Csoportos létszámcsökkentések várhatóak a magyarországi autóipari nagyvállalatoknál.

A hazai járműiparban az utóbbi időszakban egyre gyakrabban hallani bújtatott létszámcsökkentésekről és műszakleállásokról. A tavalyi év második felétől kezdődően ezek a hírek folyamatosan érkeznek. Az európai autóipar válságos helyzete miatt a magyarországi multinacionális vállalatok számára mostantól hivatalosan is elérhetővé vált a létszámcsökkentés, ahogyan azt a Vasas Szakszervezeti Szövetség is megerősítette. Bár a helyzet aggasztónak tűnhet, a csődhelyzetek és a tömeges elbocsátások nem tűnnek valós veszélynek. A járműipar természeténél fogva ciklikusan működik, ami azt jelenti, hogy ezek a változások szerves részét képezik az iparág dinamikájának.

Hiába a kormányzati optimizmus, iparági információk szerint egyre inkább az körvonalazódik, hogy a magyar járműágazat nem képes függetleníteni magát az európai autóipar súlyos válságától, a jövő év elején ráadásul tovább romolhat a helyzet. A Központi Statisztikai Hivatal ipari termelésről szóló adatai alapján a járműgyártás kibocsátása közel 8 százalékkal csökkent, miközben a villamosberendezések gyártásban (ide tartozik az akkumulátoripar is) 12,3 százalékos volt a visszaesés idén január és szeptember között. A járműipar rendelésállománya 2024-ben hónapról hónapra 20 százalék körüli vagy némileg afeletti visszaesést mutat 2023 azonos időszakához képest.

A külső szemlélő számára talán észrevétlen marad, de a hazai járműiparban már elterjedt az a hír, miszerint a vállalatok csupán a teljes kapacitásuk 30-40%-át használják ki, és a termelés ideje is drasztikusan csökkent. A hétvégi gyártás leállt, és a túlórák is csak bizonyos területeken érhetők el - tájékoztatta lapunkat László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke.

A 24.hu korábban beszámolt arról, hogy a feldolgozóiparban egyre inkább elterjed a passzív, más néven "bújtatott" létszámcsökkentés. Az alelnök nyilatkozata szerint ez a tendencia már a járműipar teljes spektrumára jellemző. Konkrétan arról van szó, hogy a munkaadók váratlan munkaalkalmassági orvosi vizsgálatoknak vetik alá a munkavállalókat, amelyeknek a szigorúsága jelentősen megnőtt az előző évekhez képest. Ha egy dolgozóról kiderül, hogy nem felel meg az elvárásoknak, azt elbocsátják. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a kétkezi munkát végzők egészségi állapota sok esetben problémás, így például a magas vérnyomással küzdők könnyen "átcsúszhatnak" a rostán.

Van olyan gyár, ahol egyetlen nap leforgása alatt több mint 60 embert nyilvánítottak alkalmatlannak.

„Egyedivé kell tenni a megközelítést” – emelte ki László Zoltán. Az utóbbi időszakban a munkáltatók egyre szigorúbban érvényesítik a működési szabályokat, ami a munkaerőhiányos időszakban elképzelhetetlen volt. Például, míg korábban a dolgozók szabadon vihették magukkal a mobiltelefonjaikat a gyártási területekre, mostanra számos esetben tapasztalták, hogy azonnali hatállyal felmondtak annak a munkavállalónak, akit telefonáláson kaptak olyan helyen, ahol ez kifejezetten tilos.

A pontos országos elterjedtség felmérése szinte lehetetlen, de a Vasas taglétszámának elemzése alapján a munkavállalók körülbelül 7-8 százaléka kerülhetett ilyen bújtatott létszámcsökkentés hatása alá – vélekedett a szakszervezeti vezető.

László Zoltán szavai a tiszaújvárosi Jabil járműipari beszállító esetével nyernek megerősítést. Észak-Magyarország egyik legjelentősebb munkaadójánál bár nem hirdettek meg csoportos létszámleépítést, az elmúlt év során körülbelül 500 (a Telex információi szerint akár 800) munkavállaló távozott a cégtől. A Magyar Hang értesülései alapján a távozók egy része elbocsátás áldozata lett, míg mások önszántukból döntöttek a távozás mellett – például azért, mert olyan szerződésmódosítást kínáltak nekik, amit nem tudtak elfogadni.

A kölcsönzött munkaerő tömeges leépítésére az idén a kecskeméti Mercedes-gyárnál derült fény, míg az SK On akkumulátorgyártó üzemeiből az idén mintegy 700 kölcsönzött, valamint harmadik országbeli dolgozót küldtek el a vegyipari szakszervezet, a VDSZ szerint.

A közelmúltban egyre gyakoribbá váltak a műszakleállások és a passzív létszámcsökkentések, ami felerősítette a munkavállalók körében terjedő spekulációkat: sokan úgy vélik, hogy a gyártók döntései mögött a kormányzati nyomás húzódik meg. A hírek szerint a döntéshozók arra ösztönözték a multinacionális vállalatokat, hogy kerüljék el a hivatalos létszámleépítéseket, mivel politikai szempontból érzékeny téma lenne, ha tömeges elbocsátásokról érkeznének információk. A kormány számára kényelmes hivatkozási alapot biztosítanak a járműipari cégeknek a koronavírus-járvány alatt nyújtott jelentős állami támogatások, amelyek nem csupán egyedi kormánydöntések formájában érkeztek, hanem versenyképesség-növelő támogatások révén is, összességében több mint 100 milliárd forint értékben. Mindazonáltal a szakszervezeteknek nincsenek konkrét bizonyítékaik ezekről az állításokról, így a helyzet továbbra is homályos marad.