A német gazdaság és politika jelenleg zűrzavaros állapotban van, és kérdéses, hogy az előrehozott választások valóban megoldást jelentenek-e a helyzetre.

A német belpolitika idén nem éppen rózsás képet fest: széthúzó koalíciós pártok, bizalmi válság, és a rendkívüli választás kiírásának lehetősége vetíti előre a zűrzavart. A politikai táj mostanában nemcsak a kihívások, hanem a remények szempontjából is elég komor, hiszen a múlt években sokkal bizakodóbban várták az új évet a politikai szereplők.

az Szabad Demokraták Pártja (FDP) a német politikai táj széles spektrumának fontos szereplője, és mindig is hangsúlyozta, hogy nélkülük a kormányzás nem működhet hatékonyan. Helmut Schmidt, a szociáldemokraták egykori vezetője, visszaemlékezve a német politikai színtér alakulására, rámutatott arra, hogy az FDP története során többször is megingatta a politikai stabilitást, amikor elhagyta a koalíciókat. Az 1966-os lelépés során Ludwig Erhard kancellár mögött, és az 1982-es események kapcsán, Schmidt arra figyelmeztetett, hogy az FDP, ha úgy érzi, hogy érdekei nem érvényesülnek, újra és újra képes lehet megváltoztatni a politikai tájat. Ezzel a megjegyzéssel a párt folyamatos hatását és a német politikai élet dinamikájának változékonyságát hangsúlyozta.

A jobboldali konzervatív szabaddemokraták akár stratégiai megfontolásból is hajlandók lehetnek megrongálni egy jól működő koalíciót.

Schmidt, aki 2015-ben távozott az élők sorából, valóságos prófétának bizonyult, hiszen idén novemberben harmadszor is bekövetkezett, hogy az FDP elfordult korábbi szövetségeseitől. Ráadásul ezúttal egy alaposan előkészített forgatókönyv alapján, Olaf Scholz SPD-s kancellár provokálásával történt, aki a - Elég volt! - jelszóval végül kénytelen volt eltávolítani kormányából Christian Lindner FDP-s pénzügyminisztert.

Ezzel a lépésével végét érte az SPD, a Zöldek és az FDP rövid életű, mindössze három évig tartó koalíciója, amely már a kezdetektől fogva sem indult a legjobban. A 2021-es választások után, amelyek lezárták Angela Merkel 16 éves kereszténydemokrata (CDU) irányítását, egy dolog mindenképpen világossá vált: sem a CDU, sem az SPD nem kívánta tovább vinni a nagykoalíciót. Különösen a szociáldemokraták fáradtak bele a "kicsi segéd" szerepébe, ezért döntöttek úgy, hogy inkább a Zöldekkel és az FDP-vel alakítanak új együttműködést.