Öt millió ember részvételével zajlott egy átfogó kutatás, amelynek során 293 új, a depresszió kialakulásához hozzájáruló tényezőt azonosítottak. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a mentális egészség szempontjából mennyire összetett és sokrétű a probl

Az eddigi legnagyobb genetikai kutatás a depresszió terén új perspektívákat nyithat meg, lehetővé téve a depressziós betegek számára, hogy személyre szabott kezelési módszerekben részesüljenek. Ez a felfedezés alapjaiban változtathatja meg a depresszióval kapcsolatos terápiás megközelítéseket, hiszen a genetikai tényezők figyelembevételével a kezelések sokkal hatékonyabbá válhatnak.

Már jó ideje tudjuk, hogy a gének befolyásolják a depresszióra való hajlamot, de a részletekben még mindig rengeteg a kérdőjel. Ezt a rejtélyt egy nemzetközi kutatócsoport legújabb kutatása világítja meg, amely újabb izgalmas eredményekkel szolgál.

A Science Alert által közzétett hírek szerint a kutatók 293 eddig ismeretlen genetikai tényezőt azonosítottak, amelyek hozzájárulhatnak az emberi depresszió fokozott kockázatához. Andrew McIntosh, az Edinburgh-i Egyetem tudósa és a kutatás egyik aktív résztvevője hangsúlyozta, hogy ez a felfedezés új lehetőségeket nyithat meg olyan kezelések kidolgozása előtt, amelyek figyelembe veszik az egyének genetikai profilját. A kutatás eredményeit a Cell című neves tudományos folyóiratban publikálták.

A kutatók egy átfogó vizsgálat során mintegy ötmillió ember anonimizált adatainak elemzésére támaszkodtak. Ebből a hatalmas mintából 688 808 egyént diagnosztizáltak súlyos depresszióval, míg 4,3 millió ember esetében nem mutatták ki a betegség jelenlétét. Az összegyűjtött adatok 29 különböző országból és számos etnikai csoportból származnak, ami ezt a kutatást a legnagyobbá teszi, amely a depresszió és a genetikai tényezők közötti összefüggést vizsgálja.

A legújabb kutatások során felfedezett 293 genetikai tényező túlnyomó többsége azért került napvilágra, mert a vizsgálatban részt vevő személyek körülbelül negyede különböző, nem európai származású ősökkel rendelkezett. Ez a felfedezés azt sugallja, hogy a jövőben a szakértők képesek lehetnek a depresszió pontosabb előrejelzésére és a kezelésének hatékonyabb módjaira minden populáció esetében.

Bár egyes genetikai tényezők önállóan csak csekély mértékben növelik a depresszióval kapcsolatos kockázatot, a különböző kombinációk már lényeges hatással lehetnek. Ezek a genetikai hatások összefonódnak más kockázati tényezőkkel is, mint például az alvási szokások vagy a táplálkozási minták, így komplex módon befolyásolják a depresszió kialakulásának esélyeit.

A kutatók ezen kívül sikeresen összekapcsolták az általuk azonosított genetikai variánsokat bizonyos agyi neuronokkal, kiemelten a hippokampusz, ami az előagy egy része, valamint az amigdala területein található serkentő neuronokkal. Ez a felfedezés nem csupán a depresszióval összefüggő agyi változásokat tárja fel, hanem betekintést nyújt abba is, hogyan kapcsolódik a depresszió más, az agyat érintő problémákhoz, mint például a szorongás vagy az Alzheimer-kór.

A szakértők véleménye szerint még rengeteg ismeretre van szükség a betegség alapvető mechanizmusairól, azonban a legújabb felfedezés már számottevő előrelépést jelent ezen a területen.