Az Európai Parlamentben már biztosan állítják, hogy az Európában zárolt orosz vagyontárgyakat el fogják kobozni.

Az Európai Parlament képviselői Strasbourgban vitát folytattak a 210 milliárd eurónyi zárolt orosz vagyon jövőjéről, a rendezvényen az Európai Bizottság is részt vett. A diskurzus során csupán a szélsőjobboldali Szuverén Nemzetek Európája (ESN) és két független képviselő emelték fel szavukat az orosz agresszió következtében befagyasztott pénzeszközök felhasználása ellen. A többi képviselőcsoport viszont figyelmeztetett arra, hogy a jogi helyzet rendkívül bonyolult, és hogy az EU területén immobilizált orosz állami vagyonok hasznosítása nem olyan egyszerű feladat, mint amilyennek elsőre tűnhet.

Március 12-én, szerdán késő délután az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban élénk diskurzus folyt az Európai Unió területén befagyasztott és immobilizált orosz pénzügyi eszközök felhasználásáról.

A vitán először az Európai Bizottság nevében Christophe Hansen luxemburgi biztos szólalt fel, aki elmondta, az orosz vagyonok befagyasztása kulcsfontosságú része az Oroszország ellen hozott szankciókra, amit az EU nyugati partnereivel, elsősorban az Egyesült Államokkal és a G7-tel hozott, hogy ezzel is próbálják drágábbá tenni Oroszország számára a háborút.

Mint arra Hansen emlékeztetett, a befagyasztott eszközök között vannak állami és magántulajdonban lévők, a legnagyobb részét azonban az Orosz Központi Bank EU-tagállamokban kihelyezett pénzeszközök adják, mintegy 210 milliárd euró értékben.

A tagállamok még 2024 májusában döntöttek arról, hogy ennek a befagyasztott vagyonból származó kamatokat Ukrajna segítésére használják, amit később a G7-ek is elfogadtak. Ebből kerül kifizetésre többek között az Ukrajnának szánt 45 milliárd eurós segítség, amiből januárban az Európai Bizottság már el is utalta Kijevnek az első, hárommilliárd eurós részt, idén pedig mintegy 18 millió euróval fogják támogatni az Orosz Központi Bank vagyonának a kamataiból Ukrajnát.

Hansen hangsúlyozta, az Orosz Központi Bank eszközeit addig immobilizálva maradnak, amíg Oroszország meg nem téríti Ukrajnának a háborúért okozott kárt. Ezek a pénzeszközök azonban eddig is kamatoznak, amik évente mintegy hárommillió euró nyereséget termelnek, amiket Ukrajna segítésére használhatnak.

Hansen, aki az Európai Bizottság agrárbiztosi pozícióját tölti be, vitaindító beszédét azzal a megjegyzéssel zárta, hogy az Ursula von der Leyen által vezetett bizottság nyitott minden olyan javaslatra, amely nem ütközik a nemzetközi jog kereteibe, és célja az orosz agresszió mérséklése.

A Tisza Párt is a jobbközép Európai Néppárt (EPP) szövetségében található, és a német CDU képviseletében Michael Gahler volt az első, aki megszólalhatott. A német EP-képviselő már az első szavaival hangsúlyozta,

a befagyasztott eszközöket is fel szeretnénk használni, nem csak a kamatait.

Gahler érvelése szerint a nemzetközi jog általános értelmezése és az ENSZ szabályozása alapján egy nemzetközi jogsértés következtében, mint amilyen az orosz invázió és háború, az áldozatok jogosan követelhetik a kártérítést. Emellett hangsúlyozza, hogy a háború utáni helyreállításnak olyan mértékben kell történnie, hogy az érintett területek a jogellenes cselekmény megkezdése előtti állapotukhoz hasonlóan álljanak helyre.

Az Európai Uniónak nem csupán a befagyasztott eszközök kamataihoz, hanem magukhoz a befagyasztott eszközökhöz is érdemes nyúlnia, hiszen e lépés nemcsak gazdasági, hanem politikai és társadalmi szempontból is kifizetődő lehet. Először is, a befagyasztott eszközök jelentős összegeket képviselnek, amelyek felhasználása hozzájárulhat a közös európai célok megvalósításához. A gazdasági helyreállítás, a szociális programok finanszírozása vagy akár a környezetvédelmi intézkedések támogatása mind-mind olyan területek, ahol ezek az eszközök hatalmas segítséget nyújthatnának. Másrészt, ha az EU valóban elkötelezett a jogállamiság és az emberi jogok védelme mellett, fontos, hogy a befagyasztott eszközök felhasználása révén a közvetlen segítséget nyújtson azoknak a közösségeknek, akik szenvednek a politikai elnyomás vagy a gazdasági válság következményeitől. Ez a lépés nem csupán a szolidaritás megnyilvánulása lenne, hanem a demokratikus értékek melletti kiállás is. Továbbá, a befagyasztott eszközök feloldása és azok felhasználása nemcsak a gazdasági stabilitást erősítheti, hanem a politikai feszültségeket is csökkentheti az érintett országokban. Az EU ezzel megmutathatná, hogy képes hatékonyan reagálni a globális kihívásokra, és képes aktívan részt venni a világpolitikai események alakításában. Végül, a befagyasztott eszközök felhasználása lehetőséget adna arra is, hogy az EU kiemelje saját szerepét a nemzetközi színtéren, mint felelős és proaktív szereplő, aki nemcsak szankciókat alkalmaz, hanem valódi megoldásokat keres a globális problémákra. Ezzel nemcsak a belső kohéziót erősíthetné, hanem a külső megítélését is javíthatná, amely hosszú távon a közös európai érdekeket szolgálná.

Francia kollégája, a szocialista Raphael Glucksmann szintén a befagyasztott eszközök felhasználásának fontosságát hangsúlyozta. Az EP-képviselő, aki a DK-sokkal egy képviselőcsoportban ül, kiemelte, hogy elengedhetetlen támogatni az ukrán ellenállást, amíg erre szükség van. Azonban nem elegendő csupán szavakkal kifejezni ezt az elkötelezettséget; tettekkel is bizonyítani kell.

A szocialista politikus véleménye szerint a befagyasztott vagyonok felhasználásának jogi ellenérvei nem megalapozottak, mivel...

Glucksmann arra is rámutatott, hogy e pénzeszközök felhasználása nem csupán pénzügyi kérdés, hanem politikai üzenet is: az Európai Unió így világosan jelezheti Moszkva és Washington felé, hogy a nehézségek ellenére is képes aktív lépéseket tenni. Az amerikai támogatás megszűnése nyomán kialakult sebezhető és instabil helyzetben ez különösen fontos, hiszen megerősítheti az EU elkötelezettségét és autonómiáját a globális színtéren.

A Patrióták Európáért (PfE) képviseletében, amely magában foglalja a Fideszt és a KDNP-t, csupán a spanyol Hermann Tertsch lépett elő a közel egyórás vitában. A Vox Európai Parlamenti képviselője hangsúlyozta, hogy Oroszország illegális katonai akciója Ukrajna ellen súlyos következményekkel jár, és a károk helyreállítása, valamint az újjáépítés érdekében óriási erőfeszítésekre lesz szükség. Tertsch arra is felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna ebben a nehéz helyzetben más országok támogatására is számíthat.

Az előző felszólalók véleményével ellentétben ő nem a vagyonok azonnali felhasználásának szükségességét hangsúlyozta. Álláspontja szerint először is egy tűzszüneti megállapodás elfogadása lenne a legfontosabb. Ezzel szemben Tertsch továbbra is a befagyasztott orosz vagyonok felhasználása mellett érvelt.

Teljesen világos, hogy valamilyen kompenzációt biztosítani kell Ukrajnának ezzel az eszközzel is, még ha tudjuk, hogy soha se tudjuk annyira megbüntetni Oroszországot, mint amennyire megérdemelné

- ezzel fejezte be beszédét a spanyol politikus.

A jobboldali, európai integrációval szemben szkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciójának nevében elsőként Johan van Overtveldt belga politikus szólalt meg. Ő már most sürgeti az orosz pénzeszközök elkobzását, hogy az Európai Unió erősebb tárgyalási pozíciót építhessen ki Vlagyimir Putyinnal szemben. Hasonlóan az előző felszólalókhoz, ő is hangsúlyozta, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított inváziója és háborúja nem maradhat következmények nélkül. Ugyanakkor kiemelte, hogy az orosz vagyonok lefoglalása egy rendkívül bonyolult folyamat, amely számos bizonytalanságot rejt magában, és ez potenciálisan befolyásolhatja az Európai Unió gazdasági és pénzügyi stabilitását. Ennek érdekében csak alapos mérlegelés után lenne hajlandó lépéseket tenni az orosz eszközök elkobzása ügyében.

A liberális Renew frakciót képviselő litván képviselő, Petras Austrevicius, elsőként lépett a mikrofonhoz, és hangsúlyozta, hogy Oroszország kártérítési kötelezettsége elkerülhetetlen, hasonlóan a Dosztojevszkij híres regényéhez, a „Bűn és bűnhődéshez”. Kifejtette, hogy a befagyasztott orosz állami eszközöket Ukrajnában a városi és civil infrastruktúra újjáépítésére kellene fordítani. Reményét fejezte ki, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok képesek lesznek egy átfogó jogi keretrendszert kialakítani az immobilizált orosz vagyonok felhasználásáról.

A finn Zöldek európai parlamenti képviselője, Ville Niinisto, a már korábban hangoztatott érvek mellett kiemelte, hogy az orosz vagyonok elkobzása nem csupán háborús kártérítésként, hanem erkölcsi kötelességként is felfogható. Ezt azzal indokolta, hogy Oroszország súlyosan megsértette a nemzetközi jogot, és háborús bűncselekményeket követett el Ukrajnában.

Merja Kyllönen, a szélsőbaloldali Baloldal (GUE/NGL) képviselője, hangsúlyozta, hogy a jövő generációk ítélni fogják, hogyan viszonyult Európa Ukrajna helyzetéhez. Véleménye szerint a kontinensnek határozottan ki kell állnia a kelet-európai ország mellett, és a válaszoknak egyértelműnek kell lenniük. Kyllönen kiemelte, hogy Ukrajna egyedül Európában találhat megbízható támogatásra, utalva ezzel az Egyesült Államokra is.

A szélsőbaloldali képviselő nyíltan beszélt arról, hogy az orosz vagyon felhasználásakor számos jogi akadály és kockázat merül fel. Ahogy ő fogalmazott,

Finnként és Oroszország szomszédjaként számomra nehezen érthetőek ezek a jogi érvek.

Ezért sürgette a megoldás mielőbbi megtalálását, hogy a 210 milliárd eurós támogatás mielőbb eljuthasson Ukrajnához. Véleménye szerint, ha Ukrajna nem képes megfékezni Oroszországot, akkor más európai országok is veszélybe kerülhetnek.

A vitában két független képviselő mellett csupán a szélsőjobboldali Szuverén Nemzetek Európája (ESN) frakciójának tagjai fejtették ki eltérő nézeteiket. Közülük elsőként Alexander Jungbluth, a német AfD képviselője, úgy vélekedett, hogy a befagyasztott orosz vagyontárgyak elkobzása valójában csak olajat önt a tűzre, amit az Európai Uniónak jobb lenne elkerülnie.

Ezenfelül éles kritikát fogalmazott meg az EU vezetésével szemben, hangsúlyozva, hogy míg az Egyesült Államok és más nemzetek már béketárgyalásokra léptek, az Európai Unió "háborús unióvá" alakul, amely nemcsak fegyverek szállítására összpontosít, hanem orosz vagyonok elkobzására is törekszik.

Elérkezett az idő, hogy az EU-ban komolyan átgondoljuk a helyzetünket, és a párbeszéd útjára lépjünk, nem pedig elhamarkodott érzelmekkel háborúba induljunk.

- hangoztatta a német szélsőjobboldali politikus, aki úgy véli, hogy egy ilyen lépés következtében minden orosz állampolgárt az Európai Unióval szemben fordítanának, ami szerinte nem lehet a szándék.

Emlékeztetett arra, hogy még azok is, akik az elkobzást pártolják, hangsúlyozták: "nagyon vékony jogi jégen" egyensúlyoznak. Véleménye szerint a befagyasztott és immobilizált orosz vagyonok elkobzása nem lehetőség, hanem inkább kockázatok sorát vonja maga után Európa számára. Szerinte a valódi támogatás Ukrajna számára a tárgyalások során valósulhatna meg.

Sokan szinte evidenciaként kezelték, hogy Ukrajna a jóvátételi intézkedések keretében ezekből az eszközökből juthatna hozzá Kijev.

Emellett érvelt például a lengyel PiS EP-képviselője, Arkadiusz Mularczyk (ECR), aki arra figyelmeztetett, a második világháború után Nyugat-Európát a Marshall-segélyből építették újjá, ami gazdasági prosperitást hozott ezen országoknak, Ukrajnának pedig ebből nem szabad kimaradnia. Szintén új elemként az olasz Demokraták EP-képviselője, Pina Picierno arra hívta fel a figyelmet, hogy a szankcióknak hatékonyabbaknak kell lenniük, az oroszok szerinte ugyanis kriptovalutákkal próbálják vagyonaikat elrejteni.

Rajtuk kívül a fent említett csoportoktól eltérő nézőpontot képviselnek a függetlenek között, különösen a legnagyobb szlovák kormánypárt, a szociálpopulista Smer ideológusa, Ľubos Blaha. Ő a javaslatot egyenesen fasiszta ötletnek minősítette, hangoztatva, hogy a második világháború idején a zsidóság vagyonának elvételére került sor. Ezzel a kijelentésével pedig egyenlőségjelet vont az agresszor Oroszország és az áldozatként emlegetett zsidóság közé.

Az orosz Dumában nemrégiben megforduló politikai személyiség zárszavában hangsúlyozta, hogy véleménye szerint az orosz nép nyitott a párbeszédre, ám úgy látja, hogy csupán az Európai Unió az, amely elzárkózik a békés megoldásoktól és a kommunikációtól.

Kijelentem, hogy szlovák állampolgárként elkötelezetten folytatjuk utunkat Moszkvába.

- Ezzel fejezte be mondandóját Blaha.

A vita zárásaként Christophe Hansen, az agrárbiztos, újra megszólalt. Viszontválaszában hangsúlyozta, hogy ez a diskurzus megerősítette benne, mennyire fontos Ukrajna további támogatása. Támogatja azt az elképzelést, hogy az Európai Bizottság együttműködjön a tagállamokkal, és alaposan feltérképezze az összes lehetséges módot, ahogyan az orosz eszközökből finanszírozhatnák Ukrajna újjáépítését, valamint azt is, hogy milyen jogi keretek között valósítható meg ez a folyamat.