A régészek megfigyelései szerint Pompeii egykori lakói nemcsak elhagyták otthonaikat, hanem évszázadokon át küzdöttek azért, hogy újra életet leheljenek a romokba. A város szelleme sosem hunyt ki teljesen; a múlt emlékét őrző emberek újra és újra visszaté
Az ásatások feltárták a telepesek stratégiáit és a visszatérés bizonyítékait
Pompeji, az ókori római város, amely a Vezúv kitörése előtt több mint 20 ezer ember otthona volt, óriási rombolást szenvedett el. Érdekes módon, úgy tűnik, hogy akadtak olyan túlélők, akik nem tudtak új életet kezdeni máshol, és ezért visszatértek az elpusztult városba. Régészek feltételezése szerint nemcsak ők, hanem mások is érkeztek, akik új lakóhelyet kerestek, bízva abban, hogy a romos falak között értékes nyomokra bukkannak, amelyeket Pompeji egykori lakói hagytak maguk után.
A régészeti kutatások eredményei alapján ez a település valószínűleg informális jellegű volt, ahol az ott élők bizonytalan körülmények között élték mindennapjaikat, anélkül hogy a római városokra jellemző fejlett infrastruktúra és szolgáltatások rendelkezésükre álltak volna - olvasható a Science Alert által közölt AFP közleményben. Végül a helyszínt az ott lakók az 5. század során teljesen elhagyták. A kutatók azt is megállapították, hogy míg a régi házak felső szintjein újra megjelent az élet, a korábbi földszinteket kemencékkel és malmokkal felszerelt pincékké alakították át.
Gabriel Zuchtriegel, a lelőhely igazgatója így fogalmazott: „Az új ásatások révén a kép most már sokkal világosabbá vált: a 79 utáni Pompeji nem csupán egy város, hanem inkább egy szürke, bizonytalan agglomerációként tűnik fel – egyfajta tábor vagy favela, amely a még fellelhető romok között rejtőzik, és amely valaha Pompeji volt.”
A helyszín újra benépesülésének jeleit már korábban is észlelték, ám a Pompejire jellemző élénk színekben pompázó freskók és az érintetlen házak felfedezésére irányuló sürgető vágy következtében „a helyszín újbóli benépesülésének nyomait szó szerint eltüntették, s gyakran dokumentálás nélkül söpörték el”. „A város 79-ben történt pusztulása egy jelentős történeti esemény, amely teljesen elfoglalja a kollektív emlékezetet” - nyilatkozta Zuchtriegel.
A régészek szerint Pompeji lakosságának körülbelül 15-20%-a vesztette életét a vulkánkitörés következtében, legfőképp a hőség elviselhetetlensége miatt, amikor a várost hatalmas gáz- és hamufelhők borították be. A vulkáni hamu olyan mértékben temette be a római várost, hogy az így tökéletesen megőrizte a házakat, középületeket és mindennapi tárgyakat, sőt, még az ott élő emberek maradványait is. Ez a lenyűgöző állapot csak a 16. század végén került napvilágra, amikor a régészek felfedezték ezt az időben megfagyott világot.
Pompeji, az UNESCO világörökség részét képező lenyűgöző helyszín, Olaszország második legnépszerűbb turisztikai célpontja a római Colosseum mögött, tavaly körülbelül 4,17 millió látogatót vonzott. A terület összesen körülbelül 22 hektárt ölel fel, ám ennek egyharmada még mindig a vulkáni hamu titkait rejti – hívja fel a figyelmet a ScienceAlert.
