A Bagossy Brothers Company ismét megmutatta, hogy a népzene mindig betalál.
2025. március 8-án a Bagossy Brothers Company teltházas koncertet varázsolt az MVM Dome színpadára. A zenekar 2023-ban már itt ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját, méghozzá a Dome-ban, mint első magyar zenekar. Két év elteltével az erdélyi fiúk ismét visszatértek a ferencvárosi csarnokba, hogy a nőnap alkalmából egy felejthetetlen estét ajándékozzanak a közönségnek.
A március 8-i este szinte vibrálóan telt, hiszen a közeli Papp László Budapest Sportarénában Majka varázsolta el a közönséget egy újabb felejthetetlen koncerttel. A hatalmas érdeklődésre való tekintettel az előadó március 7-én és 8-án is színpadra állt, de ez egy cseppet sem csökkentette Bagossyék bulijának vonzerejét vagy sikerét. Az eseményre már jó előre elfogytak a jegyek, és a csarnokban annyian voltak, hogy egy tűt is nehezen lehetett volna leejteni.
A Lóci játszik zenekar varázslatosan indította a rendezvényt, énekkel és tánccal ragadva magával a közönséget. Míg az együttes fellépése alatt az emberek folyamatosan érkeztek, a hangulat már ekkor is fergeteges volt. Lóci örömmel osztotta meg, hogy két hete megszületett a kisfia, és nem mellesleg a szülésznő is a nézők között foglalt helyet. E kedves hír után egy háromnegyed órás örömzenélés következett, amely mindenkit magával ragadott, majd egy rövid szünet után a Bagossy együttes vette át a mikrofont, hogy folytassák az estét.
A zenekarral való kapcsolatom eddig mindössze annyira terjedt ki, hogy a tavalyi STRAND Fesztiválon, amikor a backstage-ben tartózkodtam, sikerült elcsípném néhány dalukat. Ekkor döntöttem el, hogy ők igazán különlegesek.
A bulin valódi varázslat bontakozott ki, hiszen hatalmas tömeg gyűlt össze, és a közönség szinte egy szívvel-lélekkel énekelte a legnépszerűbb Bagossy-slágereket. Az energia és az összetartozás érzése mindent áthatott, és a zene varázsa egy pillanatra mindenkit összekapcsolt.
Most viszont egy teljes koncertet éltem át, és újra hasonló varázslatban volt részem. A Bagossy Brothers Company 2025-ben, tizenkét év elteltével is olyan szenvedéllyel és lélekkel zenél, mint ahogyan a pályájuk elején, legalábbis ezt a benyomást keltették.
A koncertet a Valahol itt című slágerükkel kezdték, a Dome sárgás, félköríves dizájnának hála pedig az egész jelenet pont úgy festett, mintha a felkelő nap sugarai simogatták volna a zenészeket. A koncerten egyébként minden dalhoz külön vizuál dukált, a háttérvetítés és a fények kéz a kézben jártak a dalok hangulatával és üzenetével.
A buli elején többek között felcsendült a Szép mentés, a Balaton és a Fordul a világ, ám a közönség hangulata kicsit lelassult, mintha álmosan merengtek volna. De szerencsére nem kellett sokáig várakozni, és hamarosan mindenki újra energikusabbra váltott!
A gitár hangját felváltották a vonósok és a fúvósok varázslatos dallamai, a színpadon pedig egy tucat néptáncos ropta, ahogy a zene egyre inkább felélénkült. A közönség szemei felcsillantak, és szívükben újraéledt a tánc iránti szenvedély. Ki tudja, milyen titkos összetevők rejlenek a zenészek receptjében, de egy dolog biztos: mindenki újabb adagot kívánt a dallamokból, és ők boldogan szolgálták ki a népi muzsikára éhes közönséget.
Valószínűleg egyetlen másik blokk sem ragyogott úgy Bagossyék színpadán, mint az a népi motívumokkal díszített rész. Konfetti szállt a levegőben, dübörgött a zene, a fények táncoltak, és a közönség ujjongva énekelte a dalokat. Minden egyszerűen fantasztikus volt.
A koncert másik fénypontja az a jelenet volt, amikor a két fivér, Norbert és László egy aprócska színpadon, egy szál gitárral idézte meg a múltat. A testvéri szeretet, a zene és az egymás iránt mutatott ragaszkodás és megértés többeknek könnyet csalt a szemébe.
Korábban azt hallottam, hogy a zenekar rajongói főként tinilányokból állnak, de a Dome-ban rendezett szombati bulin meglepően sok harmincas, negyvenes és ötvenes éveiben járó ember táncolt, sőt, idősebbek is szép számmal jelen voltak. A közönség soraiban olyan mértékű összetartás és közös élmény bontakozott ki, ami ritkán tapasztalható. Ezt az érzést nem lehet szavakkal leírni, azt valóban csak átélni lehet…
Természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni az Olyan ő-t, hiszen ez a dal nem csupán egy zenei alkotás, hanem egy élmény is, amit egyszerűen képtelenség lett volna kihagyni. A sláger és a csapat neve immár elválaszthatatlanul összefonódott, Bíró Barbara egyedi, karakteres hangja pedig élő előadás során is legalább akkora erővel hatott Bagossy Norbert mellett, mint a stúdiófelvételeken.
A nagy blokk végén a csapat levonult a színpadról, de a kivetítőn látni lehetett, ahogy elektromos rollerre pattannak, és egy másik ajtó felé veszik az irányt. Nem sokkal később a zenészek a közönség soraiban bukkantak fel, majd átvonultak a kisebb, B-színpadra, ahol három (majdnem) záró dalt adtak elő a lelkes, visítozó közönségnek: a Magázóst, az Iszom a bort és az Álljunk összét.
De még itt sem volt vége a bulinak, ugyanis nincs Bagossy Parno Graszt nélkül, amit a közönség is pontosan tudott. A megkönnyebbülés és az öröm elegye ült ki a nézők arcára, amint meglátták (és hallották) Oláh Helénát és zenésztársait. Mi más csendülhetett volna fel a Bagossy Brothers Company és a Parno Graszt előadásában, mint közös daluk, a Fújj meg szél.
Csak pislogtam, amikor az utolsó percekben megjelentek az Enemy Squad breaktáncosai, és pörögtek párat a fejükön, majd Bagossy Norbert is csatlakozott a srácokhoz - ő kevésbé elborult mozdulatokat tolt, de mégiscsak breaktáncolt, holott előtte nyomott le két órát a színpadon... Csak néztem, és irigykedtem: én is szeretnék ilyen friss maradni egy éjszakába nyúló MVM dome-os koncert után.
