Vlagyimir Putyin követelései Donald Trump felé a következőképpen formálódhatnak: 1. **Sztratégiai együttműködés**: Putyin hangsúlyozhatja a két ország közötti sztratégiai párbeszéd fontosságát, amelynek célja a globális stabilitás megőrzése és a nukleári

Oroszország álláspontja, miszerint az általuk megszállt ukrajnai területek fennmaradjanak a birtokukban, komoly feszültségeket gerjeszt a nemzetközi politikai színtéren.

Az orosz-ukrán konfliktus új szakaszba léphet, amennyiben Donald Trump és Vlagyimir Putyin között valóban elkezdődnek a tárgyalások. A legújabb információk szerint Putyin célja, hogy Ukrajna jelentősen mérsékelje katonai kapcsolatait a NATO-val, és semleges státuszra törekedjen – számol be erről a Bloomberg.

(A legújabb információk itt találhatóak)

Egy, az ügyre rálátással bíró forrás a lapnak elárulta, hogy Putyin egyre biztosabb abban, előnyben van az ukrajnai hadszíntéren, eltökélt célja, Kijev soha ne csatlakozhasson a NATO-hoz, és hogy Ukrajna katonai kapacitását korlátozzák le.

A diplomáciai források alapján az Egyesült Arab Emírségek tűnt fel a lehetséges találkozó helyszíneként, noha Magyarország korábban szintén szóba került, mint egy potenciális lokáció. Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlament egyik prominens politikai szereplője, úgy véli, hogy Orbán Viktor miniszterelnök képes lenne biztosítani mindkét vezető védelmét, ami kulcsfontosságú tényező lehet a közelgő tárgyalások során.

A Kreml álláspontja szerint Ukrajna semleges státusza mellett bizonyos NATO-tagok továbbra is küldhetnének fegyvereket az országnak, de ezek nem használhatók Oroszország ellen. Ez a feltétel azonban valószínűleg elfogadhatatlan lesz az ukrán vezetés számára, akik jelenleg csak a fogolycseréről és az oroszok által deportált ukrán gyermekek hazahozataláról tárgyalnak Moszkvával.

A Bloomberg forrásai alapján az orosz követelések között kiemelkedően szerepel, hogy az Ukrajnában elfoglalt területek – különösen a Krím félsziget és a kelet-ukrajnai régiók – de facto Oroszország fennhatósága alatt maradjanak. Miközben Moszkva nyitott néhány területcserére, ez a követelés komoly kihívást jelenthet a béketárgyalások előrehaladása szempontjából.

Tatjana Sztanovaja, az R.Politik tanácsadó cég megalapítója hangsúlyozza, hogy a Nyugat még mindig nem fogta fel teljesen a konfliktus bonyolult összefüggéseit. Moszkva határozottan ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna ne léphessen be a NATO-ba, és hogy katonai erejét szigorúan korlátozzák. Konsztantyin Malofejev, a Kremlhez közeli orosz üzletember véleménye szerint Ukrajnának semleges státuszt kellene fenntartania, s csak egy minimális létszámú hadsereggel rendelkezhetne, amely elegendő lenne a területi határok védelmére, de nem lenne képes Oroszországgal szembeni harcra.

Szerinte Ukrajna alkotmányában érdemes lenne rögzíteni a semleges státuszt, ami újabb kihívások elé állíthatja az ukrán vezetést. A Bloomberg két moszkvai forrása is megerősítette, hogy ez a követelés valóban része az orosz elképzeléseknek.