Drámai fordulatok a nyelvvizsga világában: Magyarország mélyrepülése a nyelvi kihívások tengerén.

Bár már eddig is zuhanórepülésben voltak a magyarországi nyelvvizsgák - már ami a vizsgára jelentkezők és főleg a sikeres vizsgát tevők számát illeti -, viszont az Oktatási Hivatal Köznevelési Akkreditációs és Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Osztályának friss, 2024-es évre vonatkozó statisztikái még borúsabb képet festenek. A magyarok nagyrészt elengedték az idegen nyelvek tanulását, ezzel pedig ismét lett egy statisztika, amiben már majdnem uniós sereghajtók vagyunk.

Az Oktatási Hivatal Köznevelési Akkreditációs és Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Osztálya közzétette a 2024-re vonatkozó nyelvvizsga adatokat és a számok korántsem festenek biztató képet a magyarok nyelvtanulási hajlandóságával kapcsolatban. Már tavaly is arról számoltunk be, hogy mélyrepülésben van a sikeres nyelvvizsgát, de még a nyelvvizsga-kísérletet tevők száma is, az egész 2024-re vonatkozó statisztika pedig még elkeserítőbb lett.

Az angol nyelv továbbra is toronymagasan vezet - hogy valami pozitív is legyen -, tehát egyértelmű, hogy a világnyelv vonzza leginkább a magyarokat, hiszen azzal nagyjából mindenhol meg tudják értetni magukat, ráadásul ha nem beszélik tökéletesen, az esetleges nyelvtani hibák ellenére is ki tudják fejezni, hogy mit szeretnének. Az angol emellett mindenképpen a legkönnyebben elsajátítható nyelvek egyike - ellentétben például a magyarral vagy éppen a kínaival -, így nem csoda, hogy a magyar vizsgázók több mint 83 százaléka, vagyis 49 109 fő ezt választotta. Ez a szám a csúcson, vagyis 2015-ben még 96 615 volt.

A csökkenés hátterében egyértelműen az a döntés áll, amely szerint a kormány 2022-ben megszüntette a diplomához szükséges kötelező nyelvvizsga követelményét. Ráadásul már a 2020-as évben, a Covid-járvány következtében bevezetett amnesztia is kedvezőtlen hatással volt a nyelvvizsgázási kedvre. Ennek eredményeként 2020-ban mindössze 86 ezer ember tett nyelvvizsgát, míg 2023-ra ez a szám már 66 ezerre csökkent. A statisztikák alapján a vizsgázók száma azóta is folyamatosan csökken.

Ha 2015-öt a lenyűgöző 134 996 próbálkozásával a csúcsévként emlegettük, érdemes megemlíteni, hogy míg az angol nyelv iránti érdeklődés 2024-re körülbelül 50 százalékkal csökkent, a spanyol nyelv esetében ez a visszaesés 60 százalékra rúgott. A német nyelv iránti próbálkozások közel 64 százalékkal csökkentek, míg az olasz nyelv esetén a csökkenés már 73 százalékot is meghaladott. A közönség kedvence, az eszperantó, szinte drámai módon, 97 százalékos visszaesést mutatott az elmúlt évtized során. Így 2024 egyértelműen a nyelvtanulás mélypontját jelenti.

Ha egy kicsit mélyebbre ásunk a számok tengerében - persze csak óvatosan, hiszen nem a matematika a téma, hanem az idegen nyelvek - akkor azt láthatjuk, hogy a német nyelv a második helyre került, szám szerint 7760 vizsgázóval. Ezt követően a hagyományosan az iskolákban második nyelvként tanult idegen nyelvek, mint a spanyol, olasz és francia, sajnos nem tudják megugrani az évi ezer vizsgázót sem.

Ez csupán a próbálkozók számát tükrözi, hiszen ha a sikeresen teljesített nyelvvizsgákra fókuszálunk (erről később részletesebben is szót ejtünk), akkor ezek az adatok még inkább elenyészőnek mutatkoznak.

Az alábbi adathalmazok a 2024-es év során nem érik el a százat, ami azt jelenti, hogy olyan nyelvek, mint a szlovák, román, lovári cigány, török vagy latin, szinte teljesen eltűnnek a köztudatból. Érdekes módon találkoztunk olyan nyelvekkel is, amelyekből egyetlen próbálkozó sem jelentkezett (ilyen például a beás cigány vagy a portugál), míg más nyelveknél csupán egyetlen lelkes jelentkező akadt (például bolgár, kínai, újgörög, ógörög). Ezeknél a nyelveknél azonban 100%-os sikerről beszélhetünk, hiszen mind a négy vállalkozó sikeresen teljesítette a kihívásokat.

Visszatérve a sikeres nyelvvizsgák arányára elmondható, hogy a vizsgázók csaknem 80 százaléka átugrotta a lécet, így 46 649 sikeres nyelvvizsgáról szóló papírt osztottak ki 2024-ben - ami nem feltétlenül jelent ugyanennyi embert, hiszen lehetnek olyanok, akik esetleg dupláztak. 12 320 vizsga pedig megrekedt a próbálkozás szintjén, ugyanis ennyi sikertelen kísérletet rögzítettek az elmúlt esztendőben.

Korosztályosan pedig kijelenthető, hogy az egyetemisták közül mondanak le legtöbben a bizonyítvány megszerzéséről az utóbbi időben - nem véletlenül írtuk korábban a diplomák "könnyítését" okként -, ugyanis a 2019-2023-as időszakot vizsgálva a 20-24 évesek körében 28,5 ezerről 12,8 ezerre csökkent (ez 55 százalék), a 25-29 éveseknél pedig 14,7 ezerről 3165-re csökkent (ez 78,5 százalék) azok száma, akik sikeres nyelvvizsgát tettek.

A visszaesés mértéke több mint 50 százalékot mutat. A felsőfokú nyelvvizsgát szerzők körében azonban stabilabb tendencia figyelhető meg: itt a vizsgázók száma 18,3 ezerről csupán 15,2 ezerre csökkent.

Sajnálatos tény, hogy a magyar lakosság idegennyelv-tudása terén továbbra is az uniós rangsor végén kullogunk. Az Eurostat 2022-es felmérése alapján a 25 és 64 év közötti magyarok 51,3%-a nem beszél egyetlen idegen nyelvet sem. Ez a szám különösen aggasztó, hiszen a nyelvtudás kulcsfontosságú a nemzetközi kapcsolatokban és a munkaerőpiacon való érvényesüléshez. Az ilyen statisztikák rávilágítanak arra, hogy sürgős szükség van a nyelvi oktatás fejlesztésére és a nyelvtanulás népszerűsítésére hazánkban.

Érdekes megfigyelni, hogy ez a tendencia folyamatosan javul - bármilyen meglepő is -, ugyanis 2016-ban csupán 57,6 százalék volt az arány, így az elmúlt hat év alatt 6 százalékkal nőtt a magyarok körében azok száma, akik legalább egy idegen nyelvet beszélnek. Ha ez a pozitív irányú fejlődés folytatódik, akkor alig ötven év múlva elérhetjük azokat az országokat, mint Észtország, Litvánia, Lettország, Norvégia, Lichtenstein vagy Luxemburg, ahol a lakosság szinte teljes egésze beszél valamilyen idegen nyelvet.

ahol a diákoknak lehetőségük nyílik arra, hogy több nyelvet is elsajátítsanak. A középiskolákban a nyelvtanulás aránya jelentősen megnő, hiszen itt már a tanulók körülbelül 40-50 százaléka tanul egy második idegen nyelvet. Míg az angol továbbra is a legnépszerűbb választás, a német és a francia is egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Ezen a szinten a diákok már nemcsak az alapvető nyelvi készségeket sajátítják el, hanem mélyebb ismereteket is szereznek a kultúrákról, amelyek a nyelvek mögött állnak. Fontos lenne, hogy az iskolarendszer ezt a trendet támogassa, hiszen a többnyelvűség nemcsak a személyes fejlődést segíti, hanem a globális versenyképességet is növeli.

A legalább egy idegen nyelvet beszélők aránya is nőtt, ugyanis 2023-ban már minden negyedik magyar állította, hogy beszél legalább egy idegen nyelven, viszont 2024-ben ez már 30,6 százalék volt - szemben az uniós átlag 37,6 százalékával. A két idegen nyelvet beszélő magyarok aránya pedig 14,2 százalék, miközben az uniós átlag 24,7, itt tehát már jobban le vagyunk maradva az átlagtól.