A kormány 2024-re 4%-os GDP-növekedést prognosztizált, ám a valóságban mindössze 0,6%-os növekedést sikerült elérni.

Minimálisan tudott csak nőni a magyar gazdaság teljesítménye 2024-ben, az eredeti növekedési ígéreteknek a közelében sem voltunk - derül ki a KSH most kiadott éves számaiból. Apró jó hír legalább az, hogy a technikai recesszióból kijöttünk, október-decemberben már nagyobb volt a GDP, mint az év közepén.

A magyar gazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzések az utóbbi hónapokban jelentős változásokon mentek keresztül. Amikor a kormány megkezdte a 2024-es költségvetés tervezését, még négy százalékos növekedést ígértek. Azonban tavaszra ez a szám már 2,5 százalékra csökkent, a nyári hónapokban pedig 1,8-2,2 százalék között ingadozott. Ősszel a helyzet tovább romlott, és már csak 0,8 százalékos növekedésről lehetett beszélni, míg nemrégiben Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azt nyilatkozta, hogy a legoptimistább forgatókönyv szerint is csupán 0,6 százalékos bővülés várható. Most érkezett el a pillanat, amikor a Központi Statisztikai Hivatal közzétette az első becslést a teljes éves gazdasági teljesítményről, amely szerint...

A legfrissebb adatok alapján 2024-ben a magyar bruttó hazai termék (GDP) 0,5%-kal emelkedett a nyers számok szerint, míg a szezonális és naptárhatással kiigazított érték 0,6%-os növekedést mutatott.

Negyedéves bontásban az alábbiak szerint alakultak a számok:

Az év utolsó három hónapjában a gazdasági teljesítményünk 0,5 százalékkal javult az előző negyedévhez képest. Ez a kismértékű pozitív fejlemény a technikai recesszióból való kilábalásunkat jelzi. Az április-júniusi és a július-szeptemberi időszakokban a gazdaságunk teljesítménye gyengébben alakult, mint az azt megelőző három hónapban. Két egymást követő gyengébb negyedév után technikai recesszióról beszélhetünk, de most örvendetes, hogy legalább két negyedévnél megálltunk, elkerülve a három egymást követő gyenge időszakot, mint ahogy azt 2022-2023-ban tapasztaltuk.

A Központi Statisztikai Hivatal frissítette az előző negyedévek adatait, és két kisebb módosítást hajtott végre. Az április-júniusi időszakra vonatkozó hivatalos növekedési ütem mostantól 1,3 százalék helyett 1,2 százalékra módosult.

A magyar gazdaság az előző években, miután a Covid-válságból kijöttünk, csúnya döcögésben volt. A mostani kis növekedés ellenére a 2022. közepi csúcsponttól még mindig eléggé távol vagyunk, de még az idei év első felétől is.

A GDP kiszámításának folyamatait részletesen itt ismertettük:

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett adatok részletes összetételét hagyományosan egy későbbi időpontban hozzák majd nyilvánosságra. Jelenleg annyit tudunk, hogy a szolgáltató szektor teljesítménye volt az, ami támogatta a gazdaság növekedését, míg a többi szektor inkább visszahúzó hatást gyakorolt. Az eddig nyilvánosságra hozott statisztikák alapján azonban már most is sok érdekes következtetést lehet levonni a gazdasági helyzetről.

A magyar mezőgazdaság számára rendkívül nehéz esztendőt hozott a 2023-as év. A tavaszi fagyok által okozott károk mellett a nyári hőségnapok – összesen negyven – és a szeptemberi forróság tovább súlyosbították a helyzetet. Ennek következtében a mezőgazdasági kibocsátás 8 százalékkal, míg a termelés 4,4 százalékkal csökkent, ami komoly aggodalmakra ad okot a jövőbeli kilátásokkal kapcsolatban.

A magyar ipar idén rendkívül nehéz időszakon ment keresztül. Legfontosabb exportpartnerünk, Németország gazdasága már második éve szenved recessziótól, ami tovább súlyosbítja helyzetünket. Ráadásul az akkugyártás, amelyre a kormány az autóipar mellett a gazdasági jövőnket alapozta, szintén gyenge teljesítményt mutat. A januártól novemberig rendelkezésre álló adatok szerint az év első tizenegy hónapjában a termelés 4,7 százalékkal maradt el a 2023-as év azonos időszakához képest.

Az év közepén a szolgáltató szektor segített, hogy ne legyen még katasztrofálisabb a helyzet, az legalább a pozitív tartományban volt eddig, és a KSH szűkszavú kommentárjából úgy tűnik, ez történt október-decemberben is. Ami pedig a bolti forgalmat illeti, az első tizenegy hónapban 2,9 százalékkal volt nagyobb a szám, mint 2023 január-novemberében, ami ha nem is erős még a válság előttihez képest, legalább növekedés.

A helyzet jelenleg azt jelzi, hogy az emberek már nem annyira gátlásosak a vásárlásaik terén, mint a korábbi inflációs időszakokban. A költési hajlandóságuk kicsit növekedett, ami pozitív jel. Azonban a vállalatoknál komolyabb gondok merültek fel: az első három negyedév során 14,2 százalékkal csökkent a beruházások volumene az előző évhez képest. Ez a tendencia aggasztó, és arra utal, hogy a vállalati szektorban mélyebb problémák húzódnak meg.

A kormány, miután a 2024-es évre tett 4%-os növekedési ígérete nem valósult meg, most 2025-re 3-6% közötti gazdasági bővülést prognosztizál. Elemzők szerint az alsó határra vonatkozó várakozások reálisak, hiszen a költségvetés hivatalosan 3,4%-kal számol. Az OECD azonban óvatosabb, csupán 2,1%-os növekedést valószínűsít, míg a Magyar Nemzeti Bank a legoptimistább forgatókönyv szerint 3,6%-ot, a legrosszabb esetben pedig 2,6%-ot prognosztizál a 2025-ös évre.

Az MNB előrejelzése szerint a 2025-ös GDP-növekedésben jelentős szerepet játszhat, hogy az idei év során Debrecenben megkezdődik a BMW- és a CATL-gyár, valamint Szegeden a BYD üzeme. A szakértők úgy vélik, hogy ez a fejlesztés akár 0,6 százalékponttal is növelheti a gazdasági teljesítményt. Emellett fontos tényező, hogy a 2024-es év gyenge teljesítménye miatt az újabb növekedési számokhoz viszonyítva már az is kedvező lehet, ha nem tapasztalunk hasonló mértékű aszályt, mint tavaly. A fogyasztás fokozatosan bővülhet, míg a céges beruházások és az ipar esetében annyira alacsony a kiindulási szint, hogy egy viszonylag gyenge év is növekedésnek tűnhet a statisztikai adatokban.