Délután a Parlament előtt demonstrálni fognak az orvosok, hogy kifejezzék követeléseiket a jobb egészségügyi ellátás érdekében.
A Magyar Orvosi Kamara szerint az egészségügyi rendszer évtizedes problémáinak, az alulfinanszírozottságnak nagy szerepe van abban, hogy az elkerülhető halálokokban az uniós országok közül hazánkban a legkedvezőtlenebbek az adatok. Annak érdekében, hogy a helyzet változzon, már februártól plakátkampányt indítottak, március 8-án délutánra pedig a hazai egészségügyért elkötelezett embereket a Parlament elé hívják demonstrálni.
Mint beszámoltunk róla, egy hónappal ezelőtt jelentette be a tüntetést a Magyar Orvosi Kamara, ahova a Magyar Orvosok Szakszervezetével együtt más társszakmák részvételét is várták.
Közben nyilvánvalóvá vált, hogy a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara és a Magyar Gyógyszerészi Kamara is távol marad a szombati orvostüntetéstől. Ugyanakkor arra bíztatják tagjaikat, hogy egyéni döntésük alapján mérlegeljék a részvételt.
Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke bejelentette, hogy a szakdolgozók körében végzett felmérés alapján a legtöbben elégedetlenek a bérükkel. Az érdekképviseleti szervezet célja, hogy a bértárgyalások terén előmozdulást érjenek el, azonban a közelgő megmozdulás nem csupán erről szól. A felmérés eredménye szerint a tagok 80 százaléka támogatja a döntést. Érdekesség, hogy a helyi elnökök csupán 11 százaléka, míg a küldöttek 23 százaléka jelezte részvételi szándékát a rendezvényen.
A MOK hangsúlyozta, hogy pártpolitikusok részvétele nélkül akarják megvalósítani a rendezvényt, aminek az "egészségügy mindenkié" üzenetére hivatkozva nem kérik, hogy unifromisban, fehér köpenyben jelenjenek meg a szakdolgozók vagy az orvosok. Felhívásuk szerint az ágazatban dolgozók mellett a demonstrációra minden jó szándékú, a téma iránt elkötelezett ember jelenlétére számítanak.
Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a demonstráció bejelentésekor kiemelte, hogy az egészségügy finanszírozásában évi 2500 milliárd forintnyi hiányosság tapasztalható. Az állami kiadások az EU átlagának csupán felét teszik ki, ami a kamara véleménye szerint jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a térségünkben a legmagasabb a rosszindulatú elváltozások miatt bekövetkező halálozások száma.
Évente körülbelül 60 ezer ember halála kapcsolódik olyan megelőzhető betegségekhez, amelyek elkerülése érdekében tehettünk volna lépéseket. Ezzel szemben Csehországban ez a szám 40 ezer, ám az uniós összehasonlításban a magyar adatok háromszor rosszabbak - hívta fel a figyelmet a kamara elnöke. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elemzése alapján körülbelül 20 ezer haláleset köthető közvetlenül az egészségügyi rendszer problémáihoz: hosszú várólisták és az elérhető szűrővizsgálatok késlekedése súlyosbítja a helyzetet, így sokan nem kapnak időben megfelelő ellátást.
"Tapasztalat, hogy a magyarok nem kapnak olyan minőségű ellátást, mint a nyugat-európaiak"- emelte ki a kamara elnöke, megjegyezve: a CT- és MR-készülékek száma is messze az uniós átlag alatt van. Ami az infrastruktúrát illeti, közlésük szerint a kórházak külső-belső felújítására is szükség lenne, csakhogy folyamatos adóssággal küzdenek, miközben az ellátatlanságot folyamatosan számon kérik. Svéd Tamást, a MOK főtitkára erről azt mondta, hogy a vezetést így két irányból kérik számon, de a két elvárás üti egymást. A betegek mellett saját magukat is a rendszer áldozatának tartják az orvosok - olvasható a Magyar Orvosi Kamara közleményében. Az orvosokat nap mint nap szembesítik azzal, hogy tevékenységük nemcsak "nem hoz hasznot", de egyenesen "veszteséget termel". Sokszor csak 10 perc jut egy betegre, ahhoz, hogy a finanszírozást "összekapargassák". A költségvetési lékek betömködéséhez pedig már általánossá vált az az utasítás, hogy naponta hány beteget kell elbocsátani, vagy a hónap hanyadik napjától kell visszafogni az ellátást.
A kamara a humánerőforrás-hiány problémájára is felhívta a figyelmet: az egészségügyi dolgozók alacsony létszáma túlhajszoltsághoz vezet, míg az alapellátás terén a háziorvosi praxisok fokozatos kiürülése egyre komolyabb gondokat okoz. "Egymillió magyar embernek már nincs saját háziorvosa" - emelte ki a Magyar Orvosi Kamara. Rámutattak, hogy a rendszerből hiányzó szakemberek pótlása gyakran helyettesítésekkel történik, ami miatt az elöregedő háziorvosi közösségből sokan inkább a nyugdíjba vonulást választják. Ezt a tendenciát az ügyeleti rendszer átalakítása is felgyorsította. Álmos Péter hangsúlyozta, hogy a hazai egészségügyi rendszer alapját az alapellátás képezi, amelynek megerősítése elengedhetetlen a kedvezőtlen statisztikák javítása érdekében.
Álmos Péter hangsúlyozta, hogy az elmúlt három évtized minden kormánya felelősséggel tartozik a jelenlegi helyzetért, hiszen a rendszerváltás óta az egészségügy folyamatosan háttérbe szorult. Kiemelte, hogy az utóbbi években történtek lépések a változás érdekében, azonban úgy tűnik, a szakmai érvek nem találtak meghallgatásra. Az idei költségvetés is ezt a tendenciát tükrözi, amelynek következtében a rendszer továbbra is forráshiányos marad. A szakértő arra figyelmeztetett, hogy "évente több száz milliárd forinttal kellene növelni az egészségügyi költségvetést a következő évtized során". Ezen kívül fontosnak tartják a nyílt és transzparens kommunikációt, amely lehetőséget ad arra, hogy az érintett felek szabadon beszélhessenek a problémákról és azok megoldásáról.
Kiemelték, hogy a jelenlegi helyzet fenntarthatatlan, valamint társadalmi és politikai konszenzus kell arról, hogy "az egészségügy a nemzet értéke, az állam működésének egyik fontos tényezője", ami nem alapulhat egy gazdasági paradoxonon.
Már február elején indítottak ezzel kapcsolatban kampányt a közösségi média felületeken és órásplakátokkal. Most pedig utcai demonstrációval igyekeznek változást elérni. A MOSZ és a MOK közleményében kiemelte, tisztában vannak azzal, hogy hosszú évekbe telhet az ilyen mértékű átalakulás, de a legsürgetőbb lépéseket az alábbi három pontban foglalták össze:
A Magyar Orvosi Kamara által szervezett szombati demonstráció politikai jelleggel bír, és nem szakmai célokat szolgál - jelentette ki Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán péntek reggel. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy ha ő lenne a kamara helyében, feltenné a kérdést, hogy mikor volt kedvezőbb orvosi pályát futni Magyarországon: 2010-ben vagy napjainkban. Kiemelte, hogy a kollégák túlnyomó többsége úgy véli, hogy "jól lehet orvosként dolgozni Magyarországon". "Az orvosok átlagbére 338 ezer forintról 2,2 millió forintra emelkedett; ez a bérszínvonal azt tükrözi, hogy a magyar kormány és a társadalom is nagyra értékeli őket" - tette hozzá az államtitkár.
"Amikor betegek vagyunk, vagy egy hozzátartozónk beteg, az orvosokban bízunk, hogy gyógyulást hoznak. Azért fontos az orvosok anyagi megbecsülése, hogy minél jobb szakemberek dolgozzanak a kórházakban, és így minél tovább legyünk egészségesek"- jegyezte meg ezzel kapcsolatban közösségi oldalán Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára. Majd azzal folytatta, hogy Magyarországon a legmagasabb az orvosok bére az átlagbérhez viszonyítva, ennek több mint ötszörösét teszi ki fizetésük itthon. "Ezzel az elsők vagyunk az OECD rangsorában"- jegyezte meg.
Takács Péter elmondta, hogy 2005 és 2010 között egy pályakezdő rezidens bruttó alapbére 130 ezer forint volt, ez az összeg ma 690 ezer forint.
A húsz éve a szakmában dolgozó kollégák alapbérét annak idején bruttó 190 ezer forintra állapították meg, amit mostanra másfél millió forintra növeltünk. Azok, akik harminc éve vannak a pályán, körülbelül 230 ezer forintot kerestek, de most már 1,8 millió forintos alapfizetésre számíthatnak. A nyugdíjhoz közel álló, negyven éve a területen dolgozók 2010-ben 262 ezer forintot vihettek haza, ami most 2 millió 380 ezer forintra emelkedett. Fontos megjegyezni, hogy ezek az összegek csak az alapfizetést jelentik, amit különféle mozgó bérelemek, pótlékok, ügyeleti díjak és a magánpraxisból származó további jövedelmek egészítenek ki.
Takács Péter hangsúlyozta a szakdolgozók tiszteletének és megbecsülésének fontosságát. Emlékeztetett arra, hogy a bérüket az utóbbi két évben, két lépcsőben összesen 38 százalékkal emelték. Jelenleg az ápolói átlagfizetés bruttó 800 ezer forint, amelyet "versenyképesnek" minősített – idézte az MTI. Az elvándorlás csökkenéséről szólva elmondta, hogy a mérték a másfél évtizeddel ezelőttihez képest harmadára csökkent. A béremelések pozitív következményeként említette, hogy az orvosi közösség fiatalodik. "Több fiatal szakorvos csatlakozik a rendszerhez, és a rezidensképzésbe is jóval többen lépnek be, mint néhány évvel ezelőtt" – tette hozzá az egészségügyért felelős államtitkár.
