A NEAK 155 millió forintért vásárolt egy informatikai rendszert, amely sajnos nem tudta maradéktalanul teljesíteni az alapvető feladatait.

Az EU 2017-ben létrehozott egy nagy informatikai rendszert, ami segíti a nyilvántartást és nemzetközi pénzügyi elszámolást azoknál az eseteknél, amikor egy uniós állampolgár nem a hazájában, hanem egy másik tagállamában kap egészségügyi ellátást. Magyarországon a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, vagyis a NEAK felel az ilyen ellátások pénzügyi elszámolásáért, így csatlakoztak az uniós informatikai rendszerhez. Az EU 1,2 millió euró - akkori árfolyamon 366 millió forint - támogatást adott a magyar rendszer fejlesztésére. A Népszava azt írja, a fejlesztő cégekkel 2018-ban kötöttek szerződést a HYDRA elkészítésére, de ahogy a lap fogalmaz, a megoldás elég magyarosra sikeredett.
Az első körben 155 millió forintért megvásárolt informatikai rendszert az Állami Számvevőszék jelentése szerint 2019-ben úgy adták át a NEAK-nak, hogy "a rendszerben még mindig jelen lévő, a Vállalkozó által is ismert súlyos és egyéb hibák hiánylistáját a Vállalkozónak átadják", azzal az indoklással, hogy "ezek a hibák nem akadályozzák a rendszer átvételét", és "a hibák kijavítása a jótállási időszak alatt fog megtörténni".
Az Állami Számvevőszék jelentése alapján világossá vált, hogy a NEAK a "hatékony nemzetközi elszámolás" érdekében áttért a HYDRA rendszerre, azonban ez a váltás nem garantálta a "szolgáltatások során keletkezett követelések nyomon követhetőségét", sem pedig a "megbízható és valós képet tükröző költségvetési beszámoló" elkészítését. Eredetileg ez lett volna a fő célkitűzés, de az ÁSZ ellenőrzése során a hiányosságok orvoslására irányuló intézkedések sem valósultak meg a vizsgálat befejezéséig.
A NEAK újabb szerződéseket kötött az üzemeltetés és a jogszabálykövetés területén. Az Állami Számvevőszék jelentése azonban rámutat, hogy a NEAK a nemzetközi elszámolásokkal kapcsolatos működési kereteit hiányosan alakította ki, ami miatt nem garantálható a szabályszerű működés.
A NEAK 2023 novemberében újabb megrendelést bonyolított le, amelynek értéke közel 12 millió forint volt. E megbízás célja a negyedéves és éves pénzügyi feladatokhoz szükséges funkciók fejlesztése volt. Egy hónappal később azonban a teljesítést úgy igazolta le, hogy a szoftver funkcionális tesztelésére nem került sor, és a kifizetést is ennek alapján bonyolította le.
Az ÁSZ szerint a "szoftver fejlesztési díját az E. Alap kezelője kifizette annak ellenére, hogy az nem biztosította a szabályszerű feladatellátás és a közpénzekkel való elszámolás feltételeit. A szoftver működéséből eredő hiányosságokat egyéb módon a NEAK nem pótolta, a közpénzekkel való felelős gazdálkodás nem volt biztosított".
Emiatt nem készültek el az elszámolásokhoz szükséges nyilvántartások, így a NEAK a visszatérítési igényt se tudta érvényesíteni a külföldi ellátók felé. Vagyis "a számviteli nyilvántartásban sem a valós összegek szerepelnek", így a vizsgált "2022-es évi költségvetési beszámolóban nemzetközi ellátásokra vonatkozó adatok valódisága nem volt biztosított" - írja az ÁSZ, ami azért is súlyos, mert ahogy a Népszava is írja, a tervezett külföldi ellátások előirányzata közel 24 milliárd forint volt.
A HYDRA fejlesztését célzó két megállapodás konzorciumi vezetőjeként az egykori Symmetria Magyarország Zrt. szerepelt. A cég tulajdonosa, Griecs-Farkas Emese, több szálon is kapcsolatban állt Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a testvérével, Tiborcz Péterrel. Érdekes módon, a vállalkozás egy időben a Tiborcz-cégek székhelyéül szolgáló belvárosi lakás címén volt bejegyezve.
Egy másik szerződéscsomagban megjelenik a Tigra Csoport, amelynek vezetője Vertán György. Ez a vállalat foglalkoztatja Varga Judit egykori igazságügyi minisztert, emellett Vertán egyik ingatlanában él Vogel Evelin, aki Magyar Péter, Varga Judit volt férjének korábbi párja.