Egy állami intézmény különleges kéréssel fordult a művészeti világ felé: egy lenyűgöző, 150 millió forint értékű barokk festményt szeretnének kölcsönkapni. A döntés nem csupán a műalkotás esztétikai értékéről tanúskodik, hanem a kulturális örökség megőrzé

Elméletileg bárki számára lehetőség nyílik arra, hogy műtárgyakat kölcsönözzön a múzeumoktól, amennyiben rendelkezik a szükséges miniszteri engedéllyel. Érdekes módon a Szépművészeti Múzeumtól több mint ezerkétszáz műalkotás került át különböző állami intézményekhez, cégekhez és önkormányzatokhoz. Sikerült beszereznünk a kölcsönzött művek listáját az érintett szervezetekkel együtt.

Nem a műtárgykölcsönzésbe bukott bele, de kapott támadásokat a kollégáitól is az Országos Bírói Tanács (OBT) azóta lemondott elnöke, Szabó Péter, amikor októberben kiderült, hogy a leendő új irodáját egy Szépművészeti Múzeumból kölcsönzött festménnyel szeretné díszíteni. Szabót akkor Varga Zs. András, a Kúria elnöke védte meg az OBT-ülésen, mondván, ez bevett dolog az állami intézményeknél, az ő dolgozószobájában is van egy múzeumtól kölcsönzött kisebb műalkotás.

Ennek kapcsán közérdekű adatigénylést nyújtottunk be a Szépművészeti Múzeumhoz, hogy felfedjük, mely intézmények bírnak a legnagyobb műtárgykölcsönzői tevékenységgel.

Több jelentős múzeummal felvettük a kapcsolatot, köztük a Magyar Nemzeti Múzeummal, a Magyar Néprajzi Múzeummal és a Magyar Mezőgazdasági Múzeummal. Sajnos azonban ezek az intézmények nem teljesítették az információs törvényben előírt adatközlési kötelezettségeiket, ezért panaszt tettünk a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hivatalnál. Ezzel szemben a Hadtörténeti Intézet és Múzeum készségesen felajánlotta számunkra a betekintést "a kölcsönzött műtárgyakkal kapcsolatos kiterjedt dokumentációkba", amely lehetőséggel egy későbbi időpontban fogunk élni.

Talán meglepő, de lényegében bárki igényelhet műtárgyat a múzeumokból. Ennek az a magyarázata, hogy a műalkotások nagyobb része a múzeumok raktáraiban porosodik, ahol senki sem láthatja őket, így ha kikerül onnan, akkor mindenképpen szélesebb közönség számára válik befogadhatóvá. Az állami és önkormányzati intézményeknek még kölcsönzési díjat sem kell fizetniük, viszont a szállítási, tárolási, biztosítási és egyéb járulékos költségeket a főszabály szerint nekik kell viselniük.

A műtárgyak kölcsönzésének folyamata szigorú keretek között zajlik, amelyhez a kultúráért felelős miniszter engedélye szükséges. Mielőtt a múzeum hozzájárulna a kölcsönzéshez, helyszíni szemlét végez, és kötelezően csatolni kell egy részletes épületdokumentációs adatlapot is. Ez az adatlap bizonyítja, hogy a műalkotás megfelelő körülmények között lesz tárolva. A múzeum szakemberei folyamatosan nyomon követhetik a kölcsönadott műtárgy állapotát, és évente legalább egyszer kötelező ellenőrzést végeznek. A műtárgyak kölcsönzésének időtartama az általános szabályok alapján legfeljebb 15 év lehet, amely egy további ötéves meghosszabbítással kiegészíthető.

Bár jogilag lehetséges, hogy magánszemélyek műtárgyakat kölcsönözzenek díjfizetés ellenében, a gyakorlatban ez nem igazán népszerű. Ennek oka valószínűleg a jelentős adminisztrációs terhekben rejlik, ami miatt a műtárgyak iránti kereslet igencsak alacsony. Jelenleg a Szépművészeti Múzeum műalkotásai nem találhatóak magánlakásokban. E kivétel alól a Hadtörténeti Múzeum esete említhető, ahol érthető okokból kifolyólag nem érhetőek el kölcsönzésre műtárgyak magánszemélyek számára.