A kormány véleménye szerint gazdaságunk megrendülne, ha lemondanánk az orosz gázról, ám a Gazpromtól elhatárolódó V4-es országok tapasztalatai éppen az ellenkező tendenciát igazolják.

Csehország, Lengyelország és a részlegesen független Szlovákia gazdasági növekedése a 2022-2024-es időszakban kedvezőbb ütemben fejlődött, mint a miénk. Ezen kívül a háború kitörése óta a mi gazdaságunk jelentősebb lassuláson ment keresztül, összehasonlítva a szomszédos országok teljesítményével.

Magyarország gazdasági teljesítményét, az ország orosz gáztól való függését és a kettő közti kapcsolatot veszi szemügyre a GKI Gazdaságkutató Zrt. hétfőn publikált elemzése, mely arra jut, hogy a kormány érvelésével szemben nem fogná vissza a GDP növekedését, ha leállnánk a Gazprom termékének importálásával. Vagy legalábbis a régió országai meg tudták oldani úgy a részleges vagy teljes függetlenedést, hogy a gazdasági teljesítményük jobb lett, mint a továbbra is függésben lévő Magyarországé.

A GKI elemzése szerint Magyarország orosz energiafüggősége, amely a hidegháború alatt kiépült infrastruktúrára vezethető vissza, komoly sebezhetőséget teremt mind politikai, mind gazdasági szempontból. Ez a helyzet nem csupán hazánk sajátja: a KGST lebontása után a környező országok is hasonló kihívásokkal néztek szembe, amelyek az orosz gázforrásokkal való függőségből erednek.

Közülük ki előbb, ki később ismerte fel a kialakult helyzet kockázatait. A balti országok 2014-ben, a Krím-félsziget orosz megszállását követően ocsúdtak fel, ezt követően szinte teljesen leváltak az orosz gázról. Ekkor a Visegrádi országok közül egyedül Szlovákia észlelte a kitettség veszélyeit: a pozsonyi kormányzat egy év alatt 44%-kal csökkentette az orosz gázimportot. A lengyeleknek és a cseheknek kicsit több idő kellett, de a 2022-es ukrajnai háborút követően ők is szinte teljesen megszüntették az orosz közvetlen gázbehozatalt.

Az oroszországi gázimport alakulásának vizsgálata 2013-as bázisértékkel (100%) egy érdekes perspektívát nyújt a nemzetközi energiaellátás dinamikájáról. Az évek során tapasztalható trendek nemcsak a gazdasági kapcsolatok finom változásait tükrözik, hanem a geopolitikai események, valamint a megújuló energiaforrások térnyerésének hatását is. A gázimport mennyisége és iránya folyamatosan változik, amely számos tényezőtől, például a nemzetközi politikai helyzettől, a piaci igényektől és a helyi energiaforrások kiaknázásától függ. Az adatok elemzése lehetővé teszi a jövőbeli trendek előrejelzését és a döntéshozók számára fontos információk nyújtását.

A függetlenedési folyamatban több tényező játszott szerepet, mindegyik különböző mértékben hozzájárulva a cél eléréséhez. Az infrastruktúra fejlesztése, az LNG terminálok kiépítése, valamint a megújuló energiaforrások előretörése mind fontos lépéseket jelentenek. Emellett az energiaigényes iparágak visszaszorulása is jelentős hatással bírt. Ne feledkezzünk meg a re-export szerepéről sem, amely magában foglalja az orosz földgáz (LNG) más országok zászlaja alatt történő beszerzését. A hazai kormány azonban sajátos energiastratégiát követett: az orosz gáz- és olajimport mértéke nem csökkent lényegesen az utóbbi évek során.

A magyar kormány eddigi legmeghatározóbb érve a függőség fenntartására kezdetben az alacsony árakra épült, ám amikor nyilvánvalóvá vált, hogy az orosz földgáz ára nemcsak hogy nem versenyképes, de sok esetben még magasabb is, a kommunikációs stratégiájukban a gazdasági racionalitás került a középpontba. A hangsúly azon volt, hogy az orosz gáz nélkül a magyar gazdaság súlyos válságba kerülne, és drámai mértékű visszaesés várható.

A 2022-es év után az orosz gáztól teljesen függetlenedő csehek és lengyelek, valamint a részben függetlenedő szlovákok a magyar gazdaságnál kedvezőbb GDP-növekedést mutattak fel a 2022-2024 közötti időszakban, még úgy is, hogy az energiaárak náluk is jelentős emelkedésen mentek keresztül. Ha a hosszú távú növekedési trendeket vizsgáljuk, a háború kirobbanása óta eltelt időszak különbségei még élesebben kirajzolódnak: a magyar gazdaság lassulása sokkal drámaibb mértékű, mint a többi V4-es ország esetében. Az adatok világosan jelzik, hogy az orosz gázról való leválás nem feltétlenül kell, hogy növekedési áldozatokkal járjon.

A GDP volumenének éves átlagos változása százalékos formában, összehasonlítva a 2013-2021-es és a 2022-2024-es időszakok között.

A leválás sikeres megvalósításához elengedhetetlen a nagy energiaigényű iparágak, például az akkumulátor-gyártás visszaszorítása. Ennek a kérdésnek a súlyát jól tükrözi, hogy a debreceni CATL áramfogyasztása becslések szerint másfélszer meghaladja az egész megye lakossági energiafelhasználását.

A szöveg egyediségének érdekében a következőképpen alakítanám át: Fontos szerepet játszik az infrastrukturális fejlesztések megvalósítása, valamint a nagyszabású energiahatékonysági pályázatok kiírása. Az Európai Unió is támogatná a REPower program keretein belül ezeket a kezdeményezéseket, azonban a jogállamiság terén felmerülő problémák gátolják a források hatékony felhasználását. Az orosz gáz ára nem alacsonyabb, mint a más alternatív lehetőségek, és más országok számára a leválás nem jelentett komoly gazdasági nehézséget. Ennek fényében a gazdasági szempontból nem tűnik előnyösnek az orosz gázimport. Az orosz gázról való leválás tehát elsősorban politikai elhatározást igényel, amint azt a GKI legfrissebb elemzése is hangsúlyozza.