Agresszív kommentelés esetén börtönbüntetést javasolnak | 24.hu
A választási törvény és az Alaptörvény módosításának kérdése mellett az igazságügyi bizottság kedd délelőtti ülésén külön figyelmet kap "az internetes agresszió visszaszorításáról" szóló javaslat is. A Telex beszámolója szerint ez a téma kiemelt fontosságú, mivel...
Egy évnyi szabadságvesztést lehetne kiszabni arra az esetre, ha valaki kommentben mások halálával vagy kínzásával kapcsolatos fenyegetéseket fogalmaz meg.
Ez akkor válik hivatalos tövényjavaslattá, ha a bizottság benyújtja az országgyűlésnek.
A javaslat értelmében egy évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatják azt, aki a nyilvánosság előtt kommentben olyan kifejezéseket, ábrázolásokat vagy kép- és hangfelvételeket oszt meg, amelyek erőszakos cselekményekre, halál okozására, vagy különös kegyetlenséggel elkövetett bűncselekményekre vonatkozó szándékot vagy vágyat tükröznek, és amelyek beazonosítható személyekkel kapcsolatosak. Az indoklás hangsúlyozza, hogy ez a szabályozás nem csupán egyének, hanem csoportok, közösségek ellen irányuló agresszív megnyilvánulásokra is kiterjed.
Nem büntethető az, ha ezt valaki ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból, vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás miatt követi el, feltéve, hogy a cselekmény félelemkeltésre nem alkalmas.
Az indoklás szerint ezzel a jogalkotó egyértelműen állást foglal amellett, hogy a gyűlölködő, más személy erőszakos halálát kívánó közlések nem tartoznak a véleménynyilvánítás során megengedhető közlési formák közé. Ahogy a véleménynyilvánítás szabadsága nem terjed ki a valótlan tények, az emberi méltóságot semmibe vevő közlések közzétételére, úgy az ilyen mértékben erőszakos, félelem- és gyűlöletkeltésre objektív módon alkalmas közlésekre sem - olvasható.
Az indoklás szerint aki csak lájkol egy ilyen durva kommentet, az önmagában nem jelent gondot. Az viszont már igen, ha a sértő hozzászólást nagy nyilvánásság felé megosztja.
A jogszabály bizonyos szakaszai az Alaptörvény értelmében sarkalatosnak tekintendők, így azok elfogadásához kétharmados többség elérése szükséges. A javasolt törvény 2025. január 1-jétől kezdődően lép életbe.
