A magyar állam titokban felkészül a háborús helyzetekre, ám e felkészülés részleteit nem osztja meg velünk, így nem tudjuk, milyen lépéseket kellene tennünk.
Az Orbán-kormány titokban készül a háborús veszélyekre, miközben a propaganda folyamatosan a béke eljövetelét hirdeti. Ez a kettősség azonban komoly kockázatot jelent az ország ellenálló képessége szempontjából. Külföldi példák világítanak rá, hogy a lakosság felkészítése legalább olyan lényeges, mint az állami intézkedések, hiszen a közösség aktív részvételével lehet csak hatékonyan reagálni a váratlan helyzetekre.
Amikor ez a cikk megjelenik, 981 napja van háborús veszélyhelyzet Magyarországon. Ez komolyan hangzik, és az is. A veszélyhelyzet egyike az Alaptörvényben rögzített három különleges jogrendi kategóriának. A másik kettő a hadiállapot, és a szükségállapot. Különleges jogrendben más szabályok érvényesek, rendszerszinten változik meg az állam működése. Hatályos törvények rendelkezéseit lehet kormányrendeletekkel felülírni, alapvető jogok függeszthetők fel.
A kormány kritikusai szerint ez az intézkedés egy célt szolgál: hogy Orbán Viktornak még több hatalom összpontosuljon a kezében. Ha ez így is van, nem vesz el abból, hogy a háborús kockázatok kétségtelenül nőnek, és ez elővigyázatosságra kötelez.
Az amerikai és brit hírszerzés vezetői arra figyelmeztetnek, hogy a globális világrend soha nem volt még ennyire veszélyben a hidegháború vége óta. Európában nyílt katonai konfliktus zajlik, ahol az egyik érintett fél atomhatalom. Ez az ország hibrid háborút indított Magyarország és a NATO-szövetségesei ellen: szabotázs- és befolyásoló akciókat hajt végre, destabilizálja a helyzetet, gyújtogat, robbant, és emberek életét oltja ki. A konfliktus jelenleg is zajlik, és mi is érintettek vagyunk benne.
A 2024-es európai parlamenti és önkormányzati választásokra készülve úgy tűnt, hogy a magyar kormány komolyan veszi a háború fenyegetését. Pár nappal a június 9-i választás előtt Orbán Viktor a Margitszigeten, egy a háborúval kapcsolatos, szürreális és zavarba ejtő előadás után, több tízezer fős tömeg előtt kijelentette:
A háború kegyetlen és halálos. Van, aki a fegyver roppanása közepette esik el, mások menekülni próbálnak, miközben a bombák zaja a fülükben zúg. Van, aki az ellenség fogságában szenved, és van, aki a járvány sújtotta területeken leli halálát. Vannak, akik az éhség emésztő fájdalmával néznek szembe, míg másokat a kínok között törnek meg. Nők, akiket megerőszakolnak, férfiak, akiket rabszolgasorsra ítélnek. A sírok végtelen sora hirdeti a veszteségeket, miközben a fájdalmas zokogás kíséri a fiaikat kereső anyák és férjeiket gyászoló nők hangját. Megannyi élet merült a feledés tengerébe. Egy dolog biztos: a háború árnyéka mindenhol ott lebeg, ahol csak megjelenik. Nincs menekvés, nincs búvóhely; a háború utolér, és nem hagy teret a reménynek.
Komolyan hangzik ez is. Aztán ahogy lement a választás, és ismét fölényesen győzött a kormánypárt, a háború veszélye eltűnt a Fidesz kommunikációjából. 2025-ben már "fantasztikus" évünk lesz a miniszterelnök szerint. Pedig a háborús veszély nem lett hirtelen kisebb, ha valami, hát csak nagyobb lett.
A német hadsereg szakértői úgy vélik, hogy "kicsi az esélye annak, hogy Oroszország csupán Ukrajnával beérje". A helyzet komolyságára való tekintettel Németország közvetlen fenyegetettség alatt áll, ezért a védekezés érdekében a lakosság aktív részvételére van szükség. Ennek jegyében egy ezeroldalas titkos dokumentum készült, amely a német állampolgárok és vállalatok háborús felkészülését célozza meg, és nem csupán a fiók mélyére szánták. Jörn Plischke alezredes, a Bundeswehr hamburgi szárazföldi parancsnokságának vezetője november végén a városi kereskedelmi kamara előtt tartott előadást, amelyben részletezte, hogyan készülhetnek fel a vállalatok és a nagyobb gazdasági szereplők egy esetleges háborús helyzetre.
"Száz munkatársonként legalább öt új kamionsofőrt kellene képezniük, akikre jelenleg nem is számítanak. Érdemes megjegyezni, hogy a német utakon közlekedő teherautók 70%-át kelet-európai sofőrök irányítják. Ha a térségben háború törne ki, vajon hova tűnnének ezek az emberek?"
- Ezt a kérdést tette fel az alezredes, ahogyan arról a Frankfurter Allgemeine Zeitung is beszámolt.
Biztosítsák gyáraik folyamatos energiaellátását, például saját szélturbinák telepítésével vagy dízelgenerátorok beszerzésével. Fontos, hogy rendelkezzenek egy jól kidolgozott forgatókönyvvel, hiszen ez kulcsfontosságú. Az alezredes feladatául kapta, hogy "felrázza" a mezőgazdasági, ipari és szolgáltató szektor vállalkozásait. Ezt a célt szolgálják a szárazföldi parancsnokságok vezetői az ország különböző pontjain.
A helyzet súlyosságát kiemelve Plischke alezredes a drónokkal végzett megfigyelések, a fegyverraktárak, katonai létesítmények és létfontosságú infrastrukturális elemek ellen irányuló szabotázsakciókat, merényletkísérleteket és kibertámadásokat említette, amelyek "naponta, és egyre gyakoribbá válva" fordulnak elő szerte az országban. "Oroszország már megkezdte a háborús felkészülés folyamatát" - fogalmazott.
A német hírszerző szolgálatok szerint az oroszok négy-öt éven belül képesek lesznek nyugatabbra is támadni, és Németország le van maradva. Oroszország jelenleg havonta 25 harckocsit gyárt, Németország évente hármat.
Kádár Pál dandártábornok, aki 2022 óta a Miniszterelnöki Kormányiroda Védelmi Igazgatási Hivatalának vezetője, egy Keszely László ezredessel közösen írt tanulmányában ("A nemzeti ellenálló képesség megerősítésének keretszabályai, elvi irányok és várható trendek beazonosítása" - Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Védelmi-biztonsági Szabályozási és Kormányzástani Kutatóműhely) részletesen elemzi a lakosság háborús felkészítésének nemzetközi gyakorlatát. Ebben a kontextusban nem csupán a hagyományos fegyveres konfliktusokra való felkészülés áll a középpontban, hanem a hibrid háborúval szembeni ellenálló képesség fejlesztése is. A hibrid támadások körébe tartoznak például a kibertámadások, a dezinformációs kampányok, valamint a szabotázsakciók, amelyek mind komoly kihívásokat jelentenek a modern társadalmak számára.
A litván védelmi minisztérium 2015 januárjától kezdődően folyamatosan biztosít útmutatót a lakosság számára arról, hogyan reagáljanak egy esetleges orosz hibrid támadásra. Az útmutatóban összesen 198 különböző ellenállási technikát részleteznek, amelyek segíthetnek a védekezésben. Emellett a litván hatóságok rendszeresen szerveznek gyakorlatokat, ahol részletesen bemutatják a lakóknak, milyen lépéseket kell tenniük válsághelyzetekben, így felkészítve őket a váratlan eseményekre.
Kádár és Keszely tanulmányában azt olvashatjuk, hogy a finn kormány már 2003 óta dolgozik egy átfogó biztonsági keretrendszer kiépítésén, amelyben a különböző minisztériumok és a társadalom szinte minden szegmense részt vesz. Az általuk megalkotott modell lényege, hogy az egész társadalom közösen lép fel a védekezés érdekében, és minden szereplő, beleértve a magánszektor vállalatait és a civil szervezeteket is, saját feladatkörének megfelelően hozzájárul a biztonság fenntartásához.
Norvégia innovatív módon alakította ki a "totális védelem" koncepcióját, amely arra az elvre épül, hogy az ország védelme érdekében minden elérhető polgári és katonai erőforrást maximálisan fel kell használni. Ez a megközelítés célja, hogy a lehető legnagyobb ellenállást nyújtsa az agresszorokkal szemben. Svédország is hasonló irányvonalat követ, sőt, jogszabályokat is hozott ennek érdekében. A svéd kormány célja, hogy az ország legalább három hónapig képes legyen ellenállni bármilyen potenciális biztonsági válságnak. Ennek megvalósítása érdekében a 16 és 70 év közötti állampolgárok kötelesek hozzájárulni, a végzettségük és foglalkozásuk szerinti lehetőségeik révén.
A svéd kormány kötelezheti a gazdaság szereplőit gyakorlatokon történő részvételre, illetve különféle készletek képzésére, és rendszeresen ad ki általános tájékoztató füzeteket arról, mi a lakosság teendője háborús konfliktus esetén (az első 1943-ban jelent meg). A legutóbbi, a nemzetközi sajtó által is felkapott svéd brosúra így kezdődik:
"A Svédországot érő katonai fenyegetés megnőtt, ezért fel kell készülnünk a legrosszabbra - egy fegyveres támadásra. Ha bárki megtámadja Svédországot, sohasem adjuk meg magunkat. Minden ezzel ellentétes állítás hazugság".
A 32 oldalas kiskönyv számos hasznos információt tartalmaz, például arról, hogy milyen alapvető dolgokat érdemes felhalmozni – legyen szó vízről, élelmiszerről vagy készpénzről – és hogy ezekből mennyit célszerű összegyűjteni. Továbbá, a kiadvány útmutatást ad arra is, mit tegyünk, ha otthon váratlanul áramkimaradás lép fel. Hasonló tájékoztató anyagok találhatók Ausztriában, Norvégiában és Finnországban is. Ezeknek az országoknak a kormányai abban bíznak, hogy a rendszeres és átgondolt útmutatások hozzájárulnak a lakosság biztonságának növeléséhez, és szükség esetén akár életet is menthetnek.
2024. december 2. óta folyamatosan keresem a választ a magyar kormánytól arra, hogy terveznek-e kiadni egy olyan kiskönyvet, amely útmutatást nyújt az embereknek a háborús veszélyhelyzetre való felkészüléshez. Ha erre nem is kerül sor, legalább jó lenne, ha nyilvánosan megosztanák, hogyan védekezhet az átlagpolgár a már három éve fennálló helyzetben. Milyen mennyiségű élelmiszert, vizet, gyertyát, gyógyszert és készpénzt érdemes otthon tárolni? Hol találhatók a legbiztonságosabb helyek a pincék közül, ahová menekülhetünk rakétatámadás esetén?
