemzése szerint a forint értéke továbbra is túlzottan magas, habár a csökkenés üteme lassul. Jelenlegi reálárfolyama az egyensúlyi szint felett helyezkedik el, ami kedvezőtlen hatással van az exportáló vállalkozásokra és a fogyasztókra egyaránt. Ennek következményeként a gazdasági aktivitás hűvösebbé válik, ami elősegíti a dezinflációs folyamatokat. A forint túlértékeltségét több tényező is alátámasztja, például az export gyenge szereplése és a külföldi vásárlások drámai növekedése: 2022 és 2023 között a szomszédos országok élelmiszerboltjaiban végzett vásárlások értéke megduplázódott. Az Egyensúly Intézet várakozásai szerint a forint a jövőben a jelenlegi túlértékeltség fokozatos korrekcióján megy keresztül, amely a vonzó kamatkülönbségek megszűntével és a nemzetközi befektetők által elvárt magasabb kockázati prémium miatt gyengülő trendet mutat.

A szakértők előrejelzése alapján 2025-re az euró-forint árfolyam valószínűleg 412 és 419 forint között alakul, míg 2026-ra ez a tartomány 418 és 432 forint közé emelkedhet.

A reálgazdaság gyenge teljesítménye a munkaerőpiacon is érezteti a hatását: a harmadik negyedévben a foglalkoztatás enyhén csökkent, a munkanélküliség pedig növekedett. Számos jel utal arra, hogy a munkaerőpiac feszessége jelentős mértékben enyhült. Az üres álláshelyek aránya (ezt úgy kapjuk meg, ha az üres álláshelyek számát elosztjuk a betöltött álláshelyek és az üres álláshelyek összegével), amely munkaerőpiaci túlkínálatot méri, Magyarországon 2022 második negyedéve óta folyamatosan csökkent, 3,0 százalékról 2,2 százalékra.

Ez azt jelzi, hogy a munkát keresők számára egyre szűkülnek a lehetőségek, ami miatt a munkavállalók alkupozíciója is gyengül a bértárgyalások során.

A vállalatok "gyárkapun belüli" alkalmazkodásának jelei világosan kirajzolódnak az adatokban, amelyek a gyenge keresletre reagálva mutatkoznak meg. A versenyszférában, bár a létszám bővült, az összesen ledolgozott munkaórák mennyisége az első negyedévben éves összehasonlításban majdnem 5 százalékkal csökkent. Ez a csökkenés hasonló mértékű, mint amit a 2008-as pénzügyi válság vagy a COVID-válság idején tapasztaltunk. A következő években, a konjunktúra várható fellendülése miatt, az Egyensúly Intézet a foglalkoztatottság évi 0,1-0,2 százalékos emelkedésére számít, azonban 2025-re a munkanélküliség enyhe növekedése is valószínűnek tűnik.

Az Egyensúly Intézet úgy véli, hogy a jövőbeni béremelkedések valószínűleg nem fogják elérni a kormány által előrejelzett szintet.

A gazdasági növekedés beindulásával 2025-re és 2026-ra is számíthatunk a bérszintek emelkedésére, azonban a munkaerőpiac feszültségének csökkenése miatt az ütem lassulására is fel kell készülnünk. Az agytröszt előrejelzése szerint a versenyszférában 2024-ben 9,6%-os, 2025-ben 4,3%-os, míg 2026-ban 3%-os medián reálbér-növekedés prognosztizálható.

Bár a fogyasztás növekszik, a bővülés dinamikája továbbra is elmarad a reálbérek emelkedésétől: a háztartásokat magas megtakarítási ráta jellemzi. 2024 második felében és 2025-ben a reálbérek növekedése, a reálkamatok csökkenése és a javuló lakossági bizalom nyomán a megtakarítási ráta visszaesése miatt a fogyasztás növekvő pályán maradhat. Az Egyensúly Intézet idén a fogyasztás reálértelemben 2,8 százalékos, 2025-ben 3,7, majd 2026-ban 4,2 százalékos növekedésére számít. A fogyasztásnak a várttól elmaradó ütemű kilábalása, valamint az államadósság magas finanszírozási költsége nehéz helyzetbe hozta a költségvetést. Az Egyensúly Intézet idén a 4,5 százalékos hiánycélt meghaladó, 5 százalék körüli hiányra számít.