A Netflix remek döntést hozott, hiszen ez a történet újra elvarázsolja a világot.

A Száz év magány történetét a filmadaptációban az elejétől a végéig időrendben, lineáris módon meséltette el Jose Rivera forgatókönyvíró. Ez volt talán a legnagyobb kompromisszum, amit meg kell hoznia az eredeti műhöz képest.

Amikor értesültem arról, hogy a Netflix a Száz év magány című klasszikus regény televíziós adaptációját kívánja elkészíteni, meglehetősen kétkedő voltam – finoman szólva. Határozottan úgy véltem, hogy ez egy lehetetlen feladat, és hogy valószínűleg nem fog sikerülni jó sorozatot létrehozni belőle. Szóval, csak negatív gondolatok fogalmazódtak meg bennem a projekt kapcsán – nyilatkozta Jose Rivera forgatókönyvíró a Radio GaGa című műsorban, amelyet a Székelyhon portál is átvett.

Jose Rivera a világjárvány idején kezdett el dolgozni a projekten. Először csak a pilotot, azaz az első epizódot írta meg, majd ezt követte a második rész is. Ekkor azonban berobbant a pandémia, és nyilvánvalóvá vált, hogy nem lesz lehetőségük írói csapatot toborozni, ami a televíziós és filmes iparban általában megszokott. Ezért Rivera úgy döntött, hogy vállalja a feladatot, és ő maga írja meg az egész sorozatot. Így végül 16 epizód született, ami több mint két éves alkotómunkát jelentett számára.

Jose Rivera kifejtette, hogy a televíziós környezet elkerülhetetlenül kompromisszumokkal jár. Az egyik legjelentősebb kihívás az volt, hogy a regény, amely rendkívül nonlineáris szerkezetű, folyamatos időbeli ugrásokkal operál. Ez a sajátos narratív stílus viszont a tévénézők számára szinte lehetetlenné tenné a történet követését, ha a művet pontosan úgy adaptálnák, ahogyan Gabriel García Márquez megírta.

Ezért úgy döntöttem, hogy a történetet időrendben, lineáris módon mesélem el az elejétől a végéig, ez volt talán a legnagyobb kompromisszum. Azt hiszem, ez a legjelentősebb kompromisszum, amit meg kellett hozni, hiszen határozottan teljességgel eltér a könyvtől.

Emellett a regényben van néhány társadalmilag és erkölcsileg nem elfogadott szexuális töltetű csábításjelenet, amelyet nem hagyott el teljesen, nem vette ki őket, de erősen visszafogta.

A sorozatban sokkal árnyaltabbak és komplexebbek a karakterek, mint ahogyan azt a könyv lapjain láthatjuk. Az ilyen kreatív megoldások elengedhetetlenek a modern televíziós nézők igényeinek kielégítéséhez.

- fűzte hozzá Jose Rivera.

Gabriel García Márquez Száz év magány című ikonikus regénye 1967-ben jelent meg, és elképesztő népszerűségnek örvend azóta is, több mint 50 millió példányban adták ki szerte a világon, és 46 nyelvre fordították le. A könyvből eddig nem készült még semmilyen adaptáció, és ez nem véletlen, maga a szerző gátolta ezt meg.

Ám ahogy utolsó, befejezetlen írását is kiadták Márquez fiai - az író végakarata ellenére -, úgy az utódok a filmjogokról is másként döntöttek, mint apjuk. A Találkozunk augusztusban című kötet idén jelent meg a Magvető Kiadó gondozásában. Az már biztos, hogy a Netflix jó lóra tett, ugyanis a sorozat hatalmas népszerűségnek örvend világszerte. A kritikánkat itt olvashatja.