Nagy Márton kérte a bankoktól a 1300 milliárd forintot, de végül mindössze 70 milliárd forint maradt belőle.
A piaci értékek emelkedése mellett a névérték csökkenésével jellemezhető az állampapírok állománya.
Kedden az MNB nyilvánosságra hozta a legfrissebb statisztikáit, amelyekből világosan kirajzolódik, hogyan alakult a bankok állampapír-állománya az extraprofitadó szempontjából releváns időszakokban. Ezek a számadatok különösen érdekesek, mivel az egyes pénzintézetek saját állampapír-növekményük 10%-ával, valamint az extraprofitadójuk legfeljebb 50%-ával csökkenthették volna tavalyi adóterheiket. Ennek ellenére, a helyzet...
A két időszak között a bankok állampapír-állománya piaci értéken 920 milliárd forinttal emelkedett, míg névértéken 70 milliárd forinttal csökkent.
Márpedig a jogszabály a névértéken számított állományról szól, a kormány nyilvánvalóan ezzel a kitétellel akarta elkerülni, hogy a bankok akár állampapír-vásárlás nélkül, a hozamkörnyezet csökkenését kihasználva, portfóliójuk egyszerű átértékelődésével teljesítsék az elvárást. (Hó végi átlagokból számoltuk a fentieket, miközben a jogszabály napi átlagos állományról szól, ezért a fentiek közelítő értékek.)
A bankok állampapír-állománya a 2023 első hónapjaihoz viszonyítva 70 milliárd forinttal csökkent, holott júniusban Nagy Márton még 1300 milliárd forintos növekedést prognosztizált. A miniszter a kormány állampapírpiaci stratégiájának részeként említette az önfinanszírozás fokozását, ami azt jelenti, hogy szeretnék növelni az államadósság belföldi befektetők kezében lévő arányát, valamint csökkenteni az állam finanszírozási költségeit, bővítve ezzel a lakossági árazás mozgásterét. Azonban ahogy teltek a hónapok, a várt 1300 milliárdos bővülés egyre inkább távolinak tűnt:
Hagyd magad mögött a 2024-es évet, és fókuszálj a jövőre! Érdemes csökkentened az állampapír-állományodat, hogy felkészülhess a 2025-ös állampapír-vásárlásokra, valamint az adóteher mérséklésére. Az előrelátó tervezés most különösen fontos!
Az alábbi ábrán egyébként jól látható, hogy sokan nem engedték el a dolgot: 2024 júniusának végéhez képest 2024 novemberének a végére névértéken is 1221 milliárd forinttal nőtt a bankok állampapír-állománya, az élénk banki kereslet hatására pedig több héten keresztül estek az állampapír-hozamok, főleg a rövid oldalon. Ugyanakkor az extraprofitadó szempontjából releváns bázisidőszakhoz képest a szektor egésze szintjén nem volt ez elég az átlagos állomány növelésére.
Többféle jó okuk is lehetett arra egyes bankoknak, hogy az adóterhük csökkentése helyett az állampapír-állományuk visszafogását választották:
A lefelezés feltételeinek a teljesítéséhez közelebb álló bankok tehát növelték, a többiek csökkentették állampapír-állományukat, így jöhetett ki a 70 milliárdos mínusz.
Hogy pontosan mely bankok melyik kategóriába estek, azzal kapcsolatban kevés eddig a nyilvános információ:
Az MNB statisztikái alapján a banki szektor egészének teljesítménye...
130 milliárd forint extraprofitadót számolt el - jellemzően az év egészére vonatkozóan - szeptember végéig, de ennél biztosan jóval nagyobb lesz a teljes évi adóterhelés,
A bankok teljesítményével kapcsolatban komoly kérdések merülnek fel, mivel a szektor állampapír-állományának ismeretlen arányban nem tudták betartani a felezés feltételeit. Az adóteher pontos nagysága is bizonytalan, de kormányzati források szerint a teljes összeg 280 milliárd forint körüli, míg a lefelezett rész 140 milliárd forintot tenne ki. Érdemes megjegyezni, hogy a bankok mellett a pénzügyi vállalkozások is hozzájárulnak az extraprofitadóhoz, így a banki elszámolás, amely körülbelül 130 milliárd forint, nagyjából megfelel a felezés mértékének. Ez azt sugallja, hogy a bankszektor még szeptember 30-án is a felezésre alapozva végezte el a számításait. A negyedik negyedév adatai alapján világosabb kép körvonalazódik majd.
A fentiekből azt gondolhatnánk, a már tavaly is 2025-re gyúró bankok racionálisan jártak el, hiszen kényelmesebben tudnak megfelelni az adó idei felezéséhez előírt kormányzati feltételeknek. November 21-éig érvényes tudásunk alapján így volt, aznap azonban megjelent a 2025-ös extraprofitadóról szóló jogszabály, amely alapján nem 2024 első 11 hónapjának átlagos állampapír-állományát fogja idén bázisnak tekinteni a kormány, hanem
A 2023 január-áprilisi és a 2024 szeptember-novemberi időszakban mért állampapír-állomány átlagainak összehasonlítása során a magasabb értéket kell figyelembe venni.
Azok, akik 2023 elejéhez viszonyítva csökkentették az állományukat, hiába léptek ezt meg, mivel az új szint helyett a tavalyi szabályozás által meghatározott, magasabb bázist kell figyelembe venni az adóteher kiszámításakor.
A bankok számára a legfrissebb kormányzati források alapján jelentős változások léptek életbe az adózás terén. Az adóalap és az adókulcs módosításai következtében a terhek mintegy 20 milliárd forinttal emelkednek, ami a Magyar Bankszövetség élénk tiltakozását váltotta ki. Az új szabályozás értelmében a 2022-es adózási eredmények helyett a 2023-as korrigált adatokat kell figyelembe venni. Ezen felül szükséges a 2023-as év osztalékbevételeit és a nem szokásos tevékenységekből származó bevételeket lefelé korrigálni, míg a "hagyományos" bankadó, a befizetett tranzakciós illeték és az extraprofitadó összegét felfelé kell módosítani. A jelenlegi szabályok szerint az adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 13 százalékos adókulcsot alkalmaznak, míg az e feletti összegre 30 százalékot kell fizetni. Azonban 2025-től a 20 milliárdos határ megmarad, viszont az alsó adókulcs 7 százalékra, míg a felső adókulcs 18 százalékra csökken. Kormányzati forrásaink előrejelzései szerint...
A bankoknak az idei év folyamán körülbelül 1600 milliárd forinttal kell bővíteniük állampapír-állományukat névértéken, hogy a vonatkozási időszakhoz képest megfeleljenek a céljaiknak, és ezzel felére csökkenthessék az extraprofitadóval kapcsolatos terheiket.
Banki forrásaink szerint viszont ez kemény dió lesz, hiszen a napi üzletmenethez is fenn kell tartaniuk egy bizonyos likviditási szintet a bankoknak, emellett a hitelezési aktivitás fokozására vonatkozó gazdaságpolitikai elvárásokat is teljesíteniük kell.
