Egyes források alapján úgy tűnik, hogy Orbán Viktor és a Habsburg család is kapcsolódik egy szélsőséges hálózathoz.

Egy brüsszeli kutatás rávilágít arra, hogy a Habsburg-Lotaringiai család jelenlegi tagjai is aktívan hozzájárulnak a konzervatív és genderkritikus eszmék elterjedéséhez, különösen Magyarország területén. A tanulmány vallási extremizmusként azonosítja Orbán Viktor politikai környezetét, valamint azokat az egyházi csoportokat, amelyek a hagyományos családmodell mellett állnak ki. Petri Bernadett miniszteri biztos, aki szintén szerepel a dokumentumban, az Indexnek nyilatkozva kifejtette: Brüsszel most már a kereszténydemokrata értékeket követőket is vallási szélsőségesként érzékeli. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a probléma gyökere inkább az Európai Unió finanszírozási politikájában bekövetkező jelentős változásokban keresendő.

Petri Bernadett miniszteri biztos rámutatott, hogy az Európai Parlament által létrehozott, LMBTQ-kérdésekkel foglalkozó fórum egy figyelemre méltó, 160 oldalas tanulmányt készített. Az anyag szerint "a vallási szélsőségek ismét erőre kapnak az Európai Unió területén." A The Next Wave (Következő hullám) című dokumentum hangsúlyozza, hogy bizonyos szervezetek "vallási extremizmussal" próbálnak nagyobb részesedést elérni az EU hosszú távú pénzügyi keretéből.

A tanulmány szerint 2019 és 2023 között összesen 1,18 milliárd dollárnyi támogatás áramlott olyan európai szervezetekhez, amelyek különböző genderellenes kezdeményezésekben vettek részt. A pénz nagy része - mintegy 73 százaléka, azaz 869,5 millió dollár - Európából származott: 27 európai országból érkezett a támogatás. A második legnagyobb forrás Oroszország volt, amely 18 százalékkal (211,9 millió dollár), míg az Európában aktív amerikai szervezetek a teljes összeg 9 százalékával (104,3 millió dollár) járultak hozzá az ilyen célú finanszírozáshoz.

A legtöbb pénzt biztosító országok között Magyarország áll az élen 172,2 millió dollárral az Európai Unióban, ezt követi Franciaország (165,7 millió), az Egyesült Királyság (156 millió), Lengyelország (90,7 millió) és Spanyolország (66,4 millió dollár).

Jelenleg a konzervativizmus és az extremizmus között szoros kapcsolatot sugallnak, mintha a konzervatív nézetek automatikusan szélsőségesek lennének. Ezzel a megközelítéssel azt a benyomást keltik, hogy a konzervatív értékek és álláspontok extrém nézeteknek számítanak.

Petri rávilágított arra, hogy a tanulmányban bírálják azt a jelenséget, miszerint bizonyos szereplők a genderideológia elutasítása mellett egyúttal támogatják az egyházi szervezetek megerősítését, a hagyományos családmodell fenntartását és a helyi közösségek fejlődését. A miniszteri biztos értelmezése szerint a brüsszeli EP-képviselők legnagyobb problémája az, hogy a hagyományos értékeket képviselő kereszténydemokrata intézmények – mint például az Orbán-kormány vagy a MCC – elzárkóznak Brüsszel sokszínű, diverz világképétől, amelynek szerves része az LMBTQ-érzékenyítés.

Miért olyan lényeges, hogy ki miként szemléli a világot? Petri Bernadett megfogalmazása szerint ennek a kérdésnek különösen nagy a súlya a jelentős európai gazdasági visszaesés következtében, amely a közös uniós költségvetés csökkenéséhez vezetett. Közben pedig a két eltérő világnézetet képviselő tábor forrásokat igényelne. Azonban nem biztos, hogy mindenki egyenlő arányban részesül majd. A magyar közönség jól tudja, hogyan válhat politikai eszközzé a források megvonása.

A dokumentumban hangsúlyozzák, hogy a genderellenes kezdeményezésekhez szükséges pénzügyi források jelentős hányada – több mint 22 százaléka – csupán 18 alapítványtól származott az utolsó öt évben. Kiemelkedő szereplőként említik a francia Fondation Jérôme Lejeune-t. Ezen kívül a legfontosabb finanszírozók között két, a "magyar kormány befolyása alatt álló" alapítvány is feltűnik: a Bethlen Gábor Alapkezelő és a Batthyány Lajos Alapítvány.

Európai szinten három politikai párt játszott meghatározó szerepet a genderellenes mozgalmak támogatásában: az Európai Konzervatívok és Reformerek Pártja (ECR), az Európai Keresztény Politikai Mozgalom (ECPM), valamint a Patrióták Európáért párt. A hozzájuk, illetve nagyobb nemzeti pártokhoz kötődő politikai alapítványok is komoly befolyással bírtak a dokumenteum szerint. Majd kiemelték, hogy ilyen például a Fideszhez kapcsolódó Polgári Magyarországért Alapítvány, az ECR-hez köthető Új Irány Alapítvány, valamint a spanyol Vox párt holdudvarába tartozó Fundación Disenso is.

A dokumentum egyik legérdekesebb aspektusa talán az, hogy hangsúlyozza: a Habsburg-Lotaringiai család jelenlegi leszármazottai aktívan részt vesznek a genderellenes ideológiák népszerűsítésében, miközben karizmatikus vonzerőt kölcsönöznek az illiberális és tekintélyelvű politikai törekvéseknek. Több szinten is jelen vannak a formális kereteken kívül zajló politikai érdekérvényesítésben: egyrészt az Orbán Viktor nevével fémjelzett "autoritárius" politika nemzetközi arcaiként, másrészt közvetítőként az európai arisztokrácia köreiben, végül pedig finanszírozóként, főként katolikus értékeket képviselő befektetési hálózatokon keresztül.

A szöveg egyedi módon így hangozhat: A szakértők rámutatnak, hogy Orbán Viktor tudatosan integrálta a Habsburg-dinasztia tagjait a nemzetközi politikai kapcsolatrendszerébe. Különösen figyelemre méltó Habsburg Eduárd főherceg, aki Magyarország szentszéki nagyköveteként aktívan részt vesz a közösségi média világában is. Posztjaiban gyakran emeli ki a hagyományos családi és vallási értékek fontosságát, mindezt pedig "finoman monarchista eszmék képviseletével ötvözi", ezzel is hangsúlyozva a régi értékek melletti elköteleződését.

Majd a tanulmányban ezt a gondolatmenetet úgy folytatták, hogy ez az ideológiai elköteleződés jól nyomon követhető abban is, hogy Magyarország 2017-ben létrehozta az Otto von Habsburg Alapítványt, amely a Bethlen Gábor Alapítvány állami struktúráján belül működik. Az intézmény célja egy "jövőorientált európai ideológia" előmozdítása, amely Ottó örökségére épül. A készítők szerint Ottó unokája, Georg von Habsburg szintén fontos szerepet tölt be a magyar diplomáciában: tagja a Hungary Helps program tanácsadó testületének, amely kifejezetten az üldözött keresztény közösségek támogatását tekinti küldetésének.

A dokumentum átnézése során észrevettük, hogy Petri Bernadett neve is feltűnik a szövegben. Ezzel kapcsolatban felvetettük neki a kérdést, hogy miért van ott az ő neve. Elmondása szerint azért szerepel a 160 oldalas anyagban, mert részt vett egy brüsszeli konferencián, amelyet a Mathias Corvinus Collegium (MCC) szervezett. Ez az esemény az uniós többéves pénzügyi keret felhasználására fókuszált, és emellett a Timmermans-botrányra is rávilágított.

Vannak, akik azt hangsúlyozzák, hogy ahelyett, hogy ezt a gender diverzitást támogatná az Európai Unió, például a többéves pénzügyi keretben, inkább támaszkodni kellene egyházi szervezetekre, a hagyományos családmodellre, a helyi közösségek szerepére

- fejtette ki Petri. A konferencia résztvevői, köztük ő is, amellett érveltek, hogy az uniós programokat a hagyományos családmodell alapjaira kellene helyezni.

A tanulmány készítői megfogalmazása szerint ez "valamiféle egyházi szélsőségesség", és azt hangsúlyozzák, hogy a konferencia résztvevői jelentősebb részesedést kívánnak biztosítani maguknak a 2028 utáni pénzügyi keretből. A dokumentum több alkalommal is kitér az Orbán-kormányra, mint arra a kormányra, amely "ezt az extrém vallási irányvonalat képviseli".

A tanulmányban külön foglalkoznak a "magyar modellel" is. Magyarország szerintük mára az egyik legjelentősebb állami szereplővé vált Európában a genderellenes kezdeményezések támogatásában: 2019 és 2023 között több mint 172 millió dollárt irányított ilyen célokra. Szerintük ennek az összegnek a túlnyomó része - mintegy 77 százalék - öt nagy, államilag irányított közalapítványon keresztül áramlott.

Megállapították azt is, hogy ezek az alapítványok egyszerre működnek agytrösztként, médiaplatformként és érdekképviseleti szervezetként: olyan kutatásokat, kiadványokat és lobbitevékenységeket finanszíroznak, amelyek szorosan illeszkednek Orbán Viktor miniszterelnök ideológiai célkitűzéseihez. Ezzel párhuzamosan a magyar kormány mozgósítja a "látszólag független, valójában állami irányítás alatt álló civil szervezetként" működő szereplőket is. Azonban ezek a szervezetek transznacionális együttműködésekben vesznek részt más, a nemi egyenlőség ellen fellépő mozgalmakkal, így erősítve Magyarország ideológiai befolyását nemzetközi szinten is.

A dokumentumban arra is kitérnek, hogy a befolyásolási törekvések egyre látványosabb formája közvetlenül azokhoz a magyar államközeli szereplőkhöz kötődik, akik szorosan kapcsolódnak Orbán Viktor miniszterelnökhöz és a Fideszhez. Ezek az aktorok meghatározó szerepet játszanak szerintük abban, hogy Európa-szerte pénzügyi támogatáshoz jussanak szélsőjobboldali pártok, illetve azok az államok és államilag támogatott szervezetek, amelyek ideológiailag azonosulnak a magyar kormány politikájával.

Ismételten hangoztatják azt a Magyarországon gyakran felmerülő állítást, miszerint a nemzetközi befolyásolási stratégia félmagán pénzügyi intézményeken keresztül valósul meg. Ezek az intézmények látszólag függetlenek, ám valójában szoros kapcsolatban állnak a kormányzati hatalommal. A legfontosabb szereplőként említik az MBH Bankot, amely Mészáros Lőrinc tulajdonában van – ő Orbán Viktor régi szövetségese. Az utóbbi évek médiakutatásai szerint számos olyan pénzügyi megállapodásra derült fény, amelyek az MBH Bank és különböző európai szélsőjobboldali politikai erők között jöttek létre.

Ugyanakkor a probléma gyökere inkább az lehet, hogy az Európai Unió finanszírozási politikájában jelentős változás történik.

Egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a hagyományos és akár egyházi alapú szervezeteket gyakran kiszorítják ezekből a programokból. Az érvelés mögött az áll, hogy nem elég sokszínűek, nem elég előremutatóak, és nem tartanak lépést a modern kor követelményeivel.

- magyarázta Petri, aki szerint a tanulmány "az első nagyon nyílt megnyilvánulása" annak, hogy az európai parlamenti képviselők extremizmussal azonosítják a konzervatív értékeket valló szervezeteket. A miniszteri biztos hangsúlyozta, hogy az EU költségvetésében "friss pénz nincs", ezért ha valamire többet költenek, azt valahonnan el kell venni. Szerinte kérdéses, hogy helyes-e ez az értékválasztás, különösen amikor "csökken az európai vállalkozásoknak a teljesítménye, versenyképessége, van egy jelentős gazdasági alulteljesítés. Sértő azokra az európai polgárokra nézve, akik konzervatív értékeket vallanak, hogy őket extremistáknak és az EU jövőjét aláásóknak igyekeznek beállítani" - fogalmazott. Emlékeztetett arra is, hogy "az Európai Uniónak a létrejötte idején az alapító atyák a kereszténydemokráciára helyezték a koncepció lényegét."

Ez az Európai Unió, amelynek alapító atyái, Robert Schuman, Konrad Adenauer és Alcide De Gasperi, mindannyian mélyen vallásos keresztények voltak.

Szerinte „meglepő és figyelemre méltó változás, hogy ennyi idő elteltével a hagyományos keresztény értékeket ma már extremizmusnak titulálják, és valójában olyan problémaként kezelik, amelytől meg kellene szabadulni.”