A kormány támogatásokra gyakorlatilag minimális összegeket fordított, ami drámai csökkenést eredményezett a beruházások terén.

A 2024-es év a korábbi évekhez képest szerény államilag támogatott beruházást hozott Magyarországra: a kormány csak alig 42 milliárd forint értékben nyújtott célzott állami ösztönzőket különböző projektekhez. A megelőző évi támogatásoknak alig 1,5 százalékára szerződött a kormány a Külgazdasági és Külügyminisztérium szerződéslistája szerint. Ez a fajsúlyos visszaesés pedig meg is látszódott azon, hogy a beruházások visszaesése miatt tavaly ősszel technikai recesszióba került Magyarország.

Közzétette 2024-es szerződéslistáját az egyedi kormánydöntéseken alapuló állami támogatásokról a Külgazdasági és Külügyminisztérium. A korábbi évekhez képest pedig a lista sokkal vékonyabb, a költségvetésből alig több mint 42 milliárd forintot fizetett csak ki a kormány a vállalkozásoknak.

A legnagyobb támogatást a Pick Szeged Szalámigyár és Húsüzem Zrt. kapta, amely 40,02 milliárd forintos beruházásának 25%-ához, azaz 10 milliárd forinthoz jutott. E beruházás a szárazárú gyártás kapacitásnövelésére irányul, és tovább erősíti a cég piaci helyzetét.

A támogatási rangsor második pozícióját a Hungerit Baromfifeldolgozó és Élelmiszeripari Zrt. foglalja el, amely 8,8 milliárd forint állami támogatásban részesült. Ez a támogatás egy 35,2 milliárd forintos zöldmezős beruházáshoz kapcsolódik, amelynek keretében új csirkevágó és feldolgozó üzem létesül.

A költségvetésből a legmagasabb, 45%-os támogatás két magyar vállalkozás, a Kiss és Társa Vas- és Fémipari Kft., valamint a Gerulus Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. projektjeihez került. Mindkét vállalkozás fókuszában a megújuló energia áll: a Kiss és Társa napelemes rendszereket telepít, míg a Gerulus átfogó energiahatékonysági fejlesztéseket hajt végre.

A támogatott projektek között csupán egyetlen esetben, a Lenovo Manufacturing Hungary Kft. fejlesztése kapcsán ígértek új munkahelyek létrehozását.

A kínai tulajdonú cég 600 új állást biztosít egy adatközponti termékeket és személyi számítógépeket gyártó üzem létrehozásával. A 8,2 milliárd forintos beruházáshoz a magyar kormány mintegy 2,1 milliárd forintos támogatást fizet. Ezen kívül csak négy másik külföldi fejlesztés kapott költségvetési támogatást.

Összességében a kormány 170,54 milliárd forint értékű beruházásokat támogatott, mindezt 42,24 milliárd forintnyi hozzájárulással. Ez az összeg átlagosan 28,63%-os támogatási arányt tükröz, ami jelentős segítséget nyújt a projektek megvalósításához.

A támogatott projektek rendkívül változatos területeken valósulnak meg, kezdve az élelmiszeripartól, folytatva az autóiparon, egészen az energiahatékonysági fejlesztésekig. Érdekes megjegyezni, hogy a KKM által közzétett adatok szerint a külföldi cégek által indított projektekre alig jutott támogatás.

A 2023-as év során az egyedi kormánydöntések alapján nyújtott támogatások jelentős mértékben megnövekedtek:

199 projekt részesült támogatásban, melyek összes beruházási értéke meghaladta a 7460 milliárd forintot.

A támogatások összértéke elérte a 2759 milliárd forintot, ami jóval túlszárnyalja a 2024-re tervezett 42 milliárd forintos keretet. Ugyanakkor az újonnan létrejött munkahelyek száma 2023-ban csupán 1412 volt, ami csak mérsékelt növekedést jelent a 2024-ben egyetlen projekt keretében létrehozott 600 munkahellyel szemben.

Az elmúlt években a kormány jellemzően a munkahelyteremtéssel indikolta a bőségesen folyósított fiskális ösztönzőket, azonban a mostani helyzetkép már azt mutatja, hogy ez nem elsődleges szempont.

Ezek az adatok azt jelzik, hogy 2023 során a támogatások jelentős mértékben nagy volumenű projekteket céloztak meg, azonban a munkahelyteremtés szempontjából nem bizonyultak túl hatékonynak. Továbbá,

Két évvel ezelőtt az átlagos támogatási intenzitás lényegesen magasabb szinten állt, hiszen a beruházási volumenhez viszonyítva csupán 37%-ot tett ki. Ezzel szemben a 2024-es évben ez az arány már csak 28,63%-ra csökkent.

A legfrissebb KSH-adatok, amelyek a 2024 első kilenc hónapjának beruházási teljesítményét elemzik, világosan mutatják, hogy az államilag támogatott beruházások csökkenése jelentős negatív hatással volt a magyar gazdaság teljesítményére. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az állam csupán a piaci kezdeményezésből fakadó vállalati fejlődéseket tudja segíteni, így az EKD-adat inkább az alacsonyabb befektetési kedvre utal.

A legfrissebb statisztikák alapján az előző év első három negyedévében a beruházási volumen 14%-kal csökkent az előző év hasonló időszakához viszonyítva.

ami az utolsó harminc év legjelentősebb visszaesését tükrözi.

A visszaesés leginkább a feldolgozóiparban, a szállítással és raktározással foglalkozó szektorokban, valamint az oktatás területén volt tapasztalható. Ezzel szemben az ingatlanpiac és az energiaipar viszonylag kedvezőbb eredményeket produkáltak, némi növekedést mutatva.

Ez a jelentős zsugorodás összhangban áll a harmadik negyedévi GDP-eredményekkel, amelyek a vártnál sokkal súlyosabb gazdasági visszaesést tükröznek.

A beruházások gyenge teljesítménye közvetlenül hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország gazdasága 2024 közepén ismét technikai recesszióba süllyedt.