Oroszországban mintha egy kártyavár kezdene összeomlani: az államkassza folyamatosan csökken, és a hitelek egyre inkább megroppannak.
A kamatcsapda, a romló banki portfóliók, a szankciók nyomán csökkenő olajbevételek, a felülértékelt rubel és a kiürülő költségvetési tartalékok egyre súlyosabb kihívások elé állítják az orosz gazdaságot. A háborús fellendülés lendülete alábbhagyott, és mind a lakosság, mind a vállalatok egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, miközben az állam lehetőségei is szűkülnek. A jegybanki szigor nem hozta meg a várt eredményeket, a külkereskedelmi környezet tovább romlik, és az amerikai vámháború újabb sebeket ejtett a gazdasági rendszeren. Két friss elemzés alapján úgy tűnik, hogy az orosz gazdaság nem csupán egy rövid ideig tartó stagnálásra kényszerült, hanem tartósan gyengülő pályára léphetett.
Oroszország gazdasága 2022 után, a háború kitörését követő első években váratlanul gyors növekedésnek indult, amit sokáig a hadigazdaságra való átállás, a magas olajárak és az állami költekezés fűtött. Ez táptalajt adott a nyugati szankciók kritizálásának is, amelyek egy része - főként az olajembargó és az árnyékflottára vonatkozó korlátozások - látszólag hatástalanok voltak, azonban most a vámháború keltette turbulens külső környezet miatt látványosan beértek, valamint az orosz gazdaság strukturális problémái is felszínre kerültek.
Az tény, hogy a Kreml eddig ügyesen elkerülte a Nyugat által anticipált súlyos recessziót, és a GDP 2023-ban, valamint 2024-ben is dinamikus növekedést mutatott. Putyin elnök közeli tanácsadói már megemlítették, hogy ez a gazdasági stabilitás új politikai előnyöket hozhat számára a 2025-ös évben.
Oroszország legfrissebb gazdasági folyamatai viszont jelentős fordulatot jeleznek: az évesített havi és negyedéves gazdasági növekedés tavaly év végéhez képest 5% körüli szintről csaknem nullára esett vissza.
Ez a változás több, magas frekvenciájú mutató, például a Goldman Sachs és a VEB indexei, valamint a Sberbank üzleti forgalmát mérő indikátorok által is alátámasztást nyert. Az orosz kormány is megerősítette a lassulás tényét, amelyet a kereslet visszaesése miatt tapasztalt termelés csökkenése okozott számos iparágban.
Ez a lassulás egy váratlan növekedési időszakot követ, amelyre friss elemzésében a Bécsi Nemzetközi Gazdaságkutató Intézet (wiiw) is rámutat: a 2022-es ukrajnai invázió után várt mély recesszió elmaradt, a GDP csak 1,4%-kal csökkent 2022-ben, majd 2023-ban 4,1%-kal, 2024-ben pedig 4,3%-kal bővült. Ezt a növekedést főként költségvetési költekezés, a magas nyersanyagárak és a hadigazdaság kialakítása hajtotta. A fogyasztói bizalom is közel rekordmagasságba emelkedett, és Vlagyimir Putyin környezetében sokan remélték, hogy 2025-ben politikai fejlemények újabb lendületet adhatnak a gazdaságnak.
A gazdasági megtorpanás mögött számos kulcsfontosságú tényező áll, ahogy azt a wiiw és az Economist elemzései is alátámasztják. Először is, Oroszország "strukturális átalakulása", amelynek célja egy keletre irányuló hadigazdaság kiépítése, hatalmas befektetéseket követelt meg a katonai infrastruktúra fejlesztésében és új ellátási láncok létrehozásában. Ezek a beruházások 2024 közepére értek el csúcspontjukra, ám ezt követően fokozatosan csökkentek, amit az idei katonai kiadások drámai visszaesése is jól mutat.
Ez azt jelenti, hogy az átalakulás kezdeti fázisa véget ért, és ennek következtében a beruházások által generált dinamikus növekedés is mérséklődött.
Ezt a tendenciát a wiiw különös figyelemmel kíséri.
A wiiw hangsúlyozza, hogy a szigorodó monetáris politika kulcsszereplője a jelenlegi gazdasági környezetnek.
A katonai kiadások, a sorozások és a kivándorlás következtében fellépő munkaerőhiány által gerjesztett magas infláció miatt az orosz központi bank 21%-on stabilizálta az alapkamatot.
Ez a politika a tőkebeáramlás ösztönzésével és a rubel erősítésével igyekszik visszafogni az inflációt, hogy az import olcsóbbá váljon. Bár az infláció enyhülésének első jelei már láthatók, a magas kamatlábak visszafogják a fogyasztást és a beruházásokat is, ami tovább fékezi a növekedést - jegyzi meg a wiiw.
A Moscow Times jelentése szerint a magas kamatszint kedvezőtlen következményei egyértelműen megfigyelhetők a bankszektor működésében is:
Oroszország legnagyobb két pénzintézete, a Sberbank és a VTB, a 2025 első negyedévében szembesült a jelzáloghitelek és fedezetlen fogyasztási hitelek nem teljesítésének figyelemre méltó növekedésével.
A Sberbanknál a problémás jelzáloghitelek volumene január és március között 90%-kal nőtt, elérve a 285 milliárd rubelt (mintegy 3 milliárd dollárt). A bank jelzálogportfólióján belül a problémás hitelek aránya is megduplázódott 2,6%-ra, ami 2022 óta a legmagasabb szint. Ugyanebben az időszakban a lejárt fogyasztási hitelek állománya 22,5%-kal 610 milliárd rubelre nőtt, a portfólión belüli arányuk pedig 12,4%-ról 16,1%-ra emelkedett.
A 90 napon túli késedelmes hitelek aránya hároméves rekordot döntött, a korábbi 9,3%-ról 10,4%-ra emelkedve.
A VTB nem tette közzé a részletes számadatokat, ám az IFRS-jelentésében jelezte a hitelminőség romlását: az RBC előrejelzése alapján a nem teljesítő lakossági hitelek aránya az első negyedév során 3,9%-ról 4,8%-ra nőtt.
A banki vezetők a magas kamatszinttel összefüggésben magyarázzák a helyzetet. Dmitrij Pjanov, a VTB első alelnöke a Moscow Timesnak nyilatkozva kiemelte: "Azok az ügyfelek, akik hajlandók ilyen magas kamatok mellett hitelt felvenni, nagyobb valószínűséggel késlekednek a törlesztéssel, beleértve a 90 napos határidőt is."
"Az első negyedév során tapasztaltuk, hogy a problémák nem csupán az új hitelek esetében jelentkeznek. Olyan ügyfelek is fizetésképtelenné váltak, akik korábban hosszú időn át megbízhatóan teljesítették kötelezettségeiket" – nyilatkozta Tarasz Szkvorcov, a Szberbank pénzügyi igazgatója és alelnöke. Hozzátette, hogy ebben a helyzetben szerepet játszhat az is, hogy egyes adósok "különleges katonai műveletre" távoztak, azaz a háborús konfliktusban vesznek részt.
Elemzők véleménye szerint a késedelmek fokozódásának hátterében nem csupán a magas kamatszint áll, hanem az is, hogy a hitelfelvevők refinanszírozási lehetőségei jelentősen korlátozódtak.
Mihail Poluhin, az ACRA pénzintézeti minősítésekért felelős igazgatója az RBC-nek elmondta: "A jegybank szigorúbb makroprudenciális politikája visszafogta a legkockázatosabb hitelezési formákat, és korlátozta a pénzügyileg sérülékeny adósok számára a refinanszírozást." Ezek a szigorítások, a tartósan magas kamatokkal együtt, továbbra is nyomás alatt tartják a háztartásokat. Ugyanakkor az ACRA nem számít súlyos hitelválságra: a jelzálog- és fogyasztási hitelek késedelmi aránya még kezelhető - értett egyet Ivan Uklejin, az Expert RA vezető bankminősítője. Szerinte a bankok a közeljövőben nem fogják tömegesen eladni követeléseiket a behajtóknak, mert a magas kamatkörnyezet mellett ez anyagilag nem éri meg.
A Harvard Egyetem kutatója, Craig Kennedy már egy hónapja emlékeztetett, hogy a Kreml 2022-ben titokban olyan törvényt vezetett be, amely kötelezi az orosz bankokat a háborút támogató cégek preferenciális hitelezésére.
A magas nemfizetési arány pedig visszaigazolja azt a feltételezést, hogy a hitelek jellemzően rossz pénzügyi állapotú, fizetésképtelen vállalatokhoz kerültek:
A 2022 közepétől kezdődően kihelyezett vállalati hitelek 70%-a háborús célokra irányul, és ezek közül legalább a felük olyan adósokhoz jutott, akik nem teljesítik kötelezettségeiket.
Ezzel ellentétben a nem háborús tevékenységgel foglalkozó vállalatok komoly nehézségekkel néznek szembe a magas kamatozású hitelek miatt, amelyek jelentős adósságkockázatot hordoznak magukban. Például a Gazprom 22%-os vagy annál magasabb kamatot kénytelen elfogadni, hogy kompenzálja az elveszett exportbevételeit.
Kennedy megállapítása szerint a gyengélkedő pénzügyi helyzetű vállalatok különösen nagy kockázatnak vannak kitéve, és egy lehetséges csőd vagy nemteljesítés láncreakciót indíthat el a banki szektorban.
Az orosz gazdasági statisztikák megbízhatósága erősen megkérdőjelezhető: szakértők úgy vélik, hogy a tényleges infláció akár a hivatalos számok duplája is lehet, miközben a háborús kiadások jelentős része titokban marad.
A külső hatások, különösképpen az Egyesült Államok által kirobbantott kereskedelmi konfliktus, tovább súlyosbítják Oroszország gazdasági helyzetét – állítja az Economist. A vámháború következményeként a globális gazdasági növekedés kilátásai romlottak, és az olajárak is csökkentek, ami különösen kritikus Oroszország számára. Az IMF legfrissebb előrejelzése szerint Kína, Oroszország legnagyobb olajvásárlója, 2025-re mindössze 4%-os növekedést vár.
Az olajárak visszaesése negatívan hat az orosz tőzsdére, az állami bevételekre és a gazdasági stabilitásra. A belső és külső nyomások együttesen azt sugallják, hogy a gazdasági lassulás súlyosabb lehet, mint azt korábban várták - hívja fel a figyelmet a wiiw.
A bécsi kutatóintézet megfigyelése szerint az USA hirtelen külpolitikai irányváltása már egy orosz-amerikai együttműködés felé mutathat, amire mindennél jobban szüksége lenne Vlagyimir Putyin rezsimjének. A Trump-adminisztráció bejelentette, hogy az oroszországi szankciók akár teljesen feloldhatók lehetnek, amint tűzszünet és békemegállapodás születik Ukrajnában. Ez részben megnyithatja az utat a nyugati tőke visszatérése előtt.
Néhány szankció már jelentősen enyhült: az amerikai pénzügyminisztérium szankcióvégrehajtó hivatala (OFAC) megszűnt, és a másodlagos szankciók alkalmazása az orosz "árnyékflotta" ellen is megengedőbbé vált. Ezt követően Oroszország részéről is tapasztalhatóak enyhítő lépések, például Putyin elnök rendelete lehetővé tette az amerikai 683 Capital Partners hedge fund számára, hogy orosz értékpapírokat vásároljon - állítja a wiiw.
Az amerikai és orosz gazdasági együttműködés lehetőségei, különösen az Északi-sarkvidéken, már a februári szaúd-arábiai kétoldalú találkozón is napirendre kerültek. Putyin a ritkaföldfém-lelőhelyek kitermelésének fejlesztésére invitálta az amerikai vállalatokat, beleértve az Ukrajna által elfoglalt területeket is. E fejlődések más országok cégeit is mozgásba hozták: a Renault, a Hyundai és a Samsung komolyan mérlegeli a visszatérést, míg az LG újból megnyitotta moszkvai gyárát, amely 2022 óta szünetelt.
Mindez kezdetben eufóriát váltott ki az orosz pénzpiacokon: március 18-ára az RTS index 44%-kal nőtt az év eleje óta, a rubel is jelentősen erősödött. Azonban, ahogy egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a tűzszünet vagy béke elérése nem lesz gyors és egyszerű, a nyereségek egy része elolvadt - figyelmeztet a wiiw.
Egy fontos tényező, hogy Oroszország úgy érezheti: nyerésre áll a fronton, és az idő neki dolgozik.
Ez csökkentheti a tűzszüneti hajlandóságot, hacsak nem kap komoly engedményeket, például a négy, 2022-ben annektált ukrán megye elismerését - amit Ukrajna jelenleg teljesen elfogadhatatlannak tart - hívja fel a figyelmet a wiiw.
A bécsi kutatóintézet szerint idén 2 százalék körül alakulhat az orosz GDP-növekedés, ami 2026-ban 2,5 százalékra emelkedhet.
Ennek viszont feltétele, hogy az olajárak újra emelkedjenek, mert Moszkva vészesen kezd kifogyni a pénzből, csakhogy eddig nem így fest a kép.
A legfrissebb statisztikák alapján Oroszország olaj- és gázbevételei márciusban drámai mértékben, 17%-kal csökkentek az előző évhez viszonyítva, elérve a 1080 milliárd rubelt (12,8 milliárd dollárt). Ez 230 milliárd rubellel kevesebb, mint a tavalyi márciusi adat. Az energiaexportból származó adók a költségvetés bevételeinek körülbelül egyharmadát teszik ki, így ez a visszaesés komoly kihívás elé állítja Putyin kormányát. A csökkenés mögött álló fő tényezők közé tartoznak az olajárak kényszerű csökkentésére tett lépések, az egyre szigorodó amerikai szankciók, valamint a rubel jelentős felértékelődése.
Az orosz pénzügyminisztérium már harmadik hónapja tapasztal egy jelentős, közel 20%-os csökkenést a nyersanyagbevételek terén. Az első negyedév során az olaj- és gázbevételek összességében 10%-kal csökkentek, elérve a 2640 milliárd rubelt.
Pénteken Moszkva is figyelmeztetett arra, hogy csökkennek a költségvetési bevételek. A pénzügyminisztérium azonban megnyugtató üzenetet küldött, közölve, hogy a kiadási terveket képesek betartani, és nem terveznek változtatásokat a büdzsében.
A szituációt tovább bonyolítja, hogy a rubel árfolyama lényegesen erősebb a kormány által előrejelzettnél, ami azt eredményezi, hogy a dollárban beérkező energiapénzek rubelben kifejezett értéke csökken. Az Urals típusú nyersolaj hordónkénti ára pedig 60 dollár alá zuhant, jelentősen elmaradva a költségvetésben kalkulált 70 dolláros szinttől.
Ennek következtében a rubelben számolt olajár a 2023 nyara óta nem látott mélypontra süllyedt, 30%-kal elmaradva a hivatalos tervezettől.
A rubel erősödése örömteli hír lehet a fogyasztók számára, ám komoly problémát jelent az állami költségvetésnek. A közgazdászok arra figyelmeztetnek, hogy az exportőrök kevesebb rubelt fognak kapni az átváltás során, ami jelentős hatással bírhat a gazdaságra.
A költségvetési hiány már az év kezdetén, január-februárban a tervezett éves cél háromszorosát érte el, ami arra kényszerítheti a kormányt, hogy újabb devizaleértékelést fontoljon meg. Jelenleg a rubel 20%-kal felülértékelt állapotban van, és a szakértők előrejelzése szerint év végére akár 100-105 rubel/dollár árfolyamra is gyengülhet.
Közben a költségvetési tartalékok drámai mértékben csökkennek: a Nemzeti Jóléti Alap likvid eszközeinek kétharmada eltűnt az Ukrajna ellen indított háború kezdete óta. Jelenleg mindössze 40 milliárd dollár áll rendelkezésre, ami a legalacsonyabb szintet jelenti 2008 óta.
Ha az Ural ára 50 dollár alatt marad, az alap legfeljebb egy évig tarthat ki, és az állam kénytelen lesz kiadáscsökkentéssel stabilizálni a költségvetést.
Így Donald Trump elnök békejobbját előbb-utóbb el kell fogadnia Vlagyimir Putyinnak, mert az amerikai államfő által kirobbant kereskedelmi és vámháború miatt az ország pénzügyi tartalékai vészesen fogynak.
