Chappell Roan megérkezett, és fergeteges előadásával letaglózta a magyar közönséget az idei Szigeten.

Amikor egy fesztivál a tetőfokára hág, elengedhetetlen, hogy a színpadra olyan főfellépő lépjen, aki nem csupán slágerekkel örvendezteti meg a közönséget, hanem egy valódi élményt varázsol a levegőbe. Hétfő este pontosan ez történt a Sziget Nagyszínpadán, ahol az amerikai popzene feltörekvő csillaga, Chappell Roan zárta le a napot – és a 31. Sziget fesztivált is. A Közép-Nyugat hercegnője közvetlenül a világhírnév küszöbéről érkezett Budapestre, hogy egy lenyűgöző, csillogással teli, tündérmese inspirálta dragshow-val koronázza meg a fesztiváli élményeket. Beszámoló a varázslatos estéről.

Chappell Roan üstökösszerű felemelkedése a 2020-as évek egyik leglenyűgözőbb zenei sikertörténetét képezi. A Missouri-ból származó énekesnő útja azonban nem volt mentes a kihívásoktól. Évekig keresgélte stílusát és saját hangját, míg végül a 2023-as *The Rise and Fall of a Midwest Princess* című debütáló albumával berobbant a köztudatba. Ez a korong igazi popmanifesztum lett, amely a kisvárosi léthez való viszonyulás, a saját identitás keresésének küzdelmei és a queer szerelem örömeit páratlan energiával és fülbemászó dallamokkal ünnepli. Zenei világát leginkább a 80-as évek szintetizátoros hangzásai, a 2000-es évek popzenéje és a drag-kultúra teátrális esztétikája határozza meg, amely a hétfő esti Sziget koncertjén is megmutatkozott. Roan egy igazi Z generációs Marie Antoinette-ként lépett színpadra, de erről a különleges élményről majd később mesélek.

Azok közé az boldog kiválasztottak közé tartozom, akik egy évvel ezelőtt részt vehettek Roan debütáló turnéján az Egyesült Királyságban. Az akkor mindössze 26 éves énekesnő szeptemberben olyan energiát hozott a brixtoni O2 Academy színpadára, hogy az valóban felrobbantotta a helyet. De az a koncert még a közelébe sem ér annak, amit Chappell az idei Sziget fesztiválra készített elő.

Ezt teszi valakivel, ha hosszú évek munkája után végre felfigyelnek rá, és tehetséget jutalmazni kezdik - például egy Grammy-vel. Chappell ugyanis az idei Grammy-gálán elnyerte a legjobb új előadónak járó díjat, azóta pedig futótűzként terjed népszerűsége a közösségi oldalakon. Olyan slágereket tett le az asztalra, mint a Pink Pony Club, a Hot to Go!, vagy a Good Luck, Babe!, amelyekkel nemcsak a TikTokot és a rádiókat hódította meg, hanem egy olyan kulturális ikonná vált, aki egy egész generációnak hangot ad - még a hazai fiataloknak is.

Chappell színpadképe tagadhatatlanul az idei év legextravagánsabbja volt, a Visions of Damsels & Other Dangerous Things (Látomások Kisasszonyokról és más Veszedelmes Dolgokról) című turné egy középkori kastélyba repíti a koncertezőket, ahol először azt hihetnénk, hogy egy tündérmesébe csöppenünk, hamar kiderül azonban, hogy semmi sem az, aminek látszik. Az először ijesztőnek beállított kastély - amiből világító szempárok fürkészik a közönséget - pillanatok alatt átalakul egy díva otthonává, ez a díva pedig nem más, mint Chappell Roan.

A 27 éves énekesnő, aki már most is ikonikus jelenléttel bír, fergeteges debütálást produkált a Sziget fesztiválon. Az esemény hangulatát azonnal felerősítette, amikor egyik legismertebb és legpörgősebb dalával, a Super Graphic Ultra Modern Girlel indította a bulit. Ez a választás tökéletesen tükrözte a közönség elvárásait, és garantálta a felejthetetlen élményt.

A hangulat tehát hibátlan volt, ahogy Roan énekhangja is. Dalaiban mindig is előszeretettel fitogtatta tehetségét, de élőben egy teljesen új dimenzióba emelte azokat. A folyamatos tánc és a fel-le járkálás közben olyan hangot varázsolt elő, hogy többször is végigfutott a hátamon a hideg. Aki nem volt ott a koncerten, mindenképpen tegyen magának egy szívességet, és hallgassa meg a "The Subway" című dalt élőben – garantáltan le fog esni az álla. Aki pedig a zene mélyebb rétegeit keresi, annak feltűnhetett, hogy a popos stúdióhangzástól eltérően az összes dal egy enyhén rockos, metálos ízét kapta, ami szerintem rendkívül jól állt nekik – nemcsak üdébbé tették a számokat, de sokkal intenzívebb élményt is nyújtottak. Ráadásul a setlistbe még egy Heart feldolgozás is belefért, amely olyan erővel szólt, mintha a mennydörgés istene érkezett volna a Szigetre.

Missouri hercegnője nem csupán a zenélés mestere, hanem a közönséggel való kapcsolatépítésben is kiemelkedő teljesítményt nyújt. A közel másfél órás koncert során több alkalommal is mosolyt csalt a nézők arcára — például amikor egyik legmeghatóbb dalát követően elárulta, hogy folyamatosan azon járt az esze, hogy ne nevesse el magát, hiszen a Nagyszínpad előtt éppen bungee jumpingoltak. Ez a szürreális helyzet igazán különleges hangulatot teremtett, amelyre a közönség is emlékezni fog.

Ti itt sírtok, előttem pedig éppen most veti magát valaki a mélybe

- mondta nevetve, és ezzel elindult a koncert egyik legemlékezetesebb pillanata. A „Hot to Go!” című dalhoz egy különleges tánc is tartozik, amelyet Roan mindig bemutat a közönségnek. A feladat rendkívül egyszerű volt: karjainkkal a HOT TO GO szavakat kellett lebetűznünk. Elsőre talán furcsának tűnhet, de amikor több tízezer ember egyszerre bulizik, és ugyanazokat a mozdulatokat végzi, az élmény igazán felemelő és varázslatos.

Chappellnek van egy mélyebb, komolyabb oldala is. A Kaleidoscope című dalát megelőzően a Sziget Nagyszínpadának kifutóján egy sejtelmes monológot mondott, amelyben nyíltan kiállt a queer közösség mellett, hiszen ő maga is leszbikus. "Mi innen sehova nem megyünk. Soha. Értsétek ezt úgy, ahogy szeretnétek, de szerintem tudjátok, mire célzok. Bármi is történjen, mi itt maradunk. Köszönöm, hogy itt lehetek" - fogalmazott, miközben a könnyeivel küzdött.

A koncert vége felé következett a viszonylag újnak számító The Giver című dal, az élő verziónak az egyik eleme az, hogy az énekesnő olyan rajongók által küldött üzeneteket olvas fel, amelyek azt írják le, expárjuk miért nem volt alkalmas arra, hogy fenntartsák kapcsolatukat. Mátét például azért dobták, mert nem tudott letenni az ágyban dohányzásról, míg egy másik, Marcell nevezetű férfit azért hagyta ott a barátnője, mert egyszer az anyja nevén szólította őt - mik ki nem derülnek egy Chappell Roan koncerten.

A koncert végéhez közeledve a jó hangulat csak fokozódott, sőt, még inkább felerősödött. A My Kink is Karma annyira dübörgött, hogy még a Hold lakói is fülüket hegyezték. Chappell legnagyobb slágere, a Pink Pony Club pedig olyan érzelmeket váltott ki, hogy még a legmagasabb férfiak is könnybe lábadtak. Akik a Sziget utolsó napján kint voltak, már nappal is rózsaszín cowboykalapot viselő emberekbe botlottak – ők mind a Chappell Roan koncertjére és a mesebeli Rózsaszín Póni Klubba tartottak.

Összességében elmondható, hogy az idei Sziget fesztivál zárónapján egy igazán emlékezetes és kiemelkedő előadást láthattunk – Chappell Roan mindent elkövetett, hogy a közönséget felejthetetlen szórakozásban részesítse, és élményekkel gazdagon távozhassanak. A látvány hibátlan és extravagáns volt, a pirotechnikai elemek pedig csak fokozzák az élményt. Chappell karizmatikus személyisége és lenyűgöző hangja az égről is le tudta énekelni a csillagokat. Ráadásul folyamatosan meglepett minket megjelenésével, hiszen a koncert során többször is átöltözött. Összefoglalva, Chappell Roan megérkezett, és egy hatalmas pofont adott a magyar közönségnek az idei Sziget legjobb koncertjével. Biztosak vagyunk benne, hogy Chappell Roan a jövőben még nagyobb sztárrá fog válni – ezt most mondjuk el előre!