"Egy lépésnyire az igazság kapujától" - óriási tömegtüntetések zajlanak Szerbiában, és Vučić rendszere egyre inkább meginog.
"1, 2, három híd" – e szójáték keretein belül ünnepelték a diákok és az őket támogató polgárok a Dunán átívelő hidakat Újvidéken, február 1-jén, ami egyben a város születésnapja is.
"Három hónap, három híd" - ezzel a különleges jelmondattal hívják fel a figyelmet egy tragikus eseményre, amely három hónappal ezelőtt, 2024. november 1-jén történt. Az újvidéki vasútállomás előtetője, amelyet a kínai munkások újítottak fel, hirtelen összeomlott, és emberek tucatjait temette maga alá. A baleset következtében tizenöt ember életét vesztette, emlékeztetve minket a mulandóságra és a biztonság fontosságára.
Azóta zajlanak a tiltakozások, amelyek lassan minden szegletét lángra lobbantották Szerbiának.
A diákok által kezdeményezett sztrájk a múlt héten országos méreteket öltött, és bár a kormány megbukott a helyzet kezelésében, a követeléseik közül néhányat sajnos nem teljesítettek maradéktalanul. Az újvidéki pályaudvar felújításával kapcsolatos összes, korrupcióval gyanúsítható szerződést nem hozták nyilvánosságra; nem indították el a szükséges eljárásokat azok ellen, akik erőszakkal léptek fel diákok és tanárok ellen; bár a demonstráló egyetemisták szabadlábra kerültek, az ellenük folyó bűnvádi eljárást nem függesztették fel. Végül, a felsőoktatási intézmények költségvetését sem emelték 20 százalékkal, csupán a meglévő anyagi kiadásaik fedezésére biztosítottak forrást.
A követelésekben nem rejlik semmiféle kifogás. Ennek ellenére a hatalom nem tudott megbirkózni velük, miközben a nép dühét nem lehetett megfékezni, és ez akár az elnök hivatalának végét is jelentheti.
Egy különleges és figyelemfelkeltő időszak tanúi vagyunk, amely Szerbiát hamarosan, akár már májusban vagy júniusban fontos döntések elé állítja: vajon sikerül-e kiszabadulnia Milošević katonai örökségéből. Dušan Janjić, az Etnikai Kapcsolatok Fórumának alapítója, úgy véli, hogy újabb előrehozott választásokra lehet számítani, és a hatalom számára aggasztó hír, hogy a feszültségek nem csitulnak addig.
Miután a követelések nem teljesültek, a demonstrálók három órás időtartamra blokád alá vontak két hidat, míg a harmadikat teljes 24 óráig zárva tartják.
A három híd elődjét 1999 tavaszán, a Szerbia ellen végrehajtott NATO-csapások során megsemmisítették bombázásokkal.
"Ne veszítsétek el a reményt! Egy szebb Szerbia vár ránk!" - kiáltotta lelkesedéssel a juhász, miközben a nyáját terelgette. A diákok, akik Belgrádból Újvidék felé tartottak, megálltak egy pillanatra, hogy meghallgassák a bíztató szavakat.
A különleges eseményről drónnal készült lélegzetelállító felvétel is rögzítette a pillanatokat.
Három nappal korábban az egyetemisták fontos követelése teljesült: lemondott tisztségéről az újvidéki polgármester, és - ami még fontosabb - a szerb miniszterelnök, ezzel pedig automatikusan megbukott a kormány.
Mindezek ellenére nem hátráltak meg. Elhatározták, hogy a fővárosból gyalogosan indulnak Újvidék felé, ahol helyi barátaikkal közösen fognak megemlékezni az ottani tragédia áldozatairól, amely pontosan három hónappal ezelőtt történt.
Ne hagyja magát félrevezetni az "elsétálnak" kifejezés által: a fiatalok január végén, a tél zord időjárása közepette vágtak neki a 80 kilométeres útnak - gyalogosan.
A nappali órákban a hőmérséklet szinte a korai tavaszra emlékeztetett, míg az éjszakák viszont jóval hűvösebbek lettek.
Az útba ejtett kisvárosok lakói leplezetlen szeretettel fogadták a fiatalokat, és ismeretlenül borultak egymás nyakába.
"Elbűvöltek minket a kedvességükkel" - fogalmazott az egyik helyi lakos.
A diákok minden egyes településen bőségesen megterített asztalok mellett találták magukat.
A kezdeti elképzelés az volt, hogy a fővárosból gyalogosan útnak induló fiatalok az útjuk körülbelül közepén, egy sportközpontban pihenik ki az éjszakát Inđiján.
A polgármester viszont elutasította a kérelmet, hogy a diákok számára megnyithassák a létesítmény bejáratát. Kezdetben azzal indokolta döntését, hogy a sportközpontot már korábban lefoglalták más csoportok.
Hidegvérűen nézte végig elsötétített irodájából, ahogy a diákok ellépdelnek a polgármesteri hivatal épülete előtt.
A sportközpontot senki sem bérelte ki, ezért a fiatalok a helyi focipálya zöldellő gyepén, a csillagok alatt, fagypont közeli hőmérsékletben töltötték az éjszakát január utolsó előtti napján.
Inđija első embere utólag azzal védekezett, hogy a szervezők nem nyújtották be írásban arra vonatkozó igényüket, hogy a menetelők fedél alatt aludjanak.
A polgármester múltja nem sokkal a választások előtt napvilágra került: kiderült, hogy korábban 2,5 millió eurós adócsalás miatt letartóztatták, mégpedig másokkal együtt. Azonban, miután csatlakozott a Vučić vezette Szerb Haladó Párthoz (SNS), bűnei szinte azonnal feledésbe merültek. A párt tagsága elegendő garanciát nyújtott számára ahhoz, hogy elnyerje a polgármesteri tisztséget.
A célállomáson teljesen eltérő atmoszféra uralkodott.
Újvidéken alaposan felkészültek a Belgrádból érkező vendégek fogadására. Minden karon előre megvetett ágyak álltak készenlétben, hogy a diákok kényelmesen pihenhessenek meg érkezésük után.
Az egyik újvidéki hídon hatalmas tömeg verődött össze, hogy üdvözölje a Belgrádból érkező különítményt, mintha egy különleges eseményre várakoznának.
"Egy lépésre az igazságtól" - ezzel a jelmondattal keltek útra a fővárosi diákok.
A belgrádi taxisofőrök ígéretet tettek, hogy az újvidéki demonstrációt követően eljönnek értük, és ingyen visszaviszik őket. Az ő vágyuk az, hogy gyermekeik egy "normális országban" nevelkedjenek.
„Megérdemelték” - osztotta meg Siniša Kovačević közösségi platformján, miután az oslói Nobel-békedíj bizottsága elfogadta javaslatát. E javaslat keretében egy ügyvédnő társaságában a szerbiai egyetemisták kapták meg a legmagasabb nemzetközi elismerésre való jelölést, akik bátorságukkal és erőszakmentességükkel kényszerítették térdre a rendszert.
Kovačević, a szerb parlament képviselője, neves drámaíró, valamint a belgrádi Művészeti Akadémia tanára. Éppen ezen az intézményen belül fogalmazódott meg az a különleges elképzelés, amely egy 80 kilométeres menetelés megrendezéséről szól.
"Az egyetemisták a bajnokok" felirattal díszített pólóban tűnt fel Novak Đoković a belgrádi örökrangadón, miközben a menetelés izgalma is felerősödött körülötte.
A Szerbiában rendkívüli népszerűségnek örvendő teniszező sokáig a hatalom kedvence volt, egészen addig, amíg óvatos szavakkal nem kezdte el támogatni a diákok megmozdulásait. Ezt követően a kormányzati médiában a feketelistára került, és hirtelen megváltozott a hozzáállásuk.
Belgrádban, mint ahogy az utóbbi hetekben már többször is, az emberek az utcákon 15 perces néma csenddel adóztak az újvidéki tragédia áldozatainak emlékére.
A menetelés zajos forgatagában, a kórház bejárata előtt egy autó váratlanul a gyászolók közé vágott, és két nőt elsodort. Később kiderült, hogy az áldozatok az intézmény orvosai voltak. Szerencsére a sérüléseik viszonylag enyhék voltak, így megúszták a szándékosnak tűnő balesetet.
A vidéki rendszámú autó elszánt tekintetű vezetője és útitársa egyaránt nagyon fiatalnak tűnik.
Az Európai Bizottság értesülések szerint hivatalos jelentést kért a szerbiai ügyészségtől az egyetemisták és a civil lakosság ellen elkövetett jogsértésekkel kapcsolatosan.
Egy törvényszéki szakértő megállapította, hogy a tragikus esemény előtt a tetőt támogató feszítőelemeket szakszerűtlenül fűrészelték el. A tető szigetelésével foglalkozó belgrádi cég egyik munkatársa vagy alvállalkozója ugyanis zavarba jött a látszólag nem korrodált huzalokkal. Ennek következtében a tartószerkezet nem tudta elviselni az előtető felújítása során alkalmazott nehéz üveg terhelését.
A fiatalok egy különleges makett segítségével mutatták be az eseményeket, amelyből a burjánzó korrupció szimbolizálásaként bankjegyek hullottak alá a baleset következtében.
"A probléma valójában nem abban rejlik, hogy az előtető összeomlik-e, hanem inkább abban, hogy mikor következik be ez a katasztrófa" – fogalmazott a tragédia után egy statikai szakértő.
Egy független televízióban egy építész tolmácsolta a törvényszéki szakértő jelentését, amely izgalmas részleteket tartalmazott az ügy hátteréről.
A hatóságok három hónap elteltével sem adtak ki semmiféle tájékoztatást a hivatalos vizsgálatról és annak eredményeiről.
A kétnapos útja során a szerb elnök - akárcsak a múlt héten, amikor a diákok által kezdeményezett általános sztrájk zajlott - vidéki látogatásra indult.
Aleksandar Vučić a városi tömegekhez viszonyítva meglehetősen csekély számú közönség előtt hangoztatta, hogy elindít egy olyan politikai mozgalmat, amely az egész nemzet érdekét szolgálja.
Ennél sürgetőbb azonban, hogy a kormány bukása után 30 napja maradt egy új miniszterelnök jelölésére vagy a törvényhozás feloszlatására. Ez utóbbi esetben Szerbiában újra előrehozott választásokat tartanak.
Néhány szakértő úgy véli, hogy a második opciót fogja választani, hogy lehetőséget teremtsen a súlyosan megtépázott hírnevének helyreállítására.
Az államfő neve vagy távozásának kérdése a diákok követeléseiben sosem merült fel. Mégis, egyértelmű, hogy az egyetemisták célja a teljes rendszerváltozás elérése.
A korábban harcias Vučić visszakozásra kényszerült, és párbeszédet sürgetett.
A helyzetét tovább nehezíti, hogy a diákok nem érdeklődnek a kapcsolatteremtés iránt.
A szerb kormány átalakítása a két ország közötti kapcsolatok szempontjából nem jelent lényegi változást, amennyiben Aleksandar Vučić továbbra is a posztján marad – fogalmazott a magyar közmédia egyik szakértője, az MCC Geopolitikai Műhelyének elemzője. Kijelentése szerint a szerb elnök személye kulcsfontosságú a Magyarország és Szerbia közötti viszony alakulásában.
Ez a megállapítás figyelmet érdemel, mivel néhány nappal később Washington volt budapesti nagykövete is hasonlóan fogalmazott.
David Cornstein, aki Donald Trump első ciklusában képviselte az Egyesült Államokat Magyarországon, figyelmeztetett arra, hogy a magyarok kockáztatják az Egyesült Államokkal fenntartott különleges kapcsolatukat, ha a jövő évi választásokon nem adnak bizalmat Orbán Viktor vezetésének. A Bloombergnek tett nyilatkozatában Cornstein hangsúlyozta, hogy a politikai döntések hosszú távú következményekkel járhatnak a két ország közötti viszonyra nézve.
