A befektetők valószínűleg pozitívan reagálnának egy kormányváltásra – vajon milyen kockázatokkal néz szembe az Orbán-kormány?
Halász János közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslatának benyújtását követően az uniós politikai színtéren egyre hangosabbá váltak azok a vélemények, amelyek a Magyarországnak szánt összes uniós támogatás felfüggesztését követelik. Több mint 320 civil szervezet fordult az Európai Bizottsághoz, sürgetve azonnali intézkedések megtételét, mivel a javaslatuk szerint a törvénytervezet súlyosan fenyegeti a független médiát, a civil szervezetek működését, valamint a jogállamiság alapelveit. Továbbá, kilencvennél több európai médiaszervezet és 26 európai parlamenti képviselő nyílt levélben kérte a bizottságot, hogy fagyassza be a hazánk számára kijelölt fejlesztési forrásokat. Az Európai Bizottság a javaslat visszavonását követelte a kormánytól, Michael McGrath igazságügyi biztos pedig kiemelte, hogy ha az Országgyűlés elfogadja a törvényt, a bizottság jogi és intézményi eszközökkel fog fellépni, hiszen a jogszabálytervezet ellentétes az uniós joggal.
A Fidesz-frakció a múlt héten belső diskurzusok és a beérkezett szakmai elemzések fényében arra a döntésre jutott, hogy a nyári szünet előtt nem terjeszti a javaslatot szavazásra.
Fontos megemlíteni, hogy bár az európai parlamenti képviselők között jelentős felháborodás övezte az átláthatósági törvényjavaslatot, és már húsz ország sürgeti, hogy haladjanak előre a hetes cikk szerinti eljárás keretében – amely lehetőséget adna a magyar kormány szavazati jogának felfüggesztésére az Európai Tanácsban –, a szükséges tagállami többség mégsem áll rendelkezésre az eljárás folytatásához. A bizottság ugyan szavakban kifejezi támogatását a civilek, a médiáért küzdők és a szexuális kisebbségek iránt, ám konkrét lépésekre eddig nem vállalkozott.
A bizottság lehetőségei között szerepelt volna, hogy a Pride betiltását lehetővé tevő törvény ügyében sürgősen átmeneti intézkedéseket kezdeményezzen, amelyek révén az Európai Unió Bírósága felfüggeszthetné a jogszabály hatályosítását. Ennek ellenére a testület nem lépett ebben az irányban.
Hasonló módon az átláthatósági törvény tervezete ellen is csak a szociáldemokrata, a zöld és a baloldali frakciók hirdettek zéró toleranciát az Európai Parlament képviselőcsoportjai közül. Ezek azonban kisebbségben vannak a többséget alkotó néppárti (EPP), valamint a kisebb jobboldali és szélsőjobboldali képviselőcsoportokhoz képest. Az EPP-frakció szerepe meghatározó az Európai Bizottság döntéseiben is, mivel az elnök, Ursula von der Leyen is a pártcsaládhoz tartozó kereszténydemokrata CDU tagja. És mivel a bizottságban a döntéshozatal centralizált, számos ügyben Von der Leyen személyesen dönt a brüsszeli hírek szerint.
Forrásaink alapján az EPP (Európai Néppárt) jelentős szerepe abban is megfigyelhető, hogy az átláthatósági és gyermekvédelmi törvényekkel kapcsolatos fellépésük jelenleg inkább bizonytalan, mintsem határozott. Ahelyett, hogy világos állásfoglalást tennének, inkább hezitálás érzékelhető. Hogy ez milyen okokból fakad, az már a politikai spekulációk területébe tartozik. Íme néhány szempont, amelyek érdemesek a megfontolásra:
