Fény világított rá a műtrágya káros hatásaira.
A több mint másfél évszázados ökológiai kísérlet során feltárult, hogy már az átlagos mértékű műtrágyahasználat is drámaian, akár ötödére csökkentheti a virágok számát. Ennek következményeként a beporzó rovarok populációja is megfogyatkozik, hiszen a virágok eltűnése jelentős hatással van rájuk - számol be a Magyar Hang.
A szervetlen tápanyagok, különösen a nitrogén- és foszforvegyületek felhasználásának kezdete a XIX. század közepére nyúlik vissza. Ekkor azonban még nem álltak rendelkezésre elegendő adatok a műtrágyák környezetre gyakorolt hatásáról. Az angliai Hampden közelében található Rothamsted-birtokon, ahol 1843-ban megalapították a Rothamsted mezőgazdasági kutatóintézetet, számos kísérleti legelőparcellát alakítottak ki. Itt 1856 óta folyamatosan vizsgálják az ökológiai hatásokat, így ez a helyszín a mezőgazdasági kutatás egyik legendás központjává vált.
Néhány évvel a műtrágyázási kísérlet befejezése után egyértelművé vált, hogy a kijuttatott műtrágya mennyisége közvetlen hatással van a gyep fajgazdagságára. Minél több műtrágyát juttattak ki a területre, annál inkább csökkent a gyep változatossága, és ezzel párhuzamosan a talaj kémhatása is drámai módon megváltozott.
A növekvő fogyasztói igények következtében napjaink Egyesült Királyságában a kaszálók szinte mindegyikét műtrágyázás alá vonják. Évente átlagosan körülbelül 100 kilogramm nitrogén-, kálium- és foszfortartalmú műtrágya kerül kijuttatásra hektáronként. Ennek következményeként a gyepek mindössze 1-2 százaléka maradt meg olyan biodiverzitással bíró, egészséges és értékes ökoszisztémaként.
A kísérleti parcellákon különböző mennyiségű és összetételű műtrágyát használtak a kaszáló földek kezelésére. A kutatás során megfigyelték, hogy amikor a megszokott, hektáronként 100 kilogramm műtrágyát juttattak ki, a réten virágzó növények száma drámaian, ötödére csökkent. Ezzel párhuzamosan a beporzó rovarok populációja is jelentős mértékben, 42 százalékkal csökkent. A kísérlet keretében alkalmazott legmagasabb műtrágyamennyiség 144 kilogrammot tett ki hektáronként, ami nem számít extrémnek, de ez már a beporzó rovarok számának felére csökkentéséhez vezetett.
A kutatók megállapításai nem meglepőek, hiszen a szervetlen tápanyagok bősége kedvez a gyorsan növekvő, agresszív fűfajoknak. A beporzók, akik elsősorban a virágok nektárjából nyerik táplálékukat, a virágok eltűnésével együtt veszélybe kerülnek. A legszembetűnőbb csökkenés a méhek körében tapasztalható: a műtrágyával kezelt területeken szinte drámai módon, mintegy 90 százalékkal csökkent a méhek száma a vegyszerek hatásától mentes kaszálókhoz képest.
