Donald Trump dübörgő léptekkel belépett, és ezzel azonnal feszültség keletkezett a magyar gazdasági döntéshozók körében.
Az év elején a jegybanki szigor továbbra is érvényben marad, és szinte biztos, hogy az MNB nem csökkenti a kamatokat - fogalmaztak az Indexnek nyilatkozó szakértők. Donald Trump megválasztása szintén kihat a hazai monetáris politikára. Az újra hivatalba lépő amerikai elnök kereskedelmi és bevándorlási tervei magasabb inflációt valószínűsítenek az Egyesült Államokban. Ez a folyamat a dollár erősödését, valamint a feltörekvő piacok devizáinak gyengülését vonja maga után, amely hatással lesz a forintra is, nyomás alá helyezve azt.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának januári ülése valószínűleg nem fogja felkavarni a kedélyeket, mivel a szakértők, akikkel lapunk beszélgetett, szinte egyöntetűen arra számítanak, hogy a kamatszintet változatlanul hagyják. Továbbá, a jegybanki kommunikáció is valószínűleg szigorú keretek között marad. Bukovszki András, a CIB Bank elemzője, az Indexnek adott elemzésében megjegyezte: "A piaci trendek és az inflációs folyamatok fényében az MNB-nek a közeljövőben nem lesz lehetősége a kamatkondíciók enyhítésére."
A háttérben számos tényező húzódik meg: az év végén, decemberben a pénzromlás éves üteme 3,7 százalékról 4,6 százalékra gyorsult, ami némileg felülmúlta a piaci várakozásokat és az MNB korábbi előrejelzését is.
Az inflációs nyomás fokozódását jól illusztrálja, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által mért maginfláció, valamint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapfolyamatokat tükröző maginflációs indexe is emelkedett. Kiemelendő, hogy a feldolgozatlan élelmiszerek árától mentes éves árindex már elérte a 4,9 százalékot.
Bukovszki arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2025-ös inflációs trendek megértéséhez elengedhetetlen az év első hónapjainak statisztikai adataira támaszkodni. Ezek az információk kulcsszerepet játszanak abban, hogy jobban átlássuk, az év elején végrehajtott adóemelések és átárazások milyen hatással vannak a pénzromlás ütemére.
"Úgy látjuk, januárban elkerülhetetlen a további gyorsulás. Az éves pénzromlási ütem akár az 5 százalékot is megközelítheti 2025 első hónapjában, az infláció az év java részében az MNB 2-4 százalék közötti célsávjának felső széle körül (néhány hónapban kissé alatta, néhány időszakban felette) ingadozhat. Így az éves átlagos infláció nagyobb eséllyel a célsávon kívül lesz idén a tavalyi 3,7 százalékot követően" - magyarázta a szakértő. Az Egyesült Államok gazdasága kifejezetten jól zárta a tavalyi és indította az idei évet, a szakértő felsorolta, milyen tényezők alapján:
Ugyanakkor rámutatott, hogy az újonnan hivatalba lépő adminisztráció kereskedelem- és bevándorláspolitikai intézkedései valószínűleg a magasabb infláció irányába hatnak.
Az Egyesült Államok jegybankjának (Fed) kamatcsökkentésekkel kapcsolatos várakozásai mérséklődtek, ami a piacon emelkedő hozamokban és a dollár megerősödésében mutatkozott meg. E fejlődés következtében a forint is nyomás alá került, ráadásul az országra jellemző kockázatok sem csökkentek jelentős mértékben.
Bukovszki összegzése szerint a gazdaságpolitika valószínűleg nem ellenzi a fokozatos és lassú leértékelődést, mivel a gyengébb forintárfolyam kedvező hatással lehet az exportáló vállalatok költségversenyképességére. Ugyanakkor a 410 forint körüli, illetve ezen a szinten túli árfolyamok komoly inflációs és pénzügyi stabilitási kockázatokat rejtenek, amelyeket a jegybanknak feltétlenül figyelembe kell vennie.
A leköszönő jegybanki vezetés várhatóan nem fog változtatni a kamatokon, azonban az utóbbi időszak eseményei jelentősen beszűkítik az új irányítás lehetőségeit is.
- hívta fel a figyelmet az elemző. Véleménye szerint így reális lehetőségek nyílnak arra, hogy március után is megmarad a jelenlegi, 6,5 százalékos irányadó kamat, és idén várhatóan mérsékeltebb kamatcsökkentésre számíthatunk, mint ahogy azt korábban előrejelezték.
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője úgy véli, hogy a Monetáris Tanács várhatóan nem változtat az alapkamaton és a kamatfolyosón. Ennek fő indoka a forint törékeny helyzete, valamint a pénzügyi piacok folyamatosan ingadozó és instabil állapota. Emellett az elmúlt hetekben – különösen Trump beiktatását megelőző időszakban és az elnöki hivatalba lépése első hetében – jelentős napi árfolyam-ingadozások figyelhetők meg.
A közgazdász véleménye szerint, ha a makrogazdasági helyzetet nézzük, az év elején mind az általános infláció, mind a maginfláció emelkedő tendenciát mutat. Ez a jelenség tovább súlyosbítja a már eddig is ingatag alapokon álló fogyasztói bizalmat. Az emberek által érzékelt infláció növekszik, és az inflációs várakozások egyre inkább ingadozóvá válnak. Tehát, bár a legújabb inflációs adatok önmagukban nem keltettek pánikot, számos rejtett, mélyebb problémát rejtenek magukban.
A külső egyensúlyt illetően nem tapasztalható drámai romlás, azonban az egyre növekvő importtevékenység hatással van a többletekre, csökkentve mind a külkereskedelmi árutöbbletet, mind a folyó fizetési mérleg többletét. Összességében, bár nem kell világmegváltó változásokkal számolnunk a makrogazdasági környezetben, a helyzet összessége mégis arra figyelmezteti a jegybanki vezetést, hogy óvatosan kell eljárniuk.
- mondta Virovácz Péter, kiemelve, ami határozottan a kamatvágás - vagy bármilyen lazításként értelmezhető kommunikáció - ellen szól, az a forint elmúlt hónapokban bemutatott gyengülése. De ezúttal nem csak a devizapiacról van szó instabilitási tényezőként.
A legutóbbi Magyar Nemzeti Bank döntését követően a piaci hozamkörnyezet drámai emelkedésen ment keresztül. Az Egyesült Államokban különösen a hozamgörbe hosszú végének hozamai emelkedtek, körülbelül 20 bázisponttal. Hasonló tendencia figyelhető meg Németországban is, ahol a hozamgörbe mind a rövid, mind a hosszú szakasza meredekebbé vált, 20-30 bázispontos növekedéssel. Ennek következtében a tízéves magyar államkötvények hozama is jelentős ugrást mutatott, 40-50 bázisponttal emelkedve. Ezen kívül a kockázati prémium is emelkedett, hiszen a tízéves forint és zloty államkötvények közötti hozamkülönbség körülbelül 40 bázisponttal nőtt a december közepéhez képest.
Összességében, a közeljövőben nem látom, hogy a központi banknak lenne lehetősége a monetáris politikai feltételek lazítására. Érdemes hangsúlyozni, hogy ez a jelenlegi Monetáris Tanács utolsó előtti ülése. A várható személyi változások ellenére az első negyedév során - lényegében márciusban - nem valószínű, hogy kamatcsökkentésre kerülne sor. A márciusi ülés viszont így is izgalmasnak ígérkezik, különös figyelemmel az előrejelzésekre és iránymutatásokra – fogalmazott az elemző.
A Gránit Alapkezelő vezető makrogazdasági elemzője szintén úgy látja, hogy a magyar monetáris politikában feltehetően nem a mostani kamatdöntés lesz a legizgalmasabb: a kamat emelése "nincs napirenden és a viszonylag stabil árfolyam erre most nem is kényszeríti rá a jegybankot. Nincs ugyanakkor olyan tényező sem, amely az irányadó ráta csökkentése mellett szólna: az infláció decemberben a vártnál magasabban alakult, a forint továbbra is gyenge, és a nemzetközi monetáris politikai környezet sem a kamatcsökkentés irányába hat" - fejtette ki Regős Gábor.
Az elemző külön hangsúlyozta, hogy az amerikai kamatvárakozások emelkedni látszanak. Azonban Trump váratlan beavatkozása felkavarta a helyzetet, amit követően ismét tapasztalható egy enyhe csökkenés. Az infláció alakulásának szempontjából kulcsfontosságúak az év elején mért adatok, amelyek jelentős hatással lehetnek a jövőbeni inflációs trendekre.
Korábban azt vártam, hogy idén két alkalommal tudja csökkenteni az MNB az irányadó rátát, amely így 6 százalékot érhet el az év végére. A két vágás lehetőségét azzal indokoltam, hogy a nemzetközi kamatkörnyezetben lazítás volt várható, ami a kamatelőnyünk növelésével stabilizálni tudja az árfolyamot. Ugyanakkor a kettőnél több vágást azért nem tartottam valószínűnek, mert a forint árfolyama tartósan gyenge, ami veszélyezteti az inflációs cél teljesülését, és az új jegybankelnöknek bizonyítania kell árfolyamstabilitás iránti elkötelezettségét, azaz nem kezdhet felelőtlen lazításba.
Regős Gábor kifejtette, hogy a fent említett tényezők közül több is jelentős változáson ment keresztül, ami felveti a kérdést: vajon az MNB képes lesz-e idén lazítani a monetáris politikáján? A decemberi inflációs adatok sajnos a várakozások alatt alakultak, ami nem kedvező hír. Azonban a legnagyobb figyelmet az év eleji statisztikák fogják megérdemelni. A forint gyengülése következtében valószínűnek látszik, hogy az inflációs ráta idén 4 százalék fölé emelkedik – a lényeg csak annyi, hogy milyen mértékben.
Tavaly szeptemberben az Egyesült Államokban még sokan azt várták, hogy az idei év során négy alkalommal összesen 100 bázisponttal csökken az irányadó kamatláb. Mostanra azonban a piac már csak egy-két kamatcsökkentést valószínűsít. A lengyel jegybank kommunikációja alapján az idei év hátralévő részében, legfeljebb az év végén várható lazítás, így az irányadó ráta 5,75 százalékon maradhat. Ez a kockázati megítélésünkre tekintettel gátat szabhat a monetáris politika további enyhítésének.
Az elemző véleménye szerint a magyar monetáris politikában akkor várható érdemi lazítás, ha a globális kamatkörnyezet kedvezőbb irányba változik. Ez azt jelenti, hogy ha az Egyesült Államokban és a környező régióban több kamatcsökkentés történik, mint ahogyan azt jelenleg előrejelzik, akkor Magyarországon is számíthatunk hasonló lépésekre. A legvalószínűbb forgatókönyv jelenleg egy kamatvágás, amit két további csökkentés követhet, vagy egy ideiglenes szinten tartás is lehetséges - fogalmazott az elemző.
