A Rogán Antal elleni amerikai szankciók valószínűleg hatalmas aggodalmat keltettek egy széles üzleti körben, amelynek következményei beláthatatlanok lehetnek.
Orbán Viktorék egy érdekes helyzetbe kerültek Rogán Antal amerikai szankciói miatt. Lehet, hogy ez csupán egy újabb alkalom arra, hogy a magyar miniszterelnök megmutassa, mennyire jó a kapcsolata Donald Trumppal? Az viszont egyértelmű, hogy a propaganda- és titokminiszter szankcionálása sokkal komolyabb következményekkel járhat, mint azt elsőre gondolnánk.
Ukrajnában Donald Trump, az újonnan beiktatásra váró elnök, 24 órán belüli békét ígért, azonban nem tett hasonló ígéretet arra vonatkozóan, hogy Rogán Antal nevét eltávolítja az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának szankciós listájáról. A washingtoni bürokrácia lassú működése miatt Magyarország számára kínos helyzet állhat elő, hiszen Rogán Antal továbbra is az Orbán-kormány tagja marad, még akkor is, ha később kiderül, hogy a listázása csupán politikai döntés eredménye volt. Ezen információk hitelessége egyébként is megkérdőjelezhető, még ha Rogán kommunikációja az ellenkezőjét sugallja is.
Donald Trump tágabb környezetéből eddig csak David Cornstein volt budapesti nagykövet kommentálta az ügyet, szégyenletesnek nevezve az amerikai lépést. Bár a magyar kormánymédia szívesen idézi Bryan E. Leib politikai elemző elítélő véleményét - hozzátéve, hogy ő akár Trump következő budapesti nagykövete is lehet -, az ő megnyilvánulását árnyalja, hogy Leib két éve az Alapjogokért Központ vezető kutatója, azaz lényegében a magyar kormányzat fizetési listáján van, leginkább Orbánék "jelöltjének" tűnik a nagyköveti posztra.
Ha Rogán hosszú távon is megőrzi pozícióját a szankciók ellenére, akkor különösen a titkosszolgálati együttműködés terén jelentkezhetnek problémák. E mellett nem elhanyagolható, hogy ő kezeli az állami propaganda és kommunikáció irányítását, valamint felügyeli az állami informatikai rendszerek működését, ideértve a választások lebonyolítását is. Az amerikai nemzetbiztonsági szolgálat nyilvánvalóan részt vett a miniszter szankciós eljárásában, és valószínűtlen, hogy csupán az elnökváltás miatt hirtelen megváltoztatná álláspontját a magyar minisztert érintő korrupciós vádakkal kapcsolatban. Ezen szervezet működését jellemzi, hogy távol áll tőle a politikai beavatkozás.
Nem mondható el ugyanez például a Rogán vezetése alatt álló, Nemzeti Információs Központ (NIK) néven kreált magyar nemzetbiztonsági szervezetről, amely tavaly azzal vádolta meg amerikai partnereit, hogy a háttérből segítették a Márki-Zay Péter mozgalmát támogató Action for Democracy szervezetet. "Egyértelmű kapcsolatok mutathatók ki az AD, valamint az Amerikai Egyesült Államok kormányzata és nemzetbiztonsági közössége különböző szereplői között" - írta a parlament nemzetbiztonsági bizottságának 2022 őszén Kovács Zoltán András, a NIK akkori főigazgatója. Márpedig az ilyen kijelentésekre nyilván érzékenyek a szövetséges szolgálatok. Azzal tehát, ha a magyarországi korrupcióban való részvétele miatt a "különlegesen kijelölt állampolgárok és blokkolt személyek" listájára került propaganda- és titokminiszter nevét Trump elnök közreműködésével sikerülne is lehúzatni a szégyenlistáról, a bizalom még nem állna helyre. Ráadásul ott vannak még a minisztert is érintő pénzügyi vonatkozású ügyek, amelyeknek ezer ága és boga van, és a szankciónak itt is hosszú távú következmények vannak.
A HVG-nek nyilatkozó banki és szakmai források alapján elmondható, hogy a pénzintézetek nem csupán jogi szempontok alapján döntenek arról, hogy fenntartják-e kapcsolataikat olyan személyekkel, akiket az amerikai pénzügyminisztérium szankcionált. Ezen túlmenően a bankok alaposan mérlegelik az amerikai piacon való működésükre gyakorolt potenciális hatásokat is, amennyiben továbbra is szerződéses kapcsolatban állnak olyan egyénekkel, akiket büntetőintézkedések érintenek.
