A hatalomra éhes nagybirtokos, aki minden eszközt bevetett a Hunyadiak bukásáért.

Cillei Ulrik gróf a Hunyadi család riválisaként írta be nevét a magyar történelem lapjaira, de a két família viszonya talán nem volt olyan katasztrofális, ahogy azt sokan képzelik. A Cillei családot ráadásul átokkal sújtottként tartották számon, amit főként II. Piusz pápa elmondásainak tulajdonítanak. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a pápa nem éppen a család híveként volt ismert, így a történészeknek érdemes lenne óvatosan bánniuk e híresztelésekkel.

A történelmi értékkel bíró sorozatok virágkoráról már nemcsak külföldi, hanem hazai viszonylatokban is beszélhetünk, mivel az utóbbi években számtalan olyan produkció született idehaza, amely egy-egy magyar kiválóság élete köré körvonalazódik. Példaként lehetne itt említeni akár a Semmelweis , a Reménytelenül, a Most vagy soha! című filmet, valamint minden idők legdrágább magyar alkotását, a Hunyadi t. Mint ismert, azt követően, hogy a tévében leadták a sorozat utolsó részét , már fel is került a Netflixre, illetve húsvétkor az osztrák ORF csatorna szintén műsorra tűzte a produkciót. A szériában a nézők a magyar történelem több jeles alakjával is megismerkedhetnek, köztük Cillei Ulrikkal - akit Fekete Ernő alakít -, a Hunyadi család legfőbb ellenségével, a Cillei család utolsó tagjával.

Az 1406. február 16-án született Cillei Ulrik horvát-szlavón bán egykor Magyarország egyik leggazdagabb és legnagyobb hatalmú bárója volt, akit birodalmi arisztokrataként a méltóságos fejedelem cím illetett meg. A nemes családja birtokolta a Cilli és az Ortenburg grófságokat, illetve a Magyar királyság délnyugati részén található Zagorjét, ami tíz várral rendelkezett. Érdemes még kiemelni, hogy a gróf Cillei Borbála királyné unokaöccse, Luxemburgi Erzsébet magyar királyné elsőfokú unokatestvére és legfőbb bizalmasa, Habsburg Albert csehországi helytartója, majd később unokaöccsének, V. Lászlónak a gyámjaként Magyarország helytartója is volt egyben.

Nemesi cím ide vagy oda, a Cillei család története során számos negatív jelzőt kapott, ami nagyrészt II. Piusz pápa írásainak köszönhető. Így könnyen elképzelhető, hogy évszázadok óta tévesen ítéljük meg őket. A pápát Enea Silvio Piccolomini néven ismerték, aki egykor III. Frigyes római király titkára volt, és finoman szólva sem érezte jól magát a Cilleiek társaságában, riválisaiként tekintett rájuk. Műveiben Cillei Ulrik édesapját hitvány feleséggyilkosnak, míg nővérét, Cillei Borbálát eretnek cédának állította be. E szavak azonban nem csupán a család megítélését formálták, hanem hozzájárultak ahhoz is, hogy a későbbi történészek a famíliát kvázi elátkozottnak tekintették. Cillei Ulrik apja, Cillei Frigyes, a Sárkány Lovagrend egyik alapító tagja volt, míg édesanyja, Frangepán Erzsébet, a prominens Frangepán családból származott, és vegliai, modrusi gróf, Frangepán István lánya. Cillei Ulrik 1432 körül vette feleségül Brankovics György szerb despota lányát, Katalint, akitől három gyermekük született, de sajnos mindannyian még szüleik életében elhunytak.

A gróf múltja már korábban sem volt éppen makulátlan, mielőtt a Hunyadi családdal konfliktusba keveredett volna. 1440 áprilisában, a győri harcokat követően, Budán fogságba esett, és csak úgy tudott kiszabadulni, hogy I. Ulászló oldalára állt. A várnai csata után ismét befolyásos szereplővé vált, de hatalmi ambíciói miatt összetűzésbe került Hunyadi Jánossal, aki ellen igyekezett megakadályozni a kormányzóvá választását. Amikor II. Tvrtko bosnyák király halála után megüresedett a trón, Cillei gróf is igényelt rá, de végül nem ő lett a király, mivel Hunyadi János közbelépett, hogy megakadályozza ezt. Ekkor kezdett el igazán felerősödni a gróf gyűlölete a Hunyadi család iránt.

A Hunyadi családról elmondható, hogy Cillei Ulrik budai fogságból való szabadulásának tájékán Hunyadi János I. Ulászló erdélyi vajdája lett, továbbá az oszmánok elleni offenzív háború elsőszámú szószólója. Utóbbiról nemcsak idehaza, hanem külföldön is ismert lett, így a Hunyadi család néhány év alatt politikai tényezővé vált itthon. A Cillei famíliának ugyanakkor évtizedekre volt szüksége ahhoz, hogy felhelyezzék magukat a térképre, ami már önmagában szúrta a szemüket és alapjául szolgált a konfliktushoz. A két család első összeütközésére I. Ulászló halála, azaz 1444. november 10. után került sor, amikor Cillei Ulrik fegyverrel elfoglalta Szlavóniát.

A Cillei és a Hunyadi család végül egy megállapodásra jutott, amely magában foglalta egy házassági ajánlatot is. Ennek értelmében Cillei Ulrik még élő, mindössze hat éves leányát, Erzsébetet, a nála tíz évvel idősebb Hunyadi Lászlóhoz szánták. Ez a megállapodás azonban nem jelentette automatikusan a két család közötti végleges békét, hiszen a feltételek bármikor módosíthatók voltak, ha az érdekek úgy kívánták. A házassági szándékot végül hivatalosan is bejelentették, és Hunyadi János ezzel egy időben elismerte a Cilleiek befolyását Szlavóniában. Ennek ellenére a fiatal pár nem házasodott össze, amit a Hunyadi János és Cillei Ulrik apósa, Brankovics György között feszülő ellentétek magyaráznak. Brankovics, aki korábban még a balkáni hadjáratban Hunyadi oldalán harcolt, később ellenséggé vált, és egy időre fogságba is ejtette Hunyadit. Cillei Ulrik a konfliktusba nem avatkozott, azonban 1450-ben III. Frigyes római király megbízásából hadjáratot indított Szentmiklósi Pongrác ellen, aki a kormányzó egyik legközelebbi szövetségese volt.

Hunyadi János és Brankovics György konfliktusát egy házassági szerződés zárta le, amely ismét Cillei Erzsébet kegyeiért folytatott harcot tükrözte. Ezúttal nem Hunyadi László, hanem Mátyás, a legkisebb Hunyadi, volt a kiszemelt férj. A megállapodás szerint a fiatal lányt 12 éves korát követően, 1453. december 6-án adták volna át, természetesen a Cilleiek beleegyezésével. Ekkoriban V. László, a Magyar és Cseh Királyság, valamint az Osztrák Hercegség fiatal uralkodója végre kiszabadult III. Frigyes fogságából, és nagybátyja, Cillei Ulrik lett a gyámja, aki egyben Magyarország helytartójaként is tevékenykedett. Hunyadi, a kiszabadítást követően lemondott a kormányzóságról, de a besztercei grófi címet megkapta, valamint királyi főkapitányként továbbra is megőrizte hatalmát az országban. Cillei ugyan némi befolyást gyakorolt a magyar ügyekre a kancellárián keresztül, Hunyadit ez addig nem zavarta, míg saját pozíciója biztonságban volt. Azután, hogy V. Lászlót cseh királlyá koronázták, a gyámságot már nem Cillei, hanem Podjebrád György cseh kormányzó gyakorolta.

Hunyadi Mátyás és Cillei Erzsébet eljegyzése végül 1454. február 23-án valósult meg, ezt követően pedig Cillei Ulrik azon fáradozott, hogy középre hozza III. Frigyes, Hunyadi János és V. László érdekait. Hunyadit ennek érdekében Bécsbe hívták, amiről II. Piusz pápa tanúskodott, aki megemlítette, hogy Cillei Ulrik először Köpcsényben, majd Bécsben is merényletet tervezett Hunyadi ellen. Ezt azonban némileg árnyalja az a tény, hogy a szóban forgó merényletek idején a felek újabb házassági szerződést kötöttek. 1455-ben Cillei Erzsébet és Hunyadi László a pápához fordultak, kérve a korábbi eljegyzés érvénytelenítését, mivel László kívánta feleségül venni a fiatal Erzsébetet, nem pedig Mátyás. A pontos okai ennek a lépésnek azonban csak találgatások tárgyát képezik.

Hunyadi László és Cillei Erzsébet 1455-ben aztán valóban egybekeltek, egy hónapra rá pedig Hunyadi János és Cillei Ulrik újabb baráti szövetségre léptek, ismét áment mondva a frigyre - az érdekeik ugyanis továbbra is azt diktálták, hogy fenntartsák a jóviszonyt, amit igyekeztek időről időre megerősíteni. A pár ugyan nem sokáig élvezhette egymás társaságát, mivel az 1455-ös év végén Cillei Erzsébet lebetegedett és elhunyt. A két család közti kapcsolat ekkor kezdett zuhanórepülésbe, amit az táplált, hogy mind Hunyadi János, mind Cillei Ulrik hatalomra vágyott. Utóbbi 1456 elején érkezett Magyarországra, hogy birtokokat és vagyont szerezzen, de Hunyadi ellenállt. A kettejük között feszülő ellentétek a nándorfehérvári csatában csúcsosodtak ki, amikor az V. Lászlóval Nándorfehérvár átvételére érkező Cillei Ulrikot egy vita hevében lemészárolta Hunyadi László és társai. Jogosan merülhet fel a kérdés, mi történt volna akkor, ha Cillei Erzsébet nem hal meg egy évvel korábban, ugyanis ő volt az, aki valamiképp moderálni tudta a kapcsolatot a két família között. Ha nem betegszik meg, a magyar történelem ezen szakasza talán másképp alakult volna, így a Cillei és a Hunyadi családra nem egymás riválisaiként tekintenénk.