Az osztrák állam jogi lépéseket tett a GYSEV ügyében, és beperelte Lázár Jánosékat.

Az osztrák közlekedési minisztérium nem hagyja annyiban, hogy a magyar fél dominálta a vasúti társaság ügyét, és nem tűri, hogy a helyzet ilyen irányba alakuljon.

Az osztrák közlekedési minisztérium jogi lépéseket tett a GYSEV Zrt. ellen, azonban a cég érdekében a Lázár János irányítása alatt álló Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) is közbelépett – számolt be róla a 24.hu.

Ahogy azt már tudjuk, a magyar állam tavaly jelentős, kétharmados többséget szerzett a GYSEV osztrák-magyar tulajdonú vállalatában. Ezt követően a magyar fél a tőkeemelés mellett döntött, míg az osztrák részvényesek javaslatát elutasították. Érdekes módon, az osztrák fél nem támogatta a magyar állam tőkeemelését, ami további feszültségeket szülhet a két fél között.

Heinzelmann Virág, az osztrák felet képviselő ügyvéd úgy véli, hogy a mostani jogi lépés hátterében az áll, hogy a magyar fél jogsértően járt el, amikor kizárta az Osztrák Köztársaságot a tőkeemelési folyamatból. Ezt annak ellenére tette, hogy az osztrák fél minden, a tőkeemeléshez szükséges előírást maradéktalanul teljesített.

Az osztrák beadvány arra enged következtetni, hogy a 75%-ot meghaladó magyar tulajdonszerzés mögött az a szándék húzódik meg, hogy "a GYSEV járműveit és humánerőforrásait alternatív célokra hasznosítsák". Ezen kívül olyan helyzet alakult ki, amely lehetővé teszi a magyar állam számára, hogy önállóan módosítsa az alapszabályt, döntéseket hozzon egyesülésről vagy szétválásról, sőt akár az Ausztriában működő fióktelepeket és a vasúti infrastruktúrát is bezárathatja. Heinzelmann a felfüggesztés iránti kérelmét azzal indokolta, hogy így megelőzhetővé válik az egyoldalú tőkeemelés és az alapszabály módosítása.

A GYSEV és az ügybe a mellette beavatkozó ÉKM a kérelem elutasítását kérte, azzal érvelve, hogy a felperes bizonyítékkal nem állt elő, csak feltételezésekről van szó, nincs azonnali jogvédelemért kiáltó helyzet. A törvényszék pedig Lázárékkal értett egyet, elutasította az osztrákok felfüggesztés iránti kérelmét, vagyis a jogvita ellenére a cégbíróság bejegyezheti a megtámadott közgyűlési határozatokat, a tőkeemelést. A bírót azért nem győzte meg az osztrák fél érvelése, mert a jövőben várhatóan bekövetkező eseményeket vázolt, de ezeket alátámasztó bizonyítékot nem mutatott be.

A 24.hu szerint viszont az ügy érdemi része csak ezután következik, mert azt, hogy a szóban forgó határozatok jogszabálysértők vagy alapszabályba ütközők-e, ebben az eljárásban nem vizsgálták. A kereset jogi és ténybeli alapját majd az érdemi eljárásban mérlegelik, és döntenek felőle.