Éjszaka Pannonhalma környékén földrengés rázta meg a vidéket, izgalmas eseményként rögzítve a helyi történetek sorában. A sokszínű táj, amelyet a természet varázsa ölel körül, most egy újabb emléket kapott, amelyet a lakók sosem felejtenek el.
A jelenlegi tudományos ismeretek fényében a rengés nem mutat összefüggést sem a jelenlegi horvát földrengésekhez, sem a korábbi görög eseményekhez.
2025. február 13-án, helyi idő szerint 00:03-kor, Magyarország területén, egészen pontosan Pannonhalma környékén, 2,4 magnitúdójú földrengés rázta meg a földet. A rengés 13 kilométeres mélységben történt, ahogyan azt a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium a közösségi oldalán közzétette. Az epicentrumhoz közeli lakosok valószínűleg érzékelték a földmozgást, hiszen az Obszervatóriumhoz eddig három bejelentés érkezett Pérről.
A jelenlegi tudásunk szerint ez a rengés nem áll összefüggésben sem a jelenlegi horvát, sem pedig a görög földrengésekkel.
Az esti pannonhalmi rengés az ÉK-DNy irányú Rába-vonal környezetében történt, amely az ÉNy-ra fekvő Ausztroalpi-egységet választja el a tőle DK-re elhelyezkedő Dunántúli-Középhegységi-egységtől.A közelmúltban Magyarszecsőd, Beled és Rábapatona közelében történtek a Rába-vonal környezetéhez kapcsolódó 4-es magnitúdót meghaladó rengések sorrendben 2003, 2004 és 2011-ben.
A jellemzően körülbelül 10 kilométeres mélységben bekövetkező földrengések arra figyelmeztetnek, hogy a Rába-vonal és környező területei továbbra is aktívan deformálódnak a két említett tektonikai egység kölcsönhatásának hatására (Süle et al., 2020).
A Pannonhalma környékén, körülbelül 13 kilométeres mélységben történt földrengés legvalószínűbb magyarázata, hogy a térségben aktív neotektonikus balos oldalelmozdulásos szerkezeti zóna játszik szerepet (Koroknai et al., 2020).
A feszültség felhalmozódásának hajtóereje ebben az esetben is az Adriai-kőzetlemez és a stabil Európai Platform közötti közeledésből eredő kompressziós erőtér, amely az elmúlt néhány millió év során alakult ki.
Januárban a Kárpát-medencében összesen 104 földrengést regisztráltak, amelyek közül 79 esetben az emberi tevékenység játszotta a főszerepet.
