Az RSD egész évben bőségesen kínálja a gigahalakat, amelyek valódi élményt nyújtanak a horgászok számára. | Sokszínű vidék

Már sikeresen megdöntötték a busa rekordját ebben a régióban, és az országos compó rekord is szorosan kapcsolódik az RSD-hez. Nem mellesleg, itt akadt horogra az év legnagyobb csukája is, valamint számos gigászi harcsa is gazdát cserélt a vízparton.

A Ráckevei Duna-ág, másképpen Soroksári Duna-ág, vagy Ráckevei (Soroksári)-Duna (rövidítve: RSD) a Duna folyam magyarországi szakaszának második leghosszabb mellékága, és a főággal (az úgynevezett promontori ággal) a Csepel-szigetet öleli körül. A Dunától Budapesten, a Csepel-sziget északi csúcsánál ágazik el, majd Tassnál, a sziget déli csúcsánál torkollik újra a folyamba.

A Duna-ág lenyűgöző 57,3 kilométeres hosszával és körülbelül 40 millió köbméternyi víztérfogatával igazi természeti kincs. Az RSD partvonalának, beleértve a mellékágakat is, összesen 180 kilométeres hosszúsága van, ami hatszorosa a Velencei-tó partvonalának. Érdekes módon, az RSD négy jól elkülöníthető szakaszra bontható, mindegyik saját különleges jellegével és vonzerejével.

A legfelsőbb szakasz a Taksony-sziget végéig terjed, ezt követi a Taksony-szigettől egészen a ráckevei Árpád hídig húzódó rész. A negyedik szakasz pedig az Árpád hídtól a Tassi-zsilipig terjeszkedik. A Ráckevei-Duna ágazataiban összesen 20 mellékág és holtág található, amelyeket a halgazdálkodásért felelős Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség felügyel.

A szövetség weboldalán (www.rdhsz.hu) olvastuk, hogy a leggyakrabban fogható halfajok a ponty, nyolcféle keszegfaj, valamint a ragadozó fajok, mint a harcsa, süllő, kősüllő, csuka, balin. De egyéb őshonos halfajok, így a sügér, domolykó, márna, kecsege, menyhal, angolna, garda, compó (helyi tilalom védi), széles kárász (országosan nem fogható) is horogra akadhatnak.

A nem őshonos halak közül az amur, a bojlisok nagy örömére rekord méretű példányokkal van jelen a Duna-ágban. Sajnos egyes inváziós halfajok, mint az ezüstkárász, törpeharcsa, naphal és a busák is előfordulnak az RSD-ben, jelenlétük nem kívánatos.

Az RSD szinte folyamatosan jelen van a fogási rekordokat bemutató írásokban, hiszen itt a horgászok egész évben megmérkőznek a "gigahalakkal".

Fedezze fel válogatásunkban az 5 leglenyűgözőbb rekordhalat!

Az RSD-n és mellékvizein télen is lehet eredményesen horgászni, de természetesen nem jellemzően a nyári módszerekkel. Ilyenkor a békés halak nagy része egy pihenő, nyugalmi állapotban van. Ha táplálkozik is, keveset, ritkán, hiszen az emésztése ilyenkor lelassul. Finomszerelékkel, vékony zsinórral, apróbb horgokkal és kisebb méretű csalikkal azért becsaphatóak ilyenkor is a pontyok és keszegfélék is. A ragadozó halak közül a süllő és a csuka fogható ilyenkor jól. A különféle műcsalikkal, de az élőhalas módszerekkel viszonylag egyszerűen horogra csábíthatóak. A harcsa nem táplálkozik, csoportos, vermelés-jellegű nyugalmi állapot foglal el, melynek során nagyon lassú helyváltoztató

- mondta el érdeklődésünkre Pfeifer Rikárd, a Dunaági Horgász Szövetség halőrzési és horgászturisztikai ágazatvezetője.

A szakértőtől értesültünk arról, hogy a téli időszakban a ponty mellett a keszegfélék közül a bodorka, a vörösszárnyú keszeg, az ezüstkárász és a karikakeszeg a leggyakoribb halak. Érdekes megjegyezni, hogy enyhébb időjárás esetén a dévérkeszeg is felbukkanhat a horgászok hálójában.

Fontos megemlíteni, hogy a keszegfélék télen leginkább a mellékvízi területeken, ágvizekben és öblökben találhatók. Ezzel szemben a csuka, a süllő és a sügér a téli időszak ragadozóit képviselik, és mind az RSD főágában, mind a környező mellékvizekben fellelhetők. A sötét téli estéken a főág hídjai alatt a kitartó, hideg körülményekhez alkalmazkodott horgászok gyakran összefutnak a környéken ívó és táplálkozó menyhallal is.

A keszegfélék általában a csatornákban, szélvizeken és öblözetekben találhatók, míg a pontyok inkább a mélyebb mederszakaszokon bújnak meg. Érdemes tudni, hogy a süllő főként az akadók környékén és a medertöréseken tartózkodik, és külön érdekesség, hogy ebben az időszakban nappal is sikeresen horgászhatunk rá, ellentétben a nyári hónapokkal, amikor sokszor csak a sötétben lehet eredményes a horgászat. A csuka keresésére a szélvizeknél érdemes koncentrálni, maximum 2-3 méteres mélységig, ott, ahol a keszegfélék is megtalálhatóak.

Pfeifer Rikárd hangsúlyozta, hogy a Ráckevei Duna-ágon és mellékvizein ebben az időszakban tilos a harcsa horgászata és megtartása, mivel a szabályos fogás, szájban történő akasztás ritka esemény. Ugyanakkor, ha egy horgász a tilalmas területeken rábukkan egy hömpölygő harcsa-halomra, akkor sajnos nem ritka, hogy különféle műcsalikkal és „gereblyézésre” alkalmas eszközökkel próbálkozik, a horgot kívülről akasztva a harcsa testébe. Az ilyen módszerek nemcsak etikátlanok, hanem a halak egészségét is veszélyeztetik.

A helyi horgászrendben van több, kifejezetten a téli időszakra vonatkozó szabály:

Január 1-jétől február 28-ig, valamint november 3-tól december 31-ig a vermelő halállományok védelme érdekében a halfogási tevékenységek során a szonár használata tilos. Ezen időszak alatt nem megengedett, hogy a horgászfelszerelés nélküli szonárral fellelt és rögzített vermelőhelyeken később horgásszunk. Az RSD-n és mellékvizein a horgászat január 1-től február 28-ig, illetve december 1-jétől december 31-ig csupán 06:00 és 20:00 óra között lehetséges.

Az RSD rendelkezik több kijelölt halgazdálkodási kíméleti - vermelő - területtel is, ahol a horgászat tilos, sőt bűncselekmény:

A Taksonyi-holtág területén, a keresztező közúti hídtól a torkolat irányába haladva 250 méteres távolságon belül mindkét ágon halgazdálkodási kíméleti zónát találunk, amely a halak telelőhelye. Itt január 1-jétől február 28-ig, éjfélkor kezdődően, horgászati tilalom lép életbe. Továbbá, a Dömsödi-zsiliptől (RSD 11 folyamkilométer) 500 méterre északra és délre is kiterjed a védelem, így az RSD 10+500 és 11+500 folyamkilométerek között elhelyezkedő 100 méter széles sodorvonal szintén halgazdálkodási kíméleti terület, ahol január 1-jétől február 28-ig, valamint november 2-től december 31-ig tilos csónakból horgászni, és partról behúzós területi jegy birtokában sem lehet horgászni.

A Ráckevei-Duna-ág vizeiben egy igazán különleges hal, a vörös óriás rejtőzik, amely már számos horgásznak szerzett felejthetetlen élményeket. De nem csak ő az egyedüli kuriózum: itt fogták ki azt a lenyűgöző, 48 kilós albínó busát is, amely valódi szenzációt jelentett a horgászok körében. A varázslatos víz alatti világ folyamatosan tartogat meglepetéseket!