A kormány árszabályozási intézkedései ellenére továbbra is emelkedett az infláció mértéke.

A telefon- és banki szolgáltatások díjainak csökkentése kedvező hatással volt azok elérhetőségére, míg az élelmiszerek ára ismét emelkedésnek indult, még a kormány beavatkozása ellenére is, amely az árrés szabályozására irányult. Az infláció mértéke 4,4 százalékra ugrott, és az áprilisi adatokhoz képest is tapasztalható volt az árak emelkedése.

Nagy Márton irányítása alatt a Nemzetgazdasági Minisztérium az elmúlt időszakban a közvetlen beavatkozástól egészen a nyílt fenyegetésig terjedő lépéseket tett az árak csökkentése érdekében. Most, a Központi Statisztikai Hivatal közzétette a májusi inflációs adatokat, amelyek szerint az áprilisi 4,2%-os szint után...

Májusban a fogyasztói árak átlagosan 4,4 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest.

Áprilisi adatokhoz viszonyítva egy hónap leforgása alatt az árak 0,2 százalékkal emelkedtek.

A tavaly december óta eltelt időszakban a 2-4 százalékos toleranciasávba történő visszatérés sajnos nem valósult meg.

Az adat összegyűjtése és feldolgozása során a következő lépések valósultak meg:

Az Európai Unióból eddig 21 ország áprilisi inflációs adatai állnak rendelkezésünkre, és ebből a szempontból Magyarország a második legrosszabb helyzetben van, csupán Észtország előzi meg. Emellett várhatóan, amikor a román adatok is megérkeznek, azok is kedvezőtlenebb eredményeket mutatnak majd, mint a miénk.

Az újabb állami beavatkozások első lépése az volt, hogy még márciusban maximálták harminc fajta élelmiszer árrését. Miután márciusról áprilisra 1,3 százalékkal estek az átlagos élelmiszerárak (az adatfelvétel időpontja miatt először ekkor látszhatott az árréssapka hatása), áprilisról májusra 0,6 százalékkal nőttek. A zöldség és gyümölcs 1,6 százalékos havi drágulása mellett a csokoládé 2,5, a kávé 1,8, a sertéshús 1, illetve a liszt 0,9 százalékos drágulása volt a nagyobbak között az elmúlt egy hónapban, míg a tojás 2,5, a margarin 2,2, a tej 0,9 százalékkal kevesebbe került, mint áprilisban.

Az élelmiszerárak terén 5,9 százalékos inflációval kell szembenéznünk, ami a tavalyi év hasonló időszakához képest jelentős emelkedést jelent. A tojás ára például 26%-kal, az étolaj 25,3%-kal, a liszt 25%-kal, míg a kávé 22,5%-kal nőtt. Azonban nem minden termék drágább: a sertéshús 1,6%-kal, a párizsi 7,3%-kal, a tejtermékek 7,4%-kal, míg a margarin még 30%-kal is olcsóbb lett a tavaly májusi árakhoz képest.

2023 decembere óta minden egyes hónapban a szolgáltató szektorban mérték a legnagyobb inflációt, ez most véget ért. A legjobban ezúttal az alkoholos italok és a dohánytermékek drágultak, a szolgáltatások átlagos ára pedig ezrelékre pontosan ugyanannyival változott, mint az élelmiszereké, 5,9 százalékkal nőtt. Sőt, áprilisról májusra még 0,1 százalékos árcsökkenést is mértek a szolgáltató szektorban.

A helyzet egyik leglényegesebb tényezője kétségtelenül az, hogy a kormány elsőként a telefonszolgáltatók szabályozásának nekiállt, majd ezt követően a bankok és biztosítók önként vállalták a díjak csökkentését. Ennek következményeként a telefon- és internetdíjak márciusról áprilisra 1,6 százalékkal emelkedtek, viszont áprilisról májusra 2,2 százalékos csökkenést mutattak. Ezen kívül a "fel nem sorolt szolgáltatások" kategória, amelybe többek között a banki és biztosítói díjak is beletartoznak, március és április között 0,1 százalékkal drágult, majd májusra 0,6 százalékkal olcsóbb lett. Az előző évhez képest a telefon- és internetdíjak 1,3 százalékkal nőttek, míg a "fel nem sorolt szolgáltatások" csoportja 5,9 százalékkal drágult.

Majd következtek a kormány listáján a háztartási termékek - Nagy Márton már el is büszkélkedett azzal, hogy tud két csomag zsebkendőt vásárolni. A háztartási fogyóanyagok 0,1 százalékkal drágábbak, mint áprilisban és 1,5 százalékkal kerülnek többe, mint egy éve, a mosó- és tisztítószerek pedig az áprilisinál 0,2, az egy évvel korábbinál 1,1 százalékkal drágábbak.

Az inflációt a benzinár még vissza is húzza - pedig ahhoz most hozzá sem nyúlt a kormány. Az üzemanyagok 1,9 százalékkal olcsóbbak, mint áprilisban voltak, és 4,8 százalékkal vannak a tavaly ilyenkori árszint alatt.

És legújabban a nem támogatott gyógyszereknél ígéri a kormány, hogy beavatkozik az árazásba. Ezek az áprilisinál 0,3, az egy évvel ezelőttinél 5,4 százalékkal drágábbak

A tartós termékek kategóriájában a bútorok és háztartási gépek ára 2,6%-kal emelkedett az elmúlt év folyamán, míg a járművek ára 0,8%-kal növekedett, az elektronikai termékek pedig 0,9%-kal drágultak. Érdemes megjegyezni, hogy ennek a csoportnak az átlagát jelentősen befolyásolják a használt autók, amelyek jelenleg 0,8%-kal olcsóbbak, mint egy évvel ezelőtt.

A rezsi változásait a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) egy olyan módszertannal számolja, amelyet sok esetben megkérdőjeleznek. Míg a legtöbb ár viszonylag stabil, a számok alakulása attól függ, hogy hányan esnek a kedvezményes árakat biztosító fogyasztási határok alá. Érdekes módon, a rezsicsökkentés ellenére a vezetékes gáz ára 11,4 százalékkal emelkedett az elmúlt évhez képest, míg a piaci áron kapható palackos gáz csupán 6,8 százalékos dráguláson ment keresztül. Az áram ára is enyhén emelkedett, mindössze 1 százalékkal.

A kormány most úgy számol, hogy az eredetileg tervezett 3,2 helyett 4,5 százalékos lehet az idei átlagos infláció. Ez a Magyar Nemzeti Bank szerint a legjobb forgatókönyv volna: az MNB előrejelzése az, hogy 4,5 és 5,1 százalék között lehet az éves átlag.