Az ország legjómódúbb területén az emberek jövedelme háromszorosa annak, amit a legnagyobb szegénységgel küzdő járás lakói keresnek.
Magyarországon jelentős területi eltérések figyelhetők meg az átlagkeresetek tekintetében. A legjobban kereső fővárosi kerületben a havi bruttó átlagfizetés eléri az 1,16 millió forintot, míg a legnagyobb szegénységben élő járásban csupán havi 420 ezer forintra rúg az átlagkereset.
Magyarországon jelentős területi különbségek mutatkoznak a keresetekben - írja a Bankmonitor a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2025 első negyedéves adatai alapján. A legjobb fizetésekkel rendelkező Budapest II. kerület (1 159 600 Ft) havi bruttó átlagkeresete majdnem háromszorosa a legalacsonyabb, Cigándi járásban mért (420 400 forintos) átlagbérnek. Ez a különbség jól mutatja a regionális egyenlőtlenségek mértékét az országban.
A lista utolsó helyén található Cigándi járást a Gönci járás követi, ahol az átlagbér 436 700 forintot tesz ki. Ezt követi a Fehérgyarmati járás, amelynek átlagfizetése 443 500 forintra rúg. Ez a három járás képviseli a legkedvezőtlenebb helyzetet a fizetések tekintetében.
Ezzel szemben
A legmagasabb jövedelmű három járás mindegyike legalább 1 millió forintos bruttó átlagfizetéssel büszkélkedhet.
A II. kerület lakói a legmagasabb jövedelemmel rendelkeznek, átlagosan 1 159 600 forintot keresve. Ezt követően a XII. kerület lakosai állnak, akiknek a havi átlagkeresete 1 128 900 forint. A harmadik helyen az V. kerület lakói találhatók, akiknek az átlagos havi jövedelme 1 052 800 forint.
Ha Budapest kerületeit nem vesszük figyelembe - mivel a főváros gazdasági ereje és a bérek szintje torzítaná a vidéki járások összehasonlítását -, a legjobb fizetésekkel rendelkező járások közé tartozik Budakeszi (957 200 Ft), Pilisvörösvár (857 900 Ft) és Dunakeszi (857 300 Ft).
Nem minden járás volt képes lépést tartani az országos bérnövekedéssel. Két figyelemre méltó példa erre a Paksi és a Dunaújvárosi járás, ahol az átlagkeresetek 10 százalékponttal maradtak el az országos átlagtól.
Dunaújváros gazdasági helyzete kihívásokkal teli, hiszen nehezen tud lépést tartani az országos bérnövekedéssel. Ennek fő okai között szerepel az ipari struktúra elavultsága, valamint a fiatal, jól képzett munkaerő elvándorlása, amely tovább súlyosbítja a helyzetet. A város gazdasága továbbra is a nehéziparra épít, miközben a modern, nagyobb hozzáadott értéket képviselő beruházások elmaradnak. Ennek következményeként a bérfejlesztések üteme is viszonylag mérsékelt marad.
A paksi járás bérnövekedésének ütemét nagyban meghatározza, hogy a térség legnagyobb foglalkoztatója az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.
Az erőmű dolgozóinak bére többéves (inflációkövető) kollektív szerződések alapján kerül meghatározásra. Ez a struktúra lényegében kizárja a gyors, piaci viszonyokhoz igazodó béremeléseket. Emellett a járásban kevés a magas hozzáadott értékű, versenypiaci szektorban működő munkaadó, így a bérverseny sem tud érdemben kialakulni. A fiatal, képzett munkaerő gyakran elvándorol, a helyben maradók közül pedig sokan napi szinten ingáznak, ami szintén csökkenti a helyi béremelési nyomást.
A Debrecen körüli régió 2019 óta az ország legsikeresebb területének számít a bérek növekedését tekintve.
A Hajdú-Bihar megyei járásokban az országos átlagnál gyorsabb bérnövekedés mögött elsősorban az ipari fejlesztések állnak.
Balmazújváros és Berettyóújfalu új ipari területekkel gazdagodott, amelyek számos új munkahelyet hoztak létre. Ezen kívül Debrecen gazdasági övezetének fejlődése is jelentős hatással van a környező térségekre; a megnövekedett munkaerő-kereslet következtében a bérek emelkedésnek indultak. Továbbá, a fejlődő közlekedési infrastruktúra megkönnyíti a munkavállalók számára a közlekedést, ezáltal még inkább élénkíti a munkaerőpiacot.
