Egy forradalmi átalakulás küszöbén állunk a gyógyszerek világában, amely mindannyiunkat érint!

Napokon belül életbe léphet egy új, önkéntes árkorlátozás a gyógyszerek esetében - értesült az Index. Mindezt alátámasztja az a birtokunkba jutott táblázat, amelyből kiderül, hogy mely vény nélkül kapható gyógyszerek lehetnek érintettek az intézkedésben. Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke úgy fogalmazott lapunknak, hogy "nemes feladat és üdvözlendő tárgyalni az alacsonyabb gyógyszerárakról a magyar emberek érdekében."

Napokon belül életbe léphet egy új, önkéntes árkorlátozási megállapodás bizonyos gyógyszerekre vonatkozóan - értesült az Index több független forrásból. Információink szerint a hosszú hetek óta zajló tárgyalások végre a végső szakaszba érkeztek.

Korábban már utaltunk arra, hogy a kormány fokozott figyelemmel kíséri a gyógyszerárak alakulását, különösen a szabadáras termékek esetében. Az Index május 19-én számolt be elsőként arról, hogy a gazdasági miniszter tárgyalásokat indított ebben a témában. Nagy Márton akkor a Facebook-oldalán így nyilatkozott: "A téma a nem támogatott gyógyszerek árának drámai emelkedése volt." E bejegyzés következtében világossá vált, hogy a kabinet nem tűri tovább a jelentős áremelkedést, és aktívan lépéseket tervez ennek kezelésére.

A tárcavezető azóta többször is egyeztetett a szektor képviselőivel. Minden héten találkoztak a gyógyszergyártó cégek és a kereskedelmi szakmai szervezetek képviselői, hogy közösen keressenek megoldásokat a lakosság számára is érzékeny áremelkedésekre. Jelenleg úgy tűnik, hogy a legtöbb kérdésben sikerült konszenzusra jutniuk: az önkéntes árkorlátozások bevezetésével az érintett szabadáras gyógyszerek ára csökkenhet, így megállítható a további drágulás.

Több, a tárgyalások menetére közvetlen rálátással bíró forrásunk is arról számolt be, hogy a kormány és a gyógyszerszektor szereplői között már előrehaladott stádiumban járnak az egyeztetések egy önkéntes árkorlátozás bevezetéséről a hazai gyógyszerpiacon. Úgy tudjuk, a megbeszélések alatt már számos kulcskérdésben sikerült közös nevezőre jutni, és információink szerint a nemzetgazdasági miniszter lényegében meg is állapodott az iparági szereplőkkel a legfontosabb részletekről.

Több, az iparágban tevékenykedő forrás megerősítette, hogy egy új együttműködés van kibontakozóban, amely már csak a véglegesítések és bejelentések fázisában tart. A célja, hogy csökkentse a lakosságot érintő áremelkedéseket, különös figyelmet fordítva a szabadáras, támogatás nélküli gyógyszerekre. Információink alapján a kezdeményezés széleskörű támogatottságnak örvend, amely lehetővé tenné, hogy bizonyos gyógyszerek esetében önkéntes, de a kormányzattal előzetesen egyeztetett árkorlátozást vezessenek be.

A tervezett intézkedés alapvető célja, hogy elősegítse a lakosság számára a gyógyszerek megfizethetőbbé tételét, és enyhítse a gyógyszerárak emelkedésével járó terheket. E cél eléréséhez szükséges, hogy egyensúly alakuljon ki a gyártók érdekei és a vásárlók pénzügyi lehetőségei között. Bár a részletes mechanizmus még nem került nyilvánosságra, értesüléseink szerint a tárgyaló felek egy kölcsönösen előnyös rendszer kidolgozásán dolgoznak. Ennek keretében ármaximumokat állapítanának meg a különböző termékekre, figyelembe véve a piaci körülményeket és a társadalmi szempontokat is.

Ráadásul az Index most azt is megszerezte, hogy mely nem vényes termékkörökre terjedhet ki az árkorlátozás:

Kiemelendő, hogy a beavatkozás nem gyakorol közvetlen hatást a gyógyszertárak működésére – erről Nagy Márton is részletesen beszélt a közelmúltban megrendezett Portfolio konferencián. Forrásaink is alátámasztották ezt az állítást, világossá téve, hogy:

A kormány célja inkább az, hogy a szabadáras gyógyszerek árának elszabadulását megfékezze - úgy, hogy közben a lakosság gyógyszerhez való hozzáférése ne sérüljön, és az ellátásbiztonság is garantált maradjon. Vagyis a kabinet egy kényes egyensúly megtartására törekszik: megvédeni a fogyasztókat az inflációs hatásoktól, anélkül, hogy a szektor működését veszélyeztetné.

Az árkorlátozás alkalmazása nem újkeletű jelenség a mai gazdasági politikai eszköztárban. Az utóbbi évek során számos iparágban bevetették ezt a módszert, mindig azzal a céllal, hogy széleskörű egyeztetéseket folytassanak az érintett piaci szereplőkkel, mielőtt döntést hoznának. Az árréscsökkentés helyett az önkéntes alapon működő árkorlátozás lényege abban rejlik, hogy az állam közvetlen beavatkozás helyett inkább egyfajta „puha nyomást” gyakorol, ezáltal ösztönözve a piaci szereplőket az árak mérséklésére. Az önkéntes vállalások révén a piac szereplői maguk is aktívan hozzájárulnak a stabilabb árak kialakításához.

Ez a fejlemény szorosan összefonódik a kormány inflációellenes törekvéseivel: a kabinet prioritásként kezeli az árstabilitás elérését, és ennek érdekében különböző szektorokban próbálja mozgósítani a rendelkezésre álló erőforrásokat. Bár a gyógyszeriparban jelenleg nem terveznek közvetlen árszabályozást, a kiskereskedelmi szektor más területein – például az élelmiszerboltokban és drogériákban – már korábban bevezették az árrés csökkentését, amely a kereskedők nyereségét befolyásolja. Az önkéntes gyógyszerár-korlátozás tehát újabb lépés lehet ebben az átgondolt inflációellenes stratégiában.

"Nemes feladat és üdvözlendő tárgyalni az alacsonyabb gyógyszerárakról a magyar emberek érdekében. A fogyasztóknak, a betegeknek jó, ha a gyógyszerpiac szereplői önmérsékletet tanúsítanak és lefelé versenyeznek az árakkal" - mondta az Index érdeklődésére Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke.

Úgy fogalmazott, hogy az élénkebb piaci verseny mindig alacsonyabb árakat eredményez. A GVH elnöke kijelentette: amennyiben egy önkéntes üzleti döntésből fakadó árkorlátozási törekvés végigmegy az értékláncon, és a fogyasztó alacsonyabb árakkal szembesül, akkor jóléti előnyről beszélünk, azaz itt a fogyasztók jól jártak, több pénz marad a zsebükben, ez tehát előnyös számukra.

A kormány és az inflációs hatások szempontjából kiemelt szektorok, mint például a kiskereskedelem, a banki szolgáltatások vagy a gyógyszeripar közötti gazdaságpolitikai diskurzus során a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) hangsúlyozza, hogy a fogyasztói árak ideiglenes, önkéntes csökkentése a gyártók, nagykereskedők és kiskereskedők részéről serkenti a piaci versenyt, valamint anyagi megtakarítást jelent a vásárlók számára. Az árak mérsékléséhez és az árverseny fokozásához nem szükségesek illegális megállapodások.

- fűzte hozzá Rigó Csaba Balázs.

Fontos megemlíteni, hogy a hatóság vezetője már az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának 2025. április 15-i ülésén felhívta a figyelmet arra, hogy a nem támogatott, vény nélkül kapható gyógyszerek ára szignifikánsan emelkedett az utóbbi időszakban. Ezen kívül, egy hét elteltével, április 22-én a Gazdasági Versenyhivatal elnöke a Kossuth Rádióban is hangsúlyozta ezt a problémát.

A versenyhivatal tevékenysége során világosan megfigyelhető, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) folyamatosan figyelemmel kíséri az élelmiszerpiacok dinamikáját. Jelenleg két sürgős ágazati vizsgálat zajlik a hazai tejtermékek és tojások piacán, miközben az online árfigyelő rendszerét is aktívan üzemelteti. Továbbá, a hatóság többször is hangsúlyozta, hogy a hitelpiacokon a kamatszintek önkéntes csökkentése kedvező hatással lehet a piaci versenyre, így a hitelfelvevők számára is előnyösebb helyzetet teremthet.

A Gazdasági Versenyhivatal alapvető feladatai között szerepel a versenypártolás, amelynek keretében a nemzeti versenyhatóság a rendelkezésére álló eszközökkel igyekszik a verseny érdekében befolyásolni az állami döntéseket.