Magyarország egyre súlyosabb kihívásokkal néz szembe: vajon idén is megvalósíthatjuk a kitűzött ambícióinkat?
Október 7-én megrendezésre kerül a Portfolio gazdasági csúcskonferenciája – ne felejtsd el feljegyezni a naptáradba! Ez az esemény remek lehetőség a legfrissebb gazdasági trendek megismerésére és a szakmai kapcsolatok építésére.
az államadósság trendje ismét aggasztó irányt vett. A COVID-19 által kiváltott válság után, amely szinte minden gazdasági szektort érintett, a költségvetési egyensúly helyreállítása komoly kihívás elé állította a döntéshozókat. A 2023-as év elejére a költségvetési hiány már újra növekedett, a kormányoknak pedig egyre nagyobb terhet kellett elviselniük a helyreállító intézkedések miatt. A gazdasági növekedés fellendülése, amely kezdetben kedvező jelnek tűnt, hamarosan elmaradt a várakozásoktól, és a geopolitikai feszültségek, valamint az inflációs nyomás miatt a helyzet tovább bonyolódott. A pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében a kormánynak sürgősen intézkedéseket kellett bevezetnie, hogy megakadályozza az adósság további növekedését. Ezek a tényezők együttesen arra figyelmeztetnek, hogy a korábbi évek adósságcsökkentési erőfeszítései, noha sikeresek voltak, most komoly próbára fognak állni. Az újabb kihívások elé állított országoknak tehát nemcsak a múlt tapasztalataira, hanem a jövőbeli gazdasági stratégiákra is figyelniük kell, hogy elkerüljék a korábbi nehézségek megismétlődését. A következő évek kulcsfontosságúak lesznek a fenntartható növekedés és a stabil államadósság fenntartása szempontjából.
A 2022-es év végéhez képest úgy tűnik, hogy a magyar adósságráta stagnálni kezdett.
A következő grafikonon jól látható, hogy két és fél évvel ezelőtt a bruttó adósság aránya a GDP-hez viszonyítva 73,8%-ot tett ki. Ezt követően a csökkenés mértéke szinte elenyésző volt, és 2023 végére az arány alig változott, 73,5%-ra emelkedett. Érdemes megjegyezni, hogy ebben az időszakban némi év végi adósságkezelési trükk is közrejátszott, hiszen az idei év első negyedében már 75,3%-ra ugrott az adósságráta.
A magyar gazdaság növekedése az utóbbi években stagnálás jeleit mutatja, hiszen 2023-ban a GDP 0,9 százalékkal csökkent. A következő évben, 2024-ben is csupán szerény, 0,5 százalékos bővülésre számíthatunk. Az idei év eddigi teljesítménye sem ígéretes, mivel az első negyedéves eredmények jelentősen elmaradtak a szakmai várakozásoktól. Jelenleg az elemzők 0,5-1 százalékos éves növekedést valószínűsítenek, ami nem éppen biztató jövőképet fest a hazai gazdaság számára.
Ahogy már korábban is szóba került, a költségvetési gazdálkodás terén jelentős átalakulás zajlott le: a COVID-19 járvány utáni időszakban nem állt helyre a korábbi pénzügyi fegyelem. A 2020 előtti években a GDP 2%-a körüli hiány még kedvezőnek számított, hiszen adósság szempontjából ez még egy olyan időszakban is jónak tekinthető, amikor a ciklikus többlet büdzsé lett volna az ideális. A járvány hatására a deficit 7%-ra emelkedett, és a választások során végrehajtott osztogatások, valamint a gazdasági nehézségek következtében ez a súlyos hiány négy évig megmaradt. Jelenleg a helyzet úgy áll, hogy 2024-re is csak 4,9%-ra sikerült csökkenteni a hiányt. Az idei évre a kormány először 3,7%-os célt tűzött ki, ám ezt később 4,1%-ra módosította. Elemzők azonban arra figyelmeztetnek, hogy valószínűbb, hogy ezt a célt sem sikerül elérni, és a fő kérdés az, hogy a tavalyi 4,9%-ot alatta tudják-e tartani. Jelenlegi kilátások szerint négy évnyi 7%-os hiány után három évnyi 5%-os deficit vár ránk, ami messze van attól, hogy fenntartható adósságpályát lehessen erre alapozni.
Vagyis az adósság/GDP arányban egyszerre mindkét oldalról tapasztalható nyomás az utóbbi években, hiszen a tört számlálója (adósság) a korábbinál erősebb ütemben növekszik a magasabb költségvetési hiány miatt, miközben a nevező (GDP) évek óta gyakorlatilag stagnál reál értelemben.
Ebből adódóan az adósságráta csökkenése sem tapasztalható jelentős mértékben.
Az első negyedéves adatokból már látszik, hogy a fenti tendencia 2025-ben is folytatódhat, legfeljebb jelképes csökkenés jöhet a GDP-arányos rátában. Sőt, valószínűbb, hogy a tavalyi után ismét emelkedni fog az arány, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) például legfrissebb, június végén megjelent inflációs jelentésében az év végére 73,7%-os adósságrátát vetített előre.
A Portfolio egyszerű adósságmodelljében alapvetően két változó befolyásolja az adósságráta év végi helyzetét: a GDP nominális változása és a költségvetés pénzforgalmi hiánya.
A nominális GDP-változás nem csak a hagyományos értelemben vett, leggyakrabban idézett reál GDP-től függ, hanem az úgynevezett GDP-deflátortól is, ami gyakorlatilag a gazdaság egészére vetített inflációt tükrözi. Most azzal számolunk, hogy 6,5-8,5 százalék között lehet 2025-ben a nominális növekedés, aminek nagyobb részét a deflátor adhatja. Így a bruttó hazai össztermék összege a tavalyi 81 514 milliárd forintról 86 812-88 443 milliárd forintra emelkedhet.
A költségvetés pénzforgalmi hiánya a legfrissebb adatok szerint, amelyeket az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) júniusban aktualizált, 2025-re várhatóan 4774 milliárd forintra rúg. Az elemzők azonban többségében kétségeiket fejezik ki a kormány által kitűzött 4,1%-os eredményszemléletű hiánycél elérhetőségével kapcsolatban, ami természetesen a pénzforgalmi egyenleget is befolyásolja. Ennek fényében két alternatív forgatókönyvet is kidolgoztunk: az egyik 5000 milliárd, a másik pedig 5300 milliárd forintos deficitet feltételez.
Az alábbi grafikonon bemutatjuk, hogyan alakulhat a GDP-arányos adósságráta az év végére a különböző változók hatására.
Nyilvánvaló, hogy
A kilenc lehetséges forgatókönyv közül csupán két esetben fordulhat elő, hogy a 2024 végére várható arány 73,5% alá csökken.
Ahhoz, hogy ez a cél megvalósulhasson, körülbelül 8,5%-os nominális GDP-növekedés lenne szükséges. Emellett a költségvetés pénzforgalmi hiányát is szigorúan ellenőrizni kellene, úgy, hogy az ne haladja meg az éves cél 250 milliárd forintos túllépését. Első pillantásra a 8,5%-os növekedés tűnik a nehezebb feladatnak, hiszen egy 6-7%-os deflátor mellett is minimum 2%-os reál növekedésre lenne szükség, ami jelenleg szinte megvalósíthatatlannak tűnik.
A GDP-deflátorral kapcsolatos előrejelzések körüli bizonytalanság mellett fontos kiemelni még két további tényezőt, amelyek jelentős hatással lehetnek a gazdasági helyzetre. Az egyik ilyen tényező az év végi euró-forint árfolyam. Mivel a devizaarány körülbelül 30%-ot tesz ki, nem elhanyagolható, hogy milyen átváltási arányt alkalmazunk az államadósság forintra történő átszámításakor. Egy esetleges forinterősödés tehát akár kedvezően is befolyásolhatná az adósságráta alakulását, azonban érdemes megjegyezni, hogy az utóbbi hónapokban az árfolyam viszonylag stabil maradt. Jelenlegi, 400 körüli szintje alapján az elemzők többsége szerint nincs jelentős lehetőség a forint erősödésére, és a szakértők inkább a magasabb euróárfolyamra számítanak az év végére. Tavaly egyébként 410-es euróárfolyamon zártunk, ami részben a forint év végi gyengülésének következménye volt, és szükségessé tette az adósság kozmetikázását.
A másik bizonytalansági tétel az állam év végi likviditási helyzete. A kormány megteheti, hogy a többletköltekezése egy részét november-decemberben már nem adósságból, hanem a likvid pénzügyi tartalékának elköltéséből fedezi. Ezért tehát nem biztos, hogy a nominális adósság a teljes pénzforgalmi hiány mértékével emelkedik az év folyamán.(Persze a kincstári számla leapad, amit következő év elején gyorsan fel kell tölteni - erre szoktak szolgálni például az év eleji nagy devizadósság-kibocsátások.)
Amellett, hogy a kormány egyik alapvető törekvése az adósságráta fokozatos mérséklése, elkerülhetetlen, hogy ennek a folyamatnak piaci következményei is legyenek, ha a csökkenő tendencia nem tartható fenn. Tehát nem csupán egy szép elvről beszélünk, hanem egy olyan valóságról is, amely...
Ez egy olyan mutató, amely különösen fontos a befektetők számára, hiszen jelentős hatással van a piaci trendek alakulására.
Nem csak a pénzpiaci befektetők, hanem a hitelminősítők is kiemelten kezelik az államadósság alakulását. Idén áprilisban a Standard & Poor's (S&P) 72,6%-os GDP-arányos rátát prognosztizált 2025 végére, majd onnan 2027-re újra 75%-ra emelkedő adósságaránnyal számoltak. Egy másik nagy hitelminősítő, a Fitch Ratings június elején a besorolásra vonatkozó esetleges negatív kockázatok között emelte ki, hogy a várttól elmaradó növekedés vagy lazább fiskális politika következtében sérülhet az adósság csökkenő pályája.
Gyakran hallani, hogy a hitelminősítők nem csupán az aktuális év adataira támaszkodnak, hanem a hosszabb távú trendek elemzésére is nagy hangsúlyt fektetnek. Mindazonáltal, ha a jelenlegi, legvalószínűbbnek tűnő forgatókönyv megvalósul, akkor...
az idei már a harmadik év lehet zsinórban, amikor nem csökken az adósságráta, és a második, amikor emelkedik.
A kedvezőtlen tendencia fokozatosan elérheti a hitelminősítők érzékeny határvonalát, ami potenciálisan negatív lépéseket vonhat maga után, például a kilátások romlását vagy akár a leminősítést. Különösen az S&P esetében lenne ez aggasztó, hiszen jelenleg csak egy hajszálnyi távolságra állunk a befektetésre nem ajánlott (bóvli) kategóriától, ráadásul a kilátások is negatív irányba mutatnak. Egy leminősítés itt már kézzelfogható következményekkel járna, amely komoly hatással lenne a piaci helyzetre.
A piac reakciója különösen érzékenyé válik, amikor egy ország a három jelentős hitelminősítő közül kettőnél is a bóvli kategóriába kerül. Ilyenkor a konzervatív befektetők egy része kénytelen kiszállni a befektetéseikből, mivel ők kizárólag befektetésre ajánlott eszközökbe fektethetnek. A Világbank egy korábbi tanulmányában arra figyelmeztetett, hogy ha egy ország két nagy hitelminősítőnél is bóvli besorolást kap, akkor a múlt adatai alapján átlagosan 200 bázisponttal nőhetnek a rövid távú állampapírok hozamai. Ez különösen a magyar állampapírpiacot és a forint árfolyamát érintheti érzékenyen, ami jelentős ingadozásokat okozhat.
A kérdés továbbra is nyitva áll: miként ítélik meg a hitelminősítők és a befektetők az elmúlt három évben tapasztalt stagnálást, valamint a GDP-arányos adósságráta esetleges emelkedését. Az értékelésre legkorábban idén ősszel nyílik lehetőség, hiszen október és december között a három vezető hitelminősítő cég újabb felülvizsgálatot tervez Magyarországra vonatkozóan.
