Egyetlen mozdulattal indította el a könyörtelen fegyverkezési versenyt Donald Trump – a tét mindkét fél számára hatalmas.

"Amikor ők lealacsonyodnak, mi felemelkedünk" - hangzott el Michelle Obama szájából a demokraták 2016-os jelölőgyűlésén. Az egykori first lady arra hívta fel a figyelmet, hogy érdemesebb egyenes gerinccel szembenézni a Donald Trump vezette republikánusok személyeskedő támadásaival, ahelyett, hogy a demokraták is részt vennének a sárdobálásban. Azonban legutóbbi, 2024-es beszéde alapján úgy tűnik, hogy Obama már maga sem hisz abban a mantrában, amely évek óta kíséri őt. A Demokrata Párt hívei is egyre inkább számon kérik politikusaikon, hogy miért nem veszik komolyan a harcot a régi-új elnökkel szemben. Texas, a republikánusok egyik erőssége, Trump kérésére másodszor is átrajzolja a kongresszusi választókörzeteinek határait, hogy ezzel öt képviselői helyet elvegyen ellenfeleitől Washingtonban. A demokraták sem maradtak tétlenek, és a szemet szemért elv alapján beléptek a kerületek manipulálásának fegyverkezési versenyébe, figyelmen kívül hagyva eddigi elveiket. A tét nem csupán a politikai játszmákban rejlik: a texasi kormányzó, aki letartóztatással és elmozdítással fenyegette meg a törvényhozást, amely próbálta megakadályozni a menekülést, jól mutatja, hogy a helyzet komolysága megnőtt. A két párt között felnövő, bosszúspirállal fenyegető gerrymandering akár a 2026 utáni időszakban is eldöntheti, hogy korlátot szabhatnak-e Trump elnöki hatalmának vagy sem.

Mielőtt belemerülnénk a pártok "kölcsönkenyér visszajár" elvre épülő ellentétének elemzésébe, érdemes egy rövid pillantást vetni arra, mi állhat a jelenlegi helyzet hátterében.

A választások szabályozása az Egyesült Államokban meglehetősen decentralizált struktúrát mutat. Az amerikai alkotmány a választások "idejének, helyének és módjának" meghatározását az egyes államok törvényhozása számára tartja fenn, azonban a szövetségi Kongresszus is beleszólhat ebbe a folyamatba. Ezen kívül az alkotmány előírja, hogy a kongresszus alsóházában a képviselők számát a lakosság arányában kell elosztani az államok között, és tízévenként kötelező népszámlálást végezni az ország területén.

A Kongresszus 1929-ben véglegesen 435 főben rögzítette a képviselőház összetételét, amely addig folyamatosan növekedett. 1941 óta pedig automatikusan felülvizsgálják az egyéni választókörzeteket, vagyis "újrahúzást" végeznek, a tízévenként esedékes népszámlálás eredményei alapján. A polgárjogi mozgalom által formált 1960-as évek jelentős változásokat hoztak: a legfelsőbb bíróság a szavazategyenlőség elvére hivatkozva előírta, hogy a választókerületeknek nagyjából azonos számú választót kell magukba foglalniuk. Ezen kívül, a 1965-ben elfogadott választójogi törvény betiltotta a "szavazathígítást", amely a körzetek olyan kialakítását jelentette, amely hátrányosan érintette volna egy jelentős, földrajzilag összefüggő és politikailag egységes faji kisebbség lehetőségeit a választásokon. E törvények értelmében az államok perelhetővé váltak, és jelentősen megnehezedett a faji alapú diszkrimináció gyakorlása.

gerrymandering, azaz a körzethatárok politikai érdekek mentén történő manipulálása. de a gerrymandering önmagában nem vált törvényellenessé.

A világ számos táján, különböző választási rendszerek keretein belül, a gerrymandering mestersége már régóta virágzik. Ezt a jelenséget sokan úgy jellemzik, hogy a politikai szereplők a szavazóikat választják ki, nem pedig fordítva, ahogyan az ideális lenne. A gerrymandering gyökerei szorosan összefonódnak az amerikai köztársaság történetével, hiszen szinte minden politikai párt előszeretettel alkalmazza ezt a taktikát. A kifejezés Elbridge Gerry, Massachusetts egykori kormányzójának nevét viseli, aki 1812-ben, nem kis ellenérzéssel, aláírt egy törvényt, amely az állami felsőház választókörzeteinek átszervezéséről szólt. Az egyik újonnan kialakított kerület alakja annyira szokatlan volt, hogy a Boston Gazette újságírói a szalamandrára asszociáltak, így született meg a "gerry-" és "-mander" kombináció. Ez a fogalom mára a politikai manipuláció szimbólumává vált, amely a választási folyamatok torzítását jelzi.

A gerrymanderingben érdekeltek alapvetően két módszert hívhatnak segítségül:

A gerrymandering egyik legfontosabb következménye az, hogy a választási körzetek kialakítása gyakran figyelmen kívül hagyja a természetes közigazgatási vagy demográfiai határokat. Ennek eredményeként a szoros versenyt ígérő, billegő kongresszusi választókörzetek szinte észrevétlenek, mint egy tű a szénakazalban. Olyan helyszínek keresése, ahol a verseny valós eséllyel alakulhat ki, igazi kihívást jelent, mivel sok esetben a körzethatárok manipulálása miatt a választás kimenetele előre borítékolható.

Jóllehet találhatunk arra bizonyítékot, hogy a relatíve pártfüggetlen bizottságok igazságosabb térképet rajzolnak, mint a törvényhozások, a washingtoni szenátus 2021-ben kihúzta a szőnyeget a demokrata képviselőház által elfogadott törvényjavaslat alól (For the People Act), amely országosan bevezette volna a bizottsági rendszert és betiltotta volna a gerrymanderinget. Így a mai napig láthatunk a leginkább "gerrymanderelt" államokról - elrettentő célzattal készült - térképeket vagy toplistákat.

A demokraták uralta Illinois-t a "rendhagyó" formát öltő körzetek eklatáns példájaként szokták emlegetni, megérdemelten: az egyik kígyóra hajazó kerület például hat megyét és városokat is kettészel.

A 2024-es kongresszusi választások során Illinois államban a szavazók 52,8%-a a demokratákra adta le voksát, ami figyelemre méltó, hiszen a 17 kerület közül 14-ben ők bizonyultak a győztesnek.

Nem meglepő, hogy a Princeton Egyetem értékelése szerint az illinois-i térkép kiemelkedő egyest kapott.

Viszont ha az érem másik oldalát vizsgáljuk, számos különös jelenségre bukkanhatunk:

Utah republikánus képviselői 2020-ban gyökeresen átformálták a népszavazás eredményeként létrejött független bizottság működését. A demokraták által kedvelt fővárost, Salt Lake Cityt négy, erősen republikánus irányultságú kerületre osztották fel, így a választási térképet gyökeresen átszabták. Ennek következtében Utah államot Washingtonban egyetlen demokrata képviselő sem képviseli, még úgy sem, hogy a tavalyi választásokon a voksok körülbelül 33%-át ők tudták megszerezni. A bizottság elmozdítása miatt jogi eljárás indult.

De a csatatérállamok közé sorolt és a Princetontól szintén egyes értékelést kapott Wisconsinban is szélsőséges az aránytalanság: a demokraták több mint 48%-os szavazataránya csupán a kongresszusi mandátumok negyedére, nyolcból kettőre volt elég 2024-ben.

Salt Lake City sorsa hasonló utat járt be, mint Nashville Tennessee-ben, amely szintén darabjaira hullott. Eközben a texasi republikánusok mesteri módon irányították a nagyvárosi demokraták szavazóit, hogy mindannyian egyetlen kerületbe összpontosuljanak. Ennek érdekében Austin és San Antonio belvárosát egy autópálya köti össze, így teret adva a politikai stratégiáknak.

Ez a természetellenes formát öltött helyzet azt eredményezheti, hogy a demokrata Greg Casar által képviselt választókörzet jövőre megszűnik, amennyiben a republikánusok tervei valóra válnak.

A New York Times június eleji beszámolója szerint a Fehér Ház megkereste az austini törvényhozókat azzal a céllal, hogy vizsgálják meg, miként lehetne módosítani Texas képviselőházi választókerületeinek határait a jövő évi félidős választások előtt. A javaslat célja a republikánus többség megőrzése volt az alsóházban. Ez a felvetés már elméleti szinten is heves ellenállást váltott ki a demokraták körében, mivel...

Rendkívül szokatlan jelenség, hogy egy állam mindössze 10 éven belül másodszor is módosítja a választókerületeit. Általában ez a folyamat a népszámlálás következményeként csupán egyszer történik meg, hiszen a területi elosztás alapvetően a népesség változásait tükrözi.

Texas legutóbbi hivatalos térképét 2021-ben fogadták el, amely általában 2030-ig marad érvényben, egészen a következő népszámlálásig. Érdekes módon, az állam 2003-ban is végrehajtott egy sürgős módosítást a választókerületi határokon, ami heves vitákat váltott ki. Általában a középtávú változtatások csak akkor történnek, ha állami vagy szövetségi bíróságok érvénytelenítik az új körzethatárokat, például a választójogi törvény diszkriminációellenes rendelkezéseire hivatkozva.

Greg Abbott, Texas republikánus kormányzója, miután alaposan megfontolta a helyzetet, végül július 9-én bejelentette, hogy rendkívüli ülésszakot hív össze az állami törvényhozás számára, amely július 21-én meg is kezdte munkáját. A kormányzó napirendjére tűzte a határmódosítás kérdését, valamint a kannabiszban is megtalálható THC-tartalmú termékek szabályozását. Ezen kívül a múlt hónapban bekövetkezett, 135 halálos áldozattal járó áradásra tekintettel a vészhelyzeti készültség és az infrastruktúra fejlesztésének szükségességét is hangsúlyozta.

Donald Trump, az ügyben megszólalva, egyáltalán nem titkolta el szándékait:

pár hete úgy nyilatkozott, hogy egy "nagyon egyszerű" újrarajzolást szeretne, mely révén a republikánusok öt darab mandátumot vennének el a demokratáktól. A CNBC-nek később azt mondta, a republikánusoknak "kijár" ez az öt plusz mandátum, mivel ő nyerte az elnökválasztást Texasban.

Az elnök kérése a helyi párttársai számára parancs volt: Texas 38 választókörzetéből jelenleg 25-öt képvisel republikánus, 12-t pedig demokrata (utóbbiak 13. képviselője márciusban elhunyt, az időközit novemberre írták ki),

A múlt héten bemutatott új javaslat eredményeként a republikánusok képviselőik számát akár 30-ra is emelhetik.

ha Trump tavalyi elnökválasztási szavazatarányát vesszük alapul. A demokrata szavazókat nagyvárosi körzetekbe sűrítő (packing), illetve saját kerületeikbe szétszóró (cracking) republikánusok célja minden bizonnyal az volt, hogy a 2024-es eredményekkel számolva mindegyik kerületben legalább 10 százalékpontos előnye legyen Trumpnak.

A legutóbb veszélybe került öt demokrata képviselő közül a két dél-texasi képviselő tavaly úgy került a pozíciójába, hogy az elnöki választások során a körzetet Trump nyerte meg. Ennek ellenére...

négy, illetve hét pontos különbség helyett immár 10 százalékpontos hátrányból indulhatnak majd jövőre.

A három nagyvárosi demokrata politikus különös és kényes helyzetbe kerülhet: a párt előválasztásán egymás ellen kell ringbe szállniuk a túlélés érdekében. A fiatal, 36 éves Greg Casar, aki a progresszív alsóházi frakciót vezeti, Austinban mérheti össze tudását a 78 éves veteránnal, Lloyd Doggetttel. Érdekesség, hogy Doggett egy éve, aktív képviselőként, már felszólította Joe Bident, hogy lépjen vissza. Jelenleg azonban Doggett határozottan kijelentette, hogy nem gondolkodik a nyugdíjba vonuláson.

Mindenki, akinek a szívügye a demokrácia, most cselekvésre kell, hogy ösztönözze magát az illegális térkép ellen!

A Texas Tribune által idézett Casar véleménye szerint Trump e lépéssel "szétszakítaná" a választójogi törvényt.

Mivel az új térképet ellenző demokraták a 150 fős texasi alsóházban kisebbségben vannak, csupán 62 képviselővel bírnak, így lehetőségük sincs arra, hogy a szavazás során megakadályozzák annak elfogadását.

Ezen felismerés birtokában múlt vasárnap úgy döntöttek, hogy inkább otthagynak mindent, és elhagyják Texas állam területét. Ezzel a lépéssel gyakorlatilag képtelenné tették a törvényhozás működését, valamint megakadályozták a szavazás lebonyolítását is.

Ha az államban maradtak volna, Abbott akár be is vonhatta volna őket az ülésterembe. A határozatképességhez a kamara kétharmadának, azaz 100 képviselőnek a jelenléte szükséges, azonban tudósítások szerint 57 texasi demokrata politikus távozott a pártjuk által irányított Illinois-ba, New Yorkba vagy Massachusetts-be. Az ülésektől távolmaradó képviselők naponta 500 dolláros (ez körülbelül 173 ezer forint) bírságot kockáztatnak, és ellenük polgári elfogatóparancsot is kibocsátottak. Abbott utasította az állami hatóságokat, hogy a hiányzókat fogják el és hozzák vissza, de fontos megjegyezni, hogy a parancs kizárólag Texas területén belül érvényes, és a hiányzás önmagában nem minősül bűncselekménynek.

Abbott a Fox News-nak adott interjújában igyekezett nyomást gyakorolni a bojkottot hirdető demokratákra, azt állítva, hogy azok "cserbenhagyják" az árvízi segélyre váró texasiakat. A politikai játszmájában ügyesen összekapcsolta a választókörzetek ügyeit a segélyezéssel, mintha zsarolásként próbálná beállítani a helyzetet. Ezen felül a hiányzókat korrupcióval vádolta, érvelve amellett, hogy bűncselekményt követhetnek el, ha adományokat fogadnak el vagy kérnek a bírságok rendezése érdekében.

Abbott arra is rámutatott, hogy a távol lévő képviselők esetlegesen elveszíthetik a mandátumukat a "megüresedés" következtében.

A kormányzó és John Cornyn szenátor ezután azt is közölte, a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) segít a "gondatlan" törvényhozók visszahozatalában, de a politikusok államközi kiadatására csak konkrét vádirattal lenne jelentős esély. A demokraták mandátumait pedig az állami bíróságok nyilváníthatnák megüresedettnek, ám ez sem történne egyik napról a másikra, ráaádásul utána még időközi választást kellene kiírni. A Politico elemzése szerint ezáltal Abbott próbálkozásainak nagyobb lehet a füstje, mint a lángja, már ami a demokraták sarokba szorítását illeti a törvény erejével. A kormányzó, illetve Ken Paxton texasi főügyész ennek dacára - a mozgásterüket próbára teendő - sürgősen kezdeményezte Gene Wu frakcióvezető, valamint 13 demokrata elmozdítását az állami csúcsbíróságnál, mely kizárólag republikánusokból áll. Wu "jelentéktelennek" nevezte Abbott "PR-mutatványát".

Mindent el fogunk követni, hogy mindannyiótokat megóvjunk – hiszen biztosak vagyunk abban, hogy helyes úton jártok, és követitek a jogszabályokat.

Ezt már a Wút is befogadó Illinois demokrata kormányzója, J. B. Pritzker fogalmazta meg, amikor texasi párttársairól beszélt. Azok a demokraták, akik néhány évvel ezelőtt még a kétpárti bizottságok erősítését hangoztatták, és országszerte azok kezébe akarták adni a körzethatárok meghúzásának jogát, valószínűleg nem fognak megállni csupán a szavaknál. Már most is készülnek az ellencsapásra, és terveik között szerepel, hogy aktívan fellépjenek a helyzet ellen.

akár beáldozva az általuk támogatott vagy létrehozott pártfüggetlen testületeket.

A texasi republikánusok taktikáit szemlélve Gavin Newsom, Kalifornia kormányzója először lépett akcióba. A demokrata politikus határozottan megfogalmazta véleményét: "A tűz ellen tűzzel kell harcolni", és

A demokratáknak radikálisabb lépésekhez kell folyamodniuk, mivel úgy vélik, hogy Trump támogatói csupán azért módosítják a játékszabályokat, mert máskülönben esélyük sem lenne a győzelemre 2026-ban.

Szenteskedhetünk, ülhetünk az oldalvonalon, és vitázhatunk arról, milyennek is kellene lennie a világnak. Vagy talán érdemes lenne észrevennünk azt az egzisztenciális pillanatot, amely éppen most zajlik körülöttünk.

- nyilatkozta a potenciális 2028-as elnökjelöltként emlegetett Newsom, aki ezt követően bejelentette: novemberben egy különleges népszavazást kezdeményez, hogy a kaliforniaiak támogassák a sacramentói törvényhozás által kidolgozott új választókerületi felosztást.

Kikerülve az állam által példaként felmutatott, 2010 óta tevékenykedő független bizottságot, és figyelmen kívül hagyva a republikánusok lehetséges texasi győzelmét, új megközelítést alkalmazva.

Igyekeztünk teljesíteni a magasabb szintű elvárásokat és normaszabályokat, amelyeket a független bizottságunk képvisel, amiben továbbra is bízunk. Nem arról van szó, hogy megszüntetnénk a testületet; sokkal inkább arról, hogy sürgősségi intézkedéseket hozunk, hogy reagáljunk a Texasban zajló eseményekre.

- mutatott rá Newsom, hangsúlyozva, hogy a legnagyobb amerikai állam által tervezett megtorló intézkedések csak akkor lépnének érvénybe, ha Texas beleegyezne a sürgősségi körzethatár-változtatásokba. A Los Angeles Times birtokába jutott egy olyan javaslat, amely

Öt helyet foglalna el a republikánusok számára Kaliforniában, éppen annyit, amennyit a demokraták elveszíthetnek a második legnagyobb államban.

Ráadásul Newsom az X platformon egy olyan térképjavaslatot is megfontolt, amely gyökeresen átalakítaná a kaliforniai republikánusok kilencfős kongresszusi delegációját, teljes mértékben eltüntetve azt, így minden egyes mandátum a demokraták birtokába kerülne.

Kalifornia nem az egyetlen demokrata irányítású állam, amelyik bosszúra szomjazik.

Ha a republikánusok hajlandóak átírni a szabályokat, hogy előnyt szerezzenek, akkor nem hagynak nekünk más választást. Nekünk is ugyanezt kell tennünk

- hangsúlyozta Kathy Hochul, New York állam kormányzója, aki ezzel egyidejűleg kifejezte készségét arra, hogy megszüntessék az állam illetékes hatóságát.

Ez háború. Harcban állunk. Most már nincs helye a könyörületnek, és üzenetem világos: csak előre!

- mondta Hochul, majd frusztrációját fejezte ki, amiért a "helyes kormányzásért" küzdő aktivistacsoportok miatt "hátra kötött kézzel kell vívnia ezt a harcot" - egyértelműen jelezve, hogy

A demokraták most már készen állnak arra, hogy "lejjebb hajoljanak" a republikánusok szintjére, és beszálljanak a hirtelen fellángolt fegyverkezési versenybe. Ebben a helyzetben mindkét oldal csupán egyre mélyebb gödörbe ásja magát, miközben a kölcsönös rivalizálás egyre inkább eluralkodik.

A Hochul által pellengérre állított civil szervezetek persze nem repesnek az örömtől, hogy a demokrácia védelme mellett oly szívesen kiálló párt látszólag feladja a gerrymandering-ellenes álláspontját.

Nem tartom helyesnek, hogy a demokrácia ellen irányuló támadásokat újabb, hasonló jellegű támadásokkal próbáljuk ellensúlyozni.

- mondta Dan Vicuña, a választójog területén jártas szakértő.

Ugyanakkor a republikánusok sem ülnek és várják az ellenfél bosszúját tétlenül. J. D. Vance alelnök Indianába utazott a héten, hogy egy demokrata körzet megszüntetéséről egyeztessen a kormányzóval, miközben Floridában, Ohióban és Missouriban is évtized közepi kerületmódosítás jöhet. A PunchBowlNews értesülései szerint

Donald Trump pártja összesen 12 plusz mandátumot is megszerezhet a '26-os kongresszusi választások előtt, hála a gerrymandering technikáinak alkalmazásának.

A demokraták válaszlépései Kaliforniában, New Yorkban, Illinois-ban, esetleg Marylandben vagy Oregonban várhatóak. Hogy ez a konfliktus meddig terjed, és melyik párt kerül ki győztesen a fegyverkezési versenyből, az egyedül az állami törvényhozók "kreativitásán" múlik. Az Economist becslései szerint...

A legszélsőségesebb forgatókönyv szerint a mérkőzés a végső pillanatokban szoros döntetlennel zárulhat.

A brit lap elemzése rámutat, hogy a demokraták komoly hátrányos helyzetből kell, hogy elinduljanak, mivel...

A választókerületek utolsó pillanatban történő átalakítása azonban egyik politikai erő számára sem mentes a kockázatoktól.

Előfordulhat, hogy a pártok a "dummymander" csapdájába esnek. Ez arra utal, amikor egy politikai erő annyira túlbonyolítja és átszervezi a saját szavazóbázisát, hogy a körzetek átrendezésével végül elveszíti a többséget, különösen, ha egy széleskörű elégedetlenség következtében egy "hullám" indul el. 2026-ban ennek a valószínűsége nem csekély, különösen Trump nem éppen kedvező közvélemény-kutatási eredményeit figyelembe véve.

A republikánusok új texasi választási térképének kidolgozásával komoly kockázatokat vállalnak, hiszen a latinó szavazók Trump iránti elköteleződésének fenntartására építenek a 2024-es választásokra. Amennyiben azonban ez a tendencia jelentősen megváltozik, könnyen előfordulhat, hogy a mostani lépésekkel többet veszítenek, mint amennyit nyernek. A 2020-as szavazati arányok alapján ugyanis szoros verseny alakulhat ki azokban a körzetekben, ahol most módosították a határokat. Nem meglepő, hogy a Trump-párti képviselők, különösen azok, akik kerületükből más területekre helyeztek át republikánus szavazókat, eleinte nem voltak lelkesek a terv iránt, aggódva a lehetséges negatív következmények miatt. Ez különösen fontos, hiszen a félidős választások során a választók hajlamosak "büntetni" a hivatalban lévő kormányt, és a demokraták általában nagyobb arányban mennek el szavazni.

Egy biztos, úgy a republikánusok, mint a demokraták számára óriási a tét. Az elmúlt években egyre csökkent a két frakció mérete közötti különbség a Kongresszus alsóházában, így minden egyes hely döntőnek bizonyulhat. Az idei ciklust csupán hat mandátumos többséggel kezdték a republikánusok, ezáltal ha sikerül pár plusz helyet kikarcolniuk az általuk vezetett államok választókörzeti térképeiből,

A gerrymandering, vagyis a választókerületek manipulálása kulcsszerepet játszhat abban, hogy Trump elnöki ciklusának második felében sikerül-e bármilyen törvényjavaslatot keresztülvinni a kongresszuson. Az ilyen jellegű politikai trükkök következményeként a választási térkép drasztikusan megváltozhat, ami befolyásolja a politikai erőviszonyokat és a törvényhozás hatékonyságát. Ha a választókerületek elrendezése kedvez a republikánusoknak, akkor Trumpnak több lehetősége lehet a javaslatai érvényesítésére, míg egy kedvezőtlen elrendezés esetén komoly akadályokba ütközhet.

vagy esetleg a többséget birtokló demokraták indítanak majd el különféle vizsgálatokat, és fenyegetik meg akár alkotmányos vádeljárással, más néven impeachmenttel, ahogyan azt az első ciklusában tették?

A texasi demokraták bojkottjával kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy a 2003-as és 2021-es hasonló lépéseik mindössze egy hónapig tartottak: mindkét esetben elegendő képviselő tért vissza ahhoz, hogy a törvényhozás határozatképes legyen, és így a tervezetet is elfogadták. Az igazi kérdés az, hogy a képviselők ezúttal mennyi ideig képesek távol maradni a családjuktól, és hajlandók-e vállalni akár több millió dollárnyi büntetést is. Az akció inkább időt húzó stratégiaként értelmezhető, és mivel Texas önmagától valószínűleg nem fog "lefegyverezni", a két párt közötti feszültség és adok-kapok szinte biztosra vehető.