Ezzel a javaslattal Polt Péter nyomdokaiba léphetne egy politikus, aki akár a legfőbb ügyész pozícióját is betölthetné.

Kormánypárti javaslatra tizennegyedszer módosíthatja az Országgyűlés az Alaptörvényt, valamint változhatnak az alkotmánybíróvá válás feltételei is. Az előterjesztésekről Hack Péter jogtudóst, az ELTE ÁJK tanszékvezetőjét kérdeztük.

Az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága kedden tárgyalta az Alaptörvény tizennegyedik módosítására vonatkozó javaslatot, amelyet a KDNP-s Vejkey Imre bizottsági elnök nyújtott be. Ahogy korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk a tartalmával, az előterjesztés szerint az Alaptörvény 29. cikk (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lépne: "A legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kilenc évre. A legfőbb ügyész megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges".

A jelenlegi jogszabályban szereplő "az ügyészek közül" kitétel eltávolításra kerülne. Az indoklás szerint a rendszerváltoztatás óta a legfőbb ügyészi posztot betöltő három személy közül kettő nem volt ügyész a megválasztásakor, így a módosítás a hazai gyakorlatot tükrözi. Ezenkívül igazodik a nemzetközi normákhoz is, hiszen számos európai országban, mint például Hollandiában, Lengyelországban, Dániában és Svédországban, a legfőbb ügyészség betöltésének nem előfeltétele az ügyészi háttér. A javasolt módosítás lehetővé tenné az Országgyűlés számára, hogy a legfőbb ügyészt ne csupán az ügyészek köréből választhassa meg.

Hack Péter lapunknak adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy „rendkívül fontosnak tartom a javaslatot. Már a jelenlegi helyzetben is sokan kétségbe vonják a legfőbb ügyész függetlenségét. Az Alaptörvény világosan rögzíti, hogy az ügyészség egy független intézmény, azonban a köztársasági elnök jelölése után az Országgyűlés kétharmados többsége hozza meg a végső döntést. Olyan helyzetekben, amikor a köztársasági elnök és a kétharmados többség ugyanahhoz a politikai táborhoz tartozik – ahogyan az most is van –, a kormánypártok gyakorlatilag konszenzus nélkül választhatják meg a legfőbb ügyészt. Ezt láthattuk Polt Péter esetében is, aki 2010-ben megfelelt a szükséges kritériumoknak, de már 2000-es első megválasztásakor is felvetődtek olyan aggályok, hogy bár ügyészi szakvizsgával rendelkezett, tudomásom szerint egyetemi oktatóként tevékenykedett, nem pedig az ügyészség keretein belül.”

Hack Péter véleménye szerint...

az Alaptörvény-módosítás megnyitja az utat ahhoz, hogy politikust lehessen legfőbb ügyésszé választani. A kormánytöbbség úgy döntött, hogy az ügyészséget nem rendelték a kormány alá - ellentétben Európa számos országával, viszont ha már a függetlenség mellett döntöttek, akkor valóban garantálni kellene azt. A javaslatból arra lehet következtetni, hogy valamikor a közeljövőben váltás jöhet a legfőbb ügyész pozíciójában. Nagyon rossz fejlemény lenne, ha egy politikust választanának legfőbb ügyésznek. Ezzel a szervezet látványosan politikai vezetés alá kerülne, ha formálisan nem is a kormány alá. Ez a politikai függőség pedig a kormány alá rendelésnél rosszabb helyzetet teremt, mert az ügyészség akkor is politikafüggő marad, ha a legfőbb ügyészt megválasztók egy választás után ellenzékbe kerülnek. A problémán a jelölés szabályainak módosításával lehetne változtatni, oly módon, hogy a megválasztás szakmai és politikai konszenzussal történjen. Jelenleg mindkettő követelmény hiányzik a rendszerből.

Az alkotmánybírósági törvény módosításához is hozzálátnak.

Egy másik javaslat törölné az alkotmánybíróvá választás feltételei közül azt a kritériumot, hogy "a meghatározott jogi szakmai gyakorlatot olyan munkakörben kell eltölteni, amely betöltésének feltétele a jogász végzettség".

Az indoklás alapján megállapítható, hogy napjainkban számos pozíció nem igényel jogászi képesítést, miközben az adott munkakörök betöltői vitathatatlanul olyan szakmai tevékenységet folytatnak, amely szoros összefüggésben áll az alkotmánybírói feladatkörrel is. Érdekes, hogy 2025 elején két alkotmánybíró, Salamon László és Juhász Imre mandátuma is lejár, ami új lehetőségeket teremt a jogi szakma számára.

Hack Péter ezt a javaslatot is problémásnak tartja, mint kifejtette: "Már az eddigi gyakorlat is felvetett kérdéseket. Az alkotmánybírósági törvény alapján az alkotmánybíróvá váláshoz vagy megfelelő szakmai gyakorlat vagy egyetemi tanári pozíció kell. Az elmúlt tizenöt évben már választottak úgy alkotmánybírót, hogy nem felelt meg a feltételnek. Szakmai gyakorlata nem volt, és bár egyetemi tapasztalata igen, de nem érte el az egyetemi tanári címet. Kérdéses, hogy az előterjesztő kik számára akarja ezzel a módosítással megnyitni a lehetőséget az alkotmánybíróvá választáshoz. A feltételek további lazítása az Alkotmánybíróság függetlenségének további rombolását eredményezheti, miközben a szakma és a közvélemény jelentős része ma sem tekinti pártatlan intézménynek az Alkotmánybíróságot, mert a tagjait nem konszenzussal választották meg. Mindkét ügyben fennáll annak gyanúja, hogy személyre szabott jogalkotás történik, nem a feltételeknek megfelelő személyt keresik, hanem a megválasztani tervezett személyhez igazítják a feltételeket".