Cserhalmi György felfedte, milyen témákról váltottak üzeneteket Vidnyánszky Attilával.

"Erről a témáról folyt a beszélgetésünk Vidnyánszkyval" - fogalmazott Cserhalmi György a Válasz Online rendszeresen megjelenő podcastjában, a HetiVálaszban. A diskurzus során, bár hangsúlyozza, hogy egyáltalán nem keresi a haza bölcse címkét, számos érdekes kérdésről esik szó. Szóba kerül, miért csatlakozott a Magyar Művészeti Akadémiához, valamint büszkeségének ad hangot Szász Júlia iránt, aki visszautasította Szendrey Júlia szerepét a Most vagy soha! című filmben. A beszélgetés alapját Csáki Judit Nem lehet mindennap meghalni című könyve adta, amelyben Cserhalmi György életének fontos állomásairól mesél.

A Nemzet Színészeinek véleménye gyakran háttérbe szorul, de Cserhalmi György már nem vágyik arra, hogy beavatkozzon a dolgok folyásába. A Válasz Online podcastjában nyugdíjasként mutatkozik be, hangsúlyozva, hogy most végre van ideje magára és a családjára. Jelenleg egy könyvön dolgozik, amelyben a családja történetét meséli el, ezzel is tisztelegve előttük. Az ő életüket mélyen meghatározta Trianon, majd a II. világháború, az 1956-os forradalom és a rendszerváltás viharos időszaka. Cserhalmi szavaiban érezni lehet a múlt iránti nosztalgiát és a történelem súlyát, amely mindannyiuk életét formálta.

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagjaként vállalta ezt a szerepet, mivel olyan neves személyek, mint Novák Tata és Szakonyi Károly, biztatták őt. Székfoglaló beszéde jelentős visszhangot váltott ki, de ő úgy véli, hogy ez a szöveg csupán egy szelíd kifejezés ahhoz képest, ami az SZFE körüli eseményeket jellemezte, amikor is a színházat és a művészetet keményen megkérdőjelezték.

A nyilvánosság előtt folyó diskurzus Vidnyászky Attilával mostanra szappanoperaszerűvé vált, ami miatt zavarodottságot érez. Ennek hátterében az áll, hogy ő indította el a folyamatot a "Nem lehet mindennap meghalni" című művével. Az Index tudósítása szerint Cserhalmi György a könyvében különös figyelmet szentel a Nemzeti Színház vezetőjének, és ezzel új dimenziókat nyit a vitában.

Az utolsó tíz-tizenöt év, az nagyon betett neki. Pár évvel ezelőtt azt mondta, amikor én még ott tanítgattam a gyerekeket, hogy az a legszarabb az igazgatásban, hogy meg kell tanulni hazudni. Hát sikerült.

Vidnyánszky válaszában, amelyet szintén megosztottunk, ezt fogalmazta meg: "Ahogyan már korábban SMS-ben is említettem, mélyen sajnállak, hiszen borzasztó lehet egy egész életen át ilyen lélekölő alkalmazkodási kényszerek között élni."

A legutóbbi podcast-beszélgetés során Cserhalmi megosztotta, hogy ő is SMS-ben kereste meg Vidnyánszkyt, és arra kérte, hogy hozzák nyilvánosságra a közöttük zajló üzenetváltást. Azonban válasz nem érkezett, így erről részletesen nem tudott nyilatkozni. A beszélgetésből annyi kiderült, hogy a két fél kommunikációja Ukrajna helyzetéről és a magyar kormány háborúval kapcsolatos álláspontjáról folyt. "Erről szólt az SMS-váltásunk Vidnyánszkyval" – tette hozzá Cserhalmi.

A beszélgetésben szóba kerül a Most vagy soha! című film, amely 1848. március 15. eseményeit dolgozza föl: a Nemzet Színésze szerint nagyvonalúan átléptek a történelmi tényeken, és "egy tökönrugós, fejbe rúgós kalandfilmet csinálnak belőle".

Az én tanítványom, Szász Júlia, úgy döntött, hogy nem fogadja el Szendrey Júlia szerepét. Rendkívül büszke vagyok rá!

„Egyedivé kell tenned a szövegedet!” – hangzik el Cserhalmi György szava, miután Szász Júlia előzőleg feltette neki a kérdést. Ilyenkor mindig nagy dilemmát jelent a tanácsadás, hiszen egy színész jövőjét akár egyetlen mondat is befolyásolhatja. Hogy végül mit ajánlott Cserhalmi, azt a beszélgetés során megtudhatjuk.