Ezért nem tudsz belépni az állami kórházak világába.

Fedezd fel a magyar egészségügy legégetőbb kihívásait szeptember 30-i konferenciánkon! Ne hagyd ki a lehetőséget, hogy részese legyél a szakmai párbeszédnek – jelentkezz most!

Az egészségügyi konferencia fókuszában a betegútszervezés és az adatvezérelt megoldások álltak. E keretek között Joó Tamás, a Semmelweis Egyetem egészségügyi adattudományi mesterképzésének programvezetője és a MEMT elnökhelyettese, részletesen bemutatta a Semmelweis Egészségügyi Menedzserképző Központ által kínált mesterképzést. Előadásában kitért a program hátterére, majd Volek Éva szemész szakorvos által készített projektmunkát ismertette, amely a szemészeti mesterséges intelligencia megoldásait elemezte.

Békássy Szabolcs, az országos kollegiális szakmai vezető háziorvos, az alapellátás szempontjából vázolta fel a betegútszervezés kihívásait. Felhívta a figyelmet arra, hogy a háziorvosi praxisok száma azóta sem változott, mióta 2001-ben rögzítették őket, ami azt jelzi, hogy a struktúra nem alkalmazkodott a demográfiai változásokhoz. Külön hangsúlyozta, hogy bár az orvosi egyetemek rezidensi keretszámai folyamatosan megtelnek, a fiatal orvosok többsége nem választja a háziorvosi pályát. Ennek következtében a betöltetlen háziorvosi praxisok száma nemhogy csökkenne, hanem éppen ellenkezőleg, egyre inkább növekvő trendet mutat.

Ónodi-Szűcs Zoltán, a Debreceni Egyetem egészségügyi kancellár-helyettese, aki korábban egészségügyi államtitkárként is tevékenykedett, rendkívül nyíltan osztotta meg véleményét előadásában a kettős praxis kérdéséről. E téma alapos kutatása nem csupán hazai, hanem nemzetközi szinten is jelentős, különösen Észak- és Dél-Amerikában, valamint néhány ázsiai országban. Nem meglepő tehát, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is foglalkozik ezzel a problémakörrel, "Governance of dual practice in the public and private sectors" címmel.

Az előadása alapján a kettős praxis hatásai a következőképpen alakulnak:

Később hangsúlyozta, hogy nem kíván véleményt formálni, és nem hozott ítéletet a gyakorlatról. Csupán a tényekre világított rá, bemutatva, hogy ez a helyzet milyen hatásokkal bír a gyakorlat során és a betegek ellátásának szempontjából.

Ezzel a helyzettel mindenképpen foglalkozni szükséges, de nem kívánom elmélyíteni az etikai diskurzusokat. A jelenség jelen van, és fontos, hogy aktívan kezeljük.

Természetesen! Íme egy egyedi megfogalmazás: - kihúzta a szavakat.

A szekció diszkussziójában Ónodi-Szűcs Zoltán kiemelte, hogy ez a piac különleges sajátosságokkal bír. Itt a vevő, azaz a beteg, gyakran nem tudja pontosan, mire van szüksége, míg az eladó, vagyis az orvos, határozza meg, mi lenne a legmegfelelőbb számára. Ez a helyzet indokolttá teszi, hogy a szabályozó hatóságok foglalkozzanak ezzel a jelenséggel, hiszen a betegellátás minősége és a biztonságos döntéshozatal érdekében fontos a megfelelő keretek kialakítása.

Az előadás során a szakértő részletesen ismertette, hogy a nemzetközi tudományos közösség különböző megközelítéseket dolgozott ki a dual practice, azaz a párhuzamos magán- és közszolgálati tevékenység problémájának kezelésére. Kiemelte, hogy a lehetséges megoldások között szerepel a teljes tilalom bevezetése, az engedélyezési folyamatok és a licenckorlátozások szigorítása, valamint a munkaidő- és jövedelemkeretek meghatározása, ami szabályozza, hogy egy orvos mennyi időt és milyen mértékű bevételt érhet el a magánszolgáltatások terén. Továbbá beszélt a közszolgálati elkötelezettség fokozásáról, amely magában foglalja a bónuszrendszert, az előléptetési lehetőségeket és egyéb ösztönzőket. Ezen kívül említést nyert a magánellátás engedélyezése a közintézmények keretein belül, valamint a magánszektor általános szabályozásának, például az árkorlátozások bevezetésének fontossága is.

Előadásában azt is kiemelte, hogy minden olyan megoldás támogatható, ami csökkenti a beteg és orvos közötti információs asszimetriát.

Múlt héten publikálta a Portfolio a legnagyobb magánegészségügyi szolgáltatók 2024-es teljesítményét elemző írását. A tanulmányban kiemeltük, hogy a magánszolgáltatók iránti növekvő keresletet egy különös folyamat is befolyásolja. A hálapénz "magánosodása", vagy másként fogalmazva, "magánosítása" már aktívan zajlik Magyarországon. További részletekért olvasd el a cikkünket!