Arcfelismerő technológiák Magyarországon: évente több tízezer alkalommal alkalmazzák őket, és ez csupán a nyilvánosan elérhető adatok alapján becsült szám.

"A hazai arcfelismerő rendszerek kapcsán nem tűnik reálisnak, hogy rövid időn belül 100-200 ezer ember azonosítására képesek legyenek" - nyilatkozta a HVG-nek Remport Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közéleti részvételi programjának szakértője. Hangsúlyozta, hogy még ha a technológiai háttér rendelkezésre is állna, a rendőrség erőforrásainak korlátozottsága, valamint az eljárási keretek összetettsége miatt a feladat végrehajtása rendkívül időigényes lenne.

A Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (NSZKK) a HVG közérdekű adatigénylésére elárulta: a szakértőt is igénylő arcfelismerő rendszert 2023 óta évente nagyjából 25-28 ezer alkalommal vették igénybe. A pontos statisztika a következőképpen alakult:

Remport Ádám magyarázata szerint az NSZKK olyan arcfelismerési feladatokat hajt végre, amelyekhez szakmai hozzáértés szükséges. A folyamat lépései a következőképpen alakulnak: az illetékes állami szerv eljárást kezdeményez, és ha az azonosítás szükségessé válik, feltölti a vizsgálatra szánt fényképet a megfelelően kialakított rendszerbe. Ezt követően az NSZKK, szakértők bevonásával, a biometrikus adatok segítségével meghatározza, hogy ki látható a képen, majd az eredményt továbbítja az eljárást lefolytató szervnek.

A benyújtott fénykép származhat utcai kamerák rögzítéseiből, de bármilyen nyilvánosan hozzáférhető kép is alkalmas lehet erre a célra. Ez magában foglalhat olyan fotókat is, amelyek újságokban jelentek meg, vagy amelyek a közösségi médiában, például Facebookon találhatóak. A szakértői központban az azonosításhoz hivatalos iratokban, mint például személyi igazolványokban, útlevelekben, jogosítványokban vagy bűnügyi nyilvántartásokban található képeket használnak fel.

Van azonban egy másik rendszer is, amelyről érdemes beszélni. Remport megállapítása szerint a Magyarországon automatikus arcfelismerő rendszerként ismert technológia valójában nem teljesen önjáró; ennek a módszernek is szüksége van emberi beavatkozásra, bár a folyamat sokkal gyorsabb. A fő különbség abban rejlik, hogy ebben az eljárásban a rendszer öt olyan személyt javasol az ügyintézőnek, akik az adatbázisban valamilyen szempontból hasonlóságot mutatnak. Az öt javasolt arckép közül választják ki a legmegfelelőbbet, de ezt a feladatot - eltérően az NSZKK eljárásától - nem egy erre specializálódott szakember végzi el.

"A tömegrendezvények esetében ez a megközelítés sajnos meglehetősen pontatlan lehet. A szakértők hiányán túlmenően a sűrű tömegben, szoros sorokban sétáló emberek képeinek minősége is kérdéses, nem beszélve arról, hogy politikailag érzékeny helyzetekben a rendőrség valószínűleg nyomás alatt áll, így gyorsan kell cselekednie, ami a létszámhiány miatt még nehezebb feladatot jelent." - osztotta meg véleményét a TASZ szakértője.

Az "automatizált" arcfelismerés használatáról a rendőrség nem vezet nyilvántartást, vagy legalábbis a HVG által benyújtott adatigénylésre nem válaszolt, mivel nem tartja magát adatkezelőnek. A vonatkozó szabályozás egyébként érdekes részleteket is tartalmaz; a TASZ által indított másik adatkérés révén például kiderült, hogy az arcfelismerő rendszert valójában az Energiaügyi Minisztérium üzemelteti.

Az arcfelismerő technológiát az alábbi intézmények és szervezetek javaslatára lehet aktiválni:

A rendőrség végül úgy döntött, hogy nem szab ki büntetéseket a Pride résztvevőire, mivel a rendezvény jogi státusza nem volt teljesen világos. A Budapest Büszkeség Menetét a Fővárosi Önkormányzat hirdette meg, azonban a rendőrség megtiltotta annak lebonyolítását. Ezzel szemben több jogvédő szervezet és Karácsony Gergely vezette önkormányzat vitatta a hatósági lépéseket, hangoztatva, hogy a menet jogilag fővárosi rendezvénynek számít, amelyre nem vonatkozik a gyülekezési törvény, így nem is kellett azt bejelenteni a rendőrségnek. Mivel a bejelentés elmaradt, a rendőrségnek nem állt jogában betiltani az eseményt.

A rendőrség hétfőn bejelentette, hogy a rendezvény szervezői nem keresték meg a hatóságot egyeztetés céljából, és bár tudomásuk volt a tiltásról, ennek ellenére olyan kommunikációt folytattak, amely ellentmondott a tényeknek. A közlemény szerint "Az embereket a gyűlésre invitálták, azt állítva, hogy az jogszerű. Az egymással ellentétes nyilatkozatok, valamint az önkormányzati szerepvállalás sokak számára zűrzavart okozhatott a jogi helyzet megértésében, ezért feltételezhették, hogy a rendezvényen való részvételük összhangban áll a hatályos jogszabályokkal."

A szakértői beavatkozást igénylő, tehát nem "automatikus" arcfelismerő rendszer alkalmazása esetén a tömegek azonosítása jelentősen elhúzódott volna. Jelenleg a rendszer napi 70-80 azonosítást végez, és ha 150 ezer résztvevővel számolunk, akkor körülbelül öt évbe telt volna, mire precízen azonosítják a Pride rendezvény minden résztvevőjét. Ha pedig más becslésekre alapozunk, és 250-300 ezer felvonulóval kalkulálunk, akkor akár 10 év is szükséges lett volna ahhoz, hogy ezzel a módszerrel befejezzék a munkát.